Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-51
302 51. országos ülés január" 28 án, szombaton. 1888. vélemény megnyugtatására, ktilönöfoi a r síi'!í-, köz lakosságának megnyugtatására onajtanám, hogy a t. minister ur erre nézve illetékes helyről vett adatok alapján nyilatkoznék. Megvallom, hogy a hírlapi táviratoknak nem vagyok hajlandó nagy mértékben hitelt adni. Ismerem a munkálatok állapotát, azok a kisebb Duna-ágak elzárásából, zárgátak és bukógátakból állanak, továbbá a lipódi és pákói átmetszésekből, part, kövezett és hullámgátakból, a melyek szintén ki vannak kövezve. Hát én azt hiszem, hogy akár minő jégzajlás volt is, minthogy a bukó és zárgátak ugy vannak építve, hogy azokon keresztül csaphat azárviz és igy azokban kár nem történhetik, a mi pedig a lipódi és pakói átvágásokat illeti, ezeknél az egyik part ki van kövezve, a másikat pedig, ha partszakadást okozott is a jégzajlás, az csak szélesítette a medret, tehát nevezetes kár itt sem lehet. Lehet, hogy egyes parttöltéseken, pl. a szobbi vonalon a kőparti munkálatokon a jégáradat károkat okozott volna ; a horpadás által az ilyen kár gyorsan nyilatkozik. Ott vannak a partőrök, a folyammérnökök, az ilyen bajon gyorsan lehet segíteni. Igaz, több százezer írtra menő kár történhetik elhanyagolás által, ha jókor észre nem vétetik a partszegély és hullámhát sülyedése. De azt hiszem, hogy arról a minister ur gondoskodott, hogy a partőrök, különösen árviz alkalmával, kötelességüket teljesítsék. Köveknek mindenütt kell készletben lenni, melyekkel a horpadásokat betöltsék. En igy ismervén a helyzetet, hydrotechnikai szempontból nem tartom nagynak a veszélyt, melyet az árviz okozhatott volna, mindazonáltal, minthogy a hírlapokat végig járták a hirek, kérem a minister urat, méltóztassék e kérdésre nézve nyilatkozni. A tételt különben elfogadom. (Helyeslés balfelől.) PolÓnyi Géza: T. képviselőház! (Halljuk!) A nélkül, hogy e költségvetésnek ezen tételét érinteni akarnám, ezen czímnél nekem is van egy rövid észrevételem. (Halljuk !) Azon elismerésnek, a melyben az igen t. közlekedési minister ur pártkülönbség nélkül részesült és melynek kifejezéséhez magam is igen szivesen hoszájárulok, ezen elismerésnek tényezői közt bizonyára nem jelentéktelen és nem utolsó helyet foglalja el a közvéleménynek azon meggyőződése, hogy az igen t. közlekedési minister ur különösen és kiválóan a magyar nyelv használásának kérdésében a törvényhozás intentióinak megvalósítására mostanig tőle telhetőleg törekedett. (Helyeslés.) És habár ezt magam részéről szivesen constatálom, mégis fájdalommal kell felemlítenem egy tényt, a mely fájdalomban, azt hiszem, a t. képviselőház is osztozni fog, a mennyiben a Dunagőzhajózási társulatnál, mint egyik legfőbb közlekedési vállalatnál legmélyebb sajnálattal tapasztaljuk, hogy az i ügykezelési nyelv és különösen az üzleti részben a kezelés és levelezés a szó legszorosabb értelmében tökéletesen német. Ép most volt szóba hozva, t. képviselőház, hogy mily fontos a vizi-utak helyes felhasználása, ép most volt hangsúlyozva, mennyi milliót áldozik a magyar állam a Dunaszabályozásra és mennyit fog áldozni a Vaskapuszabályozásra. Bárha szivesen elismerem, hogy első sorban a közlekedés érdekeit elégítik ki ezen beruházások, de azért le kell vonnom azt a következtetett, hogy a mi abból haszon háramlik, azt első sorban —hogy ezzel a profán kifejezéssel éljek — a Dunagőzhajózási társulat rakja zsebre. Ha ennek daczára tapasztalni kell, hogy Pozsonytól az egész Duna mentén, a legmagyarabb községekben a Dunagőzhajózási társulat ügynökségei német nyelven viszik az ügykezelést, akkor nekem kötelességemmé válik ezt a t. minister ur szives figyelmébe ajánlani és azt hiszem, hogy a t. minister ur meg fog engem az iránt nyugtatni, hogy bármily szerződések daczára, ha van egy közlekedési vállalat, mely a magyar állam eszméjével megbarátkozni nem tud, az nem fog számíthatni a magyar állam támogatására sem. Azon reményben, hogy a t. minister ur ez irányban is meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, felkérem, hogy engem ez irányban is megnyugtatni szíveskedjék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor, közmunka- és közlekedési minister: T. képviselőház! (Halljuk!) Megkérdeztetvén, kötelességemnek tartom röviden válaszolni. (Halljuk!) Thaly t. képviselőtársam három kérdést intézett hozzám. Az elsőre azt vagyok bátor válaszolni, hogy az általa említett csatorna létesítésének kérdését tanulmányoztam, annak újabbi stádiuma azonban egyezik annak előbbi stádiumával, a mennyiben t. i. most sincs pénz. A másik, mire nézve kérdést intézett hozzám a képviselő ur, az a lánczhajózás kérdése. Pozsonyon felül, Pozsony és Dévény közt tényleg az osztrák Dunagőzhajózási társulat él ezen lánczhajózás engedélyével. Egyébként e kérdéssel is kell foglalkoznom. Harmadik kérdése az volt, hogy a mostani téli időszak alatt a jég elvonulása nem okozott-e a felső dunai munkálatoknál kárt. Az egy bagoméri elzárást kivéve, a többinél igen jelentéktelen horzsolások következtek be; Bagomérnál azonban egy kisebb szakadás okoztatott, azonkívül a koronája 40—50 méter szélességben szintén lehorzsoltatok. Ezen sérülések ma már pótolva lesznek, a mennyiben azt a vízviszonyok megengedik. Az a hírlapi hir, mintha a jég elszedte és tönkre tette volna a felső dunai munkálatokat, teljesen alaptalan. (Helyeslés.)
