Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-38

io 58. országos ülés január 11-én, szerdán. 1888. a becsületsértés vétségével vádolt Szabó Lajos országos képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Szathmáry György jegyző (olvassa a jelentést). Gál Jenő (felvinczi) előadó: T. ház! A mentelmi bizottságé jelentésénél szintén azon szempontok voltak irányadók, a melyeket már szerencsém volt felemlíteni, a mennyiben a megkereséshez az iratok nem mellékeltettek s ennek folytán a mentelmi bizottság azt hozta javaslatba, hogy Szabó Lajos országgyűlési képviselő mentelmi joga ezúttal ne függesztessék fel. Kérem a mentelmi bizottság e javaslatát is elfogadni. (Helyeslés.) Polőnyi Géza: T. ház! Ez esetnél, eltekintve annak gyakorlatilag is igen érdekes voltától, egy fontos közjogi kérdés is jön tekintetbe, t. i. az, vájjon azon képviselőnek mentelmi joga felett, a ki még nincs verificálva, a ház maga határozhat-e vagy sem. (Felkiáltások jobbfelöl: Igenis határozhat!) Bocsánatot kérek, azt hiszem, hogy nem. Kikérni kell azt a képviselőt, de addig, a mig ő verificálva nincs, addig képviselőnek nincs elismerve. (Felkiáltások jobbfelöl: De el van ismerve!) Addig, mifr a mandátum kezében van, de még nem verificált képviselő, megjelenhetik a házban, de oly eminens képviselői jog felett, milyen a mentelmi jog, a ház a verificatio előtt nem határozhat. (Ellenmondás jobb felöl.) Nekem semmi kifogásom sincs, ha a tisztelt ház igy fog határozni. De méltóztassék e felett határozni, hogy lehet-e egy nem verificált képviselő mentelmi jogának felfüggesztése felett határozni, vagy nem. Azt hiszem, hogy ha a képviselő megválasztatott, azt ki kell kérni a háztól, ha büntető utón üldöztetik, de annak mentelmi joga felett addig fel kell függeszteni a határozathozatalt, mig az illető képviselő verificálva nincs, mert ellenesetben oly eminens képviselői jog gyakorlata vétetik foganatba valakire nézve, a ki nem is képviselő, nem lesz azzá, mig nem verificáltatptt. Ez esetre vonatkozólag a mentelmi bizottság határozatában nincs benne az, hogy ez ügyben a mentelmi jog csak azért nem függesztetik fel, mert az eljáró biró a vizsgálati iratokat fel nem terjesztette és a mennyire én az esetet ismerem, nem hiszem, hogy a mentelmi bizottságnak magának is szándéka volna esetleg oly decisiót hozni, hogy ily képviselő egyáltalában ki nem adatik. Magával a mentelmi bizottság jelentésével ellenkezik felfogás és hiszem, hogy csak ezúttal nem szándékoznak őt kiadni, mivel a vizsgálati iratok fel nem terjesztettek. : De maga az eset olyan, hogy én mint képviselő, ha oly értelem adatik a mentelmi bizottság határozatának, hogy egyáltalán megtagadtatik kiadatása, e határozathoz hozzájárulni nem tudnék. Mert ha való az, a mi a panaszban foglaltatik, hogy egy képviselő mást magánlakában durván megtámadott, nem tudnék szavazatommal hozzájárulni, hogy a képviselő a mentelmi jog ürügye és szentsége alatt a bíróságok üldözése elől menekülhessen. Ezt kívántam megjegyezni s azt hiszem, hogy az előadó ur majd megnyugtat, hogy a határozat csak igy értelmeztetik s hogy a menynyiben később a hiány pótoltatik, a mentelmi bi* zottság újabban fog határozni. Móricz Pál: T. ház! Mióta parlamentaris életünk újra feléledt, a megválasztott képviselők közt, tekintettel azokra is, kik nincsenek verifikálva, semminemű különbség nem létezik. Szavaz, fizetést felvesz és teljes joggal megjelenhetik a házban. Tehát ily distinctiókkal egy képviselő jogait nem lehet csorbítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Szederkényi Nándor: T. ház! Az előttem szólott képviselőtársam megjegyzéséhez ínég a következőket vagyok kényszerítve elvi szempontból megjegyezni. A mentelmi jogot nem az újabb törvények alkották. A mentelmi jog legrégibb törvényeink alapján áll, a hol a nemeseknek, midőn országgyűlésre hivattak, hazulról való elindulásuk idejétől fogva salvus conductus biztosíttatott. Ennek alapján fejlődött a mentelmi jog, a mely tehát a megválasztás pillanatától kezdődik s a ház is, mióta alkotmányos életet élünk, e jogot mindig igy alkalmazta, a mit számtalan esettel lehetne igazolni. (Élénk helyeslés.) Ezért nem lehetek egy véleményen Polónyi igen t. barátommal, a mit kötelességemnek tartottam kinyilvánítani. Magához a tárgyhoz ezúttal nem szólok. .-,'.; Teleszky István: T. ház! Ha már e kérdés elvi szempontból tárgyaltatik, én sem mulasztr hatom el egy nagyon rövid megjegyzést tenni azokról, a miket az előttem szólott t. képviselő ur felhozott. Habár elismerem, hogy a mentelmi jognak a salvus conductus volt történelmi előz* menye, hanem azt hiszem, hogy Polónyi képviselő urnak főleg azért nincs igaza, mert a mentelmi jog nem csupán a képviselőnek, hanem a háznak joga. A ház joga, hogy egyes tagjainak elvonása ellen biztosítékot keressen a mentelmi jogban. És már ez az egy szempont döntő arra nézve, hogy eltekintve az új házszabályoktól, melyek világosan akként intézkednek, hogy a képviselő, ha kérvénynyel támadtatik is meg, igazoltatásáig ép ugy gyakorolja jogait, mint a kérvénynyel meg nem támadott, a mentelmi jog felfüggesztése ellen a felhozott okból akadály ne gördittessék. A mi Polónyi képviselő ur által felhozottak többi részét illeti, jelesen azt, hogy vájjon á mentelmi jog fel nem függesztése csak ezúttal szándékoltatik-e kimondatni, azt hiszem, hogy az, a mi e tekintetben a jelentésben foglaltatik, nagyon világos. Nem meritorie tagadtatik meg a mentelmi jog felfüggesztése, hanem egyelőre és csak azon