Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-45

45. orszígos ülés január 21-én, szombaton. 1888. jgj még pedig azért, hogy ilyen abnormitások a jö­vőben elő ne forduljanak. (Helyeslés jobbfelől.) Azt is fogja tudni a t. képviselő ur, hogy ezen ingat­lanoknak másik tetemes része pedig az ország déli vidékein van, a hol az adó leszámolás és ren­dezés végett, épen a napokban tétettek meg a szükséges előkészületek. És hogy egy éven át 61,000 frt áru ingatlan került az állam tulajdonába, szerintem abból sem lehet ilyen kedvezőtlen következtetést levonni; mert itt kötelességem megemlíteni azt, hogy ennek oka az, hogy az állam ilyen adóexecntióknál újab­ban maga szokott mint árverelő fellépni, egyrészt azért, hogy biztosítsa követelésének befolyását a kijátszás ellen és másrészt azért, hogy ha idővel a vesztes félnek vagy hozzátartozóinak viszonyai javulnak, módjukban legyen az elvesztett ingat­lant visszaszerezni. (Elénk helyeslés jobb/elől. Moz­gás a baloldalon.) Én tehát azt hiszem, t. ház, hogy ez sem oly jelenség, melyből kórállapot feltüntetésére lehetne okot meríteni, (TJgy van! jobbfelöl) hanem az admi­nistratiónak épen egy oly ténykedése, a mely el­ismerést érdeme], (Helyeslés a jobboldalon.) És arra az elvadulásig menő executióra. nézve már aminis­terelnök ur megjegyezte a múltkor, hogy méltóztas­sék az 1886-iki zárszámadások késedelmi kamat, adóbehajtási költség, adóbehajtási költségek té­rítmény tételeit megnézni. És mit látunk abból? Azt, hogy 1885-ben 1.811,000 frt folyt bee három czímen együttvéve, holott 1886-ban 300,000 írttal apadt az ezen forrásból befolyó jövedelem. Azt hiszem, hogy ezen apadás talán nem a mellett szól, hogy az elvadulásig folytattatott a végre­hajtás, hanem ezekből azt kell következtetni, hogy az a sokszor panaszolt szigor, a mely a végre­hajtásoknál alkalmaztatott, az utóbbi időben alább hagyott. És itt kényte^n vagyok felemlíteni, hogy ennek daczára az adóhátralékok nem növekedtek, hanem apadtak. Apadtak az egyenes adóknál, igaz, reszten leírások által, de mégis 39 millióról 37 millióra, tehát két millióval, az illetékeknél 21.600,000 írtról 18.280,000 írtra, ázt hiszem, hogy akkor, mikor az executióból előállott jöve­delem apadt és a hátralékok nem növekednek, ebből nem lehet következtetni a végrehajtás szi­gorára, de másrészt az általános elszegényedésre sem. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) És épen ezért, t. ház, nem hagyhatom ész­revétel nélkül azt a következtetést, melyet a t. képviselő ur felsorolt számadataiból kivánt le­vonni, hogy tudniillik ez az előirányzat, ugy kia­dási mint még inkább bevételi tételeiben irreális. Azt hiszem, hogy olyan kormány irányában, a mely budgetjében számszerű adatokkal ad kifeje­zést jelentékeny összegre menő megakarítások­nak, egy olyan kormány irányában, a mely min­den intézkedést megtesz e tekintetben, hogy a KÉPVH NAPLÓ. 1887—92. II. KÖTET. kiadások megtartassanak, másrészt, hogy a rendes jövedelmek befolyjanak, az irrealitás vádját emelni nem lehet, különösen nem épen akkor, mi­kor a min i" terel nők urnak épen a múlt napokban tett nyilatkozatából s ha jól tudom, beterjesztett jelentéséből az tűnik ki, hogy a múlt évben ka­pott felhatalmazást a hitelre nézve távolról sem. vette annyira igénybe, mint felhatalmazva volt. Horánszky Nándor: (közbeszól) Savanyú a szőlő ! Wekerle Sándor államtitkár: Akár sa­vanyú a szőlő, akár nem, ha szükség van rá, bele kell harapni; ezt argumentumul nem fog. idom el. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék az op­positio teréről idea gyakorlat terére jönni és látni fogják, hogy ha szükség van rá, nem nézik, hogy savanyú-e a szőlő, hanem veszik onnan, a honnan tudják. Hanem, mikor a ministerelnük ur a pénzügyi tárczát átvette, azt mondta, hogy 32 millióra van szüksége, ha a kiadások fedezését akadálytalanul akarja, foganatosítani és most közel egy év múlva kiderül, hogy a 32 millióból csak 12 milliót vett igénybe, tehát közel egy éven át 20 millióval rosszabbnak tüntette fel a helyzetet, mint bevált. Azt hiszem, hogy egy ily pénzügyi administratio és eljárás ellen az irrealitás vádját emelni nem lehet; itt lehet talán túlságos ^crupulositásról, de nem irrealitásról beszélni. (Élénk helyeslés a jobb ol­dalon.) És most engedje meg a t. ház, hogy áttérjek a felhozott ellenvetéseknek egy más részére, a melyek nem a jelen költségvetés realitására, vagy irrealitására, hanem a ministerelnök urnak közzé­tett pénzügyi programmjára vonatkoznak. (Hall­juk ! Halljuk!) E tekintetben először is Horánszky képviselő urnak azon satyrice előadott megjegyzésére kell észrevételt tennem, miszerint én annak idején ugy nyilatkoztam, hogy a kormány pénzügyi pro­grammjának időelőtti előterjesztéseizgatólaghat­hatott volna a kedélyekre. Ezen állításomat ma is fentartom s annak igazolására nem hosszú, csak néhány napi haladé­kot kérek a t. képviselő úrtól; mert a t. minister elnök ur előterjesztései, azt hiszem, meggyőzendik, ha ugyan meggyőzhetik őt arról, hogy igenis ezen intézkedéseknek mostani előterjesztése néze­tem szerint megnyugtatólag fog hatni az érdekelt körökre,, de időelőtti előterjesztése — kivált kivo­natilag, a mint egy programúiban lehetséges — izgatólag hatott volna az illető körökre, sőt talán alterálhatta volna egyes iparágak termelési ará­nyait és visszonyait. Ezen előterjesztések későbbi kapcsolatos előterjesztésekkel együtt talán arról is meggyőzen­dik a t. képviselő urakat, hogy a pénzügyi pro­gramra koránt sem oly kevéssé kielégítő, mint a milyennek qualificálni méltóztatnak. Mert mit 21

Next

/
Thumbnails
Contents