Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-52
már 30-án, hétfőn. ISS8. 3|g 52. orsíágosülésjai nyiben netalán más megyékre nézve is hasonló anomália állna fenn, azokban is legalább némileg a municipiumok területének kettészakítäsa nélkül méltóztassék alkalmazni a beosztást. Kérem ezt annál inkább, mert megvagyok győződve, hogy a kerületek ilynemű beosztása, az illető vidékeknek megnyugtatására fog szolgálni. Baross Gábor közmunka- és közlekedési minister: T. ház ! A szervezés előtt volt nyolcz posta- és négy távirda-igazgatóság; az egyesítés folytán lett 9 posta- és távirda-igazgatóság. Ez azt jelzi, hogy a posta és távirdának kezelése egyesíttetvén, mindkettő az egy-egy egyesített kerületekbe osztatott be. A kerületek képzésénél a legnagyobb lelkiismeretességgé] jártam el, főleg az administratio szempontjait véve irányadóul s e mellett némi szerzett jogokat is kellett figyelemben tartanom, a mennyiben ezen kerületek központjául lehetőleg meg kellett híigynom azon városokat, melyek eddig is mint olyanok szerepeltek. S e tekintetben csakis ott eszközöltettem újítást, hol ez másként épen ä éggel nem volt lehetséges. A kerületeknek megyénkénti pontos és szigorú kikerekítése csakugyan az én ezélzatomat is képezte. De ez sok esetben nem volt keresztülvihető. Panaszt ez irányban eddig nem hallót tam. Nem volt keresztül vihető különösen két oknál fogva, először: mert a távirdavonalak álló inásonkénti kiegészítésére figyelemmé] kellett lenni, annyiban, a mennyiben azok egy megyéből a másikba átnyúltak; a másik pedig, a mire figyelemmé] kellett lennem, épen a Duna. Ha majd azon szerenesés helyzetben leszünk — s a mint gondolom, a közel jövőben leszünk is, - hogy a Duna Budapest és Bécs között át fog hidaltatni, akkor semmi nehézség sem lesz e tekintetben, hogy a megyék területei ezen administrationalis szempontból érintetlenül meghagyassanak. De ma ez lehetetlen, mert vannak időszakok, különösen a téli időszakok ilyenek, midőn hónapokon keresztül a Dunán átmenni nem lehet. Már most hogy gyakoroltassam én a felügyeletet egy a Duna balpartján lévő igazgatóság részéről a Duna jobbpartján, midőn azon átmenni nem tud, (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a a baloldalon: Mát a várparancsnokság ?) Bocsánatot kérek, Komáromban tényleg úgy áll a dolog, hogy a vár kiterjed a Duna mindkét partjára, de ez egészen más tekintetek alá esik, mint a posta- és távirda-felügyelők utazgatásai a Dunán. (Ugy van! jóbbfelöl.) Tehát minden administrativ inconsequentiáknak elkerülése végett szigorúan ragaszkodtam a Dunához és annak jobb részét kivettem a pozsonyi igazgatóság keze alól és áttettem a sopronihoz, a balrészét pedig megtartottam a pozsonyi alatt. És azt hiszem, ezt megtenni másként legalább a jó rendezés szempontjából nem lehet. (Helyeslés.) De ismétlem, ha azon szerencsés helyzetben leszünk, hogy az átmenet a Dunán ezen nagy téren lehetővé lesz még télen is. nem fogok késni ezen óhajtásoknak is eleget tenni. (Általános élénk helyeslés ) Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Személyi járandóságok. Összesen 4.396,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Dologi kiadások, összesen 4 894,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Öszszes kiadás 9 290,000 frt. Bevételek. Összes bevétel 12.300,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző {(olvassa) : Magyar királyi államvasutak. Rendes kiadások: XVII. fejezet, 8. czím. Rendes bevételek: VI. fejezet, 8. czím. Darányi Ignácz előadó: T. ház! Kérem, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg s a ministeri jelentésben kifejtett indokok alapján az államvasutakra nézve előirányzott összes személyi járandóságok és összes dologi kiadásokra nézve külön-külön az átruházási jogot megadni méltóztassék. KiSS Albert: T. ház! Ezen czímnek bevételi rovatánál igen örvendetes eredménynyel találkozunk, a mennyiben például a személy-szállításnál 544,000 frt bevételi többlet irányoztatik elő. Igaz, azzal indokoltatva, hogy ez természetszerű növekedés. Ezen növekedésre azonban tudomásom szerint, közreműködtek a t. minister urnak egyes intézkedései, a, mely intézkedéseket én egynek kivételével helyeslek és ellenük szót nem emelek. Van azonban azon intézkedések közt egy, melyet én a magam részéről olyannak találok, hogy az más téren talán kártékonyán fogja magát megbőszülni. És ez a következő: Idáig, t. képviselőház, ugy az államiskoláknak tanárai és tanítói, mint más jellegű iskolák tanárai és tanítói, mikor tanügyi czélokból utaztak, ha kérelmezték, mindannyiszor részesültek abban a kedvezményben, hogy az állami iskolák tanárai és tanítói fél- harmadosztályú jegygyei a második osztályon; a többi iskolák tanárai és tanítói pedig fél másodosztályú jegygyei a második osztályon utazhattak, Ugy vagyok értesülve, hogy a nem állami iskolák tanárai- és tanítóitól ez a kedvezmény újabb időben megvonatott. Én ezt nem tartom igazságosnak, mert egyik ugy mint a másik, ha tanügyi czélokból utazik, ugyanazon államnak tesz szolgálatot. De méltányosnak sem tartanám, mert az állami iskolák tanárai és tanítói kevesebb órával terhelve jobb díjazásban részesülnek és a kedvezmény részükre
