Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-54

54. orszáffo* ölés február 1-en, szerdán. 1888. 361 mindnyájan e házban tökéletesen egyetértünk. És azért azt hiszem, hogy csak magyar hazám iránti kötelességet teljesítek, ha daczára a mai bizonytalan és feszült nemzetközi viszonyoknak: felhasználom a jelen alkalmat arra, hogy :vz illető nagyfontosságú kérdés megoldására nézve azon tapintattal és óvatossággal nyilatkozzam, melyeket épen a mai külső helyzet ez idő szerint egyáltalában a nyilvánosság minden emberétől megkíván. Egyébiránt e nyilatkozatommal kötelességet teljesítek nemcsak magyar hazám, hanem önmag-am iránt is és azon okból bátorkodom — mindenekelőtt kijelentvén, hogy a fenforgó törvényjavaslatot elfogadom — a t. házat alásan kérni, méltóztassék kegyesen megengedni, hogy mielőtt a dolog érdemébe bocsátkoznám, csekély személyemet illetőleg egy pár szót mondjak. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! A ki engem ismer, tudja, hogy a nemzet iránt a legmelegebb rokonszenvvel viseltetem, a mi reám, mint erdélyi szászra nézve, teljességgel nem akadály, sőt ellenkezőleg nyomatékos indokkal több arra nézve, hogy nemcsak jó magyar hazafi, a mindennapi értelemben, hanem legbensőbb meggyőződésből még különösen a magyar állameszme egész határozott bive és védője legyek. (Helyeslés.) E meggyőződésemnek többek közt három évvel ezelőtt nyiltan kifejezést adtam és — elejétől megszokván, szavaimat tettek által megerősíteni — ugyanazon alkalommal alapító tagul léptem be azon magyar közművelődési egyletbe, melynek legfőbb czélja épen a magyar állameszme hazánk erdélyi részében való terjesztése és mely valójában semmi aggressivtendentiákatnem követ az ottani nem magyar ajkú honpolgárok nemzetisége ellen ; sőt tisztán társadalmi természeténél és szervezésénél fogva, ezt egyáltalában nem is teheti. Ami pedig a német nemzet iránti rokonszenvemet illeti, az szintén igen tudatos meggyőződésben gyökerezik, mely abban áll, hogy egyfelől észszerű európai jogrend s kivált az európai népcsalád legfőbb, legnemesebb érdekeinek szempontjából világrészünk nagy nemzetei közt a német nemzet legesleginkább hivatva van a főhatalmi állásra Európában ; másfelől pedig, hogy a lehető legszorosabbszövetség Austria-Magyarország és Németország közt a két birodalom kölcsönös érdekében fekszik. (HeZwesíe's.) Onnan ered, hogy azon kétállamférfileghatározottabb tisztelőihez tartozom, a kik közülaz egyik egységes hatalmas Németországot alkotott és a németnemzetet Európa élére állította, mig a másik az elsővel együtt az 1879-ik év szeptember havának örök emlékezetre méltó napjaiban a monarchiánk és Németország közti azon szövetség alapját vetette, mely azóta külügyi politikánk sarkpontját képezi. Említett meggyőződésem mellett politikai működésem kezdete óta — s ennek már több mint 20 éve, minden melegséggel és lelkesedéssel küzdöttem és csekély erőmhez képest propagandát KÉPVH NAPLÓ. 1887—92. II. KÖTET. csinálni igyekeztem e hazában — sőte meggyőződésemnek — jelszavamhoz: „Németek és magyarok csatlakozzatok egymáshoz!" hivenragaszkodván, a német-franczia háború kitörése idejében személyes áldozatot is hoztam, melyre nézve a t. ház 1882, február 7-én tartott ülésében az akkori szélsőbaj egyik jeles tagja által arra egyenest provocálva, bővebben nyilatkozni volt szerencsém. Miután most már a fenforgó törvényjavaslat substratuma az Austria-Magyarország és Németország közti gazdasági viszony : e viszony végleges rendezése pedig természetszerűleg lényeges kiegészítő részét képezi a két birodalom azon szövetségének, melynek eszméjének annyi éven át legjobb akaratomat és tudásomat szenteltem és miután még azonfelől különösen ama gazdasági kérdésre nézve is már az 1879. végén Bécsbe összehívott delegatióban és azóta még többször azon irányra figyelmeztetni bátorkodtam, melynek jókori követése által e kérdés régen megtalálta volna természetes és mindkét részt kielégítő megoldását, talán némi jogosultsággal merhetem a jelen német vámpolitikával szemben mai nyilatkozatomat kiválólag a német birodalmi kormány czíméhez intézni. Lehet és e tekintetben nem is ringatom magamat illusiókban, lehet — mondom—hogy e nyilatkozatomnak semmi hatása nem lesz a német birodalmi kormány illető elhatározásaira ; de ennek absolute nem szabad, engem visszariasztani, hogy részemről megtegyem azt, a mit lelkiismeretem és meggyőződésem nekem parancsolnak : telj esítem kötelességemet, a többit a jó Istenre bízom! T. ház! Mint már eddig különböző alkalommal, ugy ma is és mindig és mindig minden határozottsággal hangsúlyoznom kellett azt, hogy, amint Austria-Magyarország és a német birodalom politikai érdekei összhangzásba vannak, ép ugy a két birodalom közgazdasági érdekeit is összhangzásba kell hozni, hogy az osztrák-magyar-német szövetség később jövőre nézve is megfeleljen magasztos feladatának. Igaz, Olaszország, mely egyébiránt már évek óta baráti viszonyban állott a két középeurópai szövetségeshez, múlt őszszel most már tüntetéssel teljesen és egészen csatlakozott az osztrák-magyarnémet szövetséghez és ez az akkori körülmények alatt mindenesetre a legnagyobb diadalok egyike volt, melyet herczeg Bismarck összehasonlíthatlan államművészete valaha aratott. E diadal eredménye, tudniilli'k'a középeurópai hármasszövetség bevégzett tény és az is marad; mindegy akár annak keletkezési oka elesni, illetve a régi barátság Német- és Oroszország közt újra fog éledni, akár nem. Azon arany hűség és igazságszeretet, melyek által herczeg Bismarck, a németek ezen legnémetebbje, ellentétben a régi diplomatikai iskolával, elejétől fogva magát kitüntette és melyek egyáltalában a német nemzet jellemében rejlenek, kezeskednek azért, hogy herczeg Bismarck minden kiig