Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-11

II. orszAgos ülés október 17. ÍSST. 57 a bizottság t. előadóját, azt mondván, hogy csak a fényes oldalt mutatta, de megfeledkezett a másikról. Bocsásson meg a képviselő ur, azt hiszem, hogy ő tán még nagyobb egyoldalúságba esett, midőn rámutatott az országra rótt újabb terhekre, rámutatott a közgazdasági bajokra, de elfeledte megmondani, hogy a pénzügyi terheknek igen nagy része épen onnan származik, hogy létesíttettek azon eszközök, melyek a közgazdasági bajokat elviselhetőkké teszik. Pedig, ha rámutatok arra, minő terhek vannak, rá kell mutatni arra is, hogy minő eszközök létesíttettek épen az általánosabb gazdasági bajok enyhítésére. És ezt megtehette volna a t. képviselő ur. Mert mindamellett, hogy ezt megmondta volna, azért még elég tág tér maradt volna annak kimutatására, hogy a kormány vagy a többség többet tehetett volna, mint a mit tett, hogy máskép tehette volna. így mégis többet nyert volna a kép valódiságban és menekedett volna az egyoldalúságtól. Különben a t. képviselő ur előadásában nagyobb részben azon themákat vetette föl, a melyek a közigazgatási rendszereket illetik. Megengedem, hogy lehet a közigazgatás rendszere felett vitatkozni; lehet azt mondani, hogy a választás rendszere rossz, kinevezett hivatalnokok kellenek, de egy szempontból kívánni ezt — már bocsásson meg a t. képviselő ur — még sem lehet. Nem lehet pedig ezt épen azon szempontból kívánni,a melyet a t. képviselő ur ma hangsúlyozott: azért tudniillik, hogy azok a tisztviselők egy többségnek vagy kormánynak szolgái ne legyenek. A kettő közül egy. (Felkiáltások balfelöl: Pragmatica!) Jól ismerem azon jelszót, hanem az nem oldott meg egy kérdést sem, nem is fog megoldani. Különben mit értünk pragmatica alatt ? (Halljuk!) Azt, á mit ma is hallottam valakitől emlittetní, hogy az administrativ tisztviselő független legyen. Az lehet akkor, az igaz, ha a a felsőbb hatóságok befolyása alatt nincs, de akkor administratio sincs. (Mozgás.) Engedelmet kérek, kell, hogy a tisztviselőnek legyen meghatározott jogköre; de a felsoség befolyása alól az administratiót kivenni nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem is szólok a pragmatica ellen és arról, hogy kinevezett vagy választott tisztviselő legyen-e, hogy melyik rendszer a jobb, lehet vitatkozni: de azon szempontból nem lehet. Mert ha egyáltalán ki nem akarják és akarjuk venni a tisztviselőt a felsőbb kormányhatóságok alól, akkor azon tisztviselő, a ki előmenetelét azon kormánytól kell, hogy várja, a mely őt kinevezte, talán mégis lesz annyira függő azon kormánytól, mint az a választott tisztviselő, ki sem hivatalát a kormánytól nem vette, sem előmenetelét a kormánytól nem várja. (Helyeslés jobbfelöl.) T. ház! Megígértem, hogy hosszasan nem KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. I. KÖTET. fogom ez alkalommal a t. ház figyelmét igénybe venni. ígéretemet meg is tartom, csak egy kérésem van még gróf Apponyi Albert képviselő úrhoz, a ki a múlt országgyűlésekre a történelem ítéletét kimondta. Engedje meg a t. képviselő ur, ne mondjunk mi még, kik nemcsak élünk, de azon múlt országgyűlések alatt küzdöttünk is, ítéletet. Higyje el a t. képviselő ur, az a történelem nem a szerint fogja meghatározni, hogy jót tettek-e az országyülések, hogy a képviselő ur véleményét követték-e vagy az enyémet; mert a történelem előtt mi semmi sem vagyunk, (Halljuk! Halljuk!) hanem meg fogjaezt ítélni a történelem az eredmények szerint. Én legalább — felteszem, hogy a képviselő ur is — nyugodtan bocsátom eljárásomat a történelem ítélete alá, de nem is akarok neki magam praejudicálni, hanem hadd ítéljen a történelem. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Fabiny Theofli igazságügyminister: T. ház! (Halljuk!) Engedelmet kérek, hogy én is, bár csak néhány rövid szóval, megjegyzést tehessek azokra, a miket Irányi Dániel képviselő ur részint az igazságügyi kormányzat, részint a bírósági tagok irányában a mai napon mondott. (Hall juh!) Az igazságügyi kormányzatot határozottan kötelességszegéssel vádolta, felhozva azt, hogy bocsátott ugyan ki rendeletet a bíróság tagjaihoz, azonban tudták az illetők, hogy nem büntetés, hanem jutalom fogja követni a rendeletnek megszegését. Én kérem a t. képviselő urat: szolgáltasson nekem adatot ez irányban. Egész megnyugvással mondhatom, hogy én minden irányban a legrészrehajlatlanabbul teljesítettem kötelességemet. (Éljenzés a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon.) Nem lesz senki, a ki akár az egyik, akár a másik párt részéről tett legyen panaszt, mondhatni fogja azt, hogy én a törvényt szem elottnem tartottam, hogy én mást tettem volna, mint a mit a törvény rendel. De ha még az igazságügyi kormányzat nem tudta volna is kötelességét, az igazságügyminister is, a bíró is a törvény alatt áll. A büntető törvénykönyvnek egy egész fejezete rendelkezik a polgárok szabad választási jogának megsértéséről és a polgárok választási szabadságának megsértéséből eredő büntetendő cselekvényeket sorolja fel. Minden honpolgárnak meg van azon joga, hogy ha visszaélés történt és az ő szabad választási joga, megsértetett, a biróhoz forduljon, azon bíróhoz, a ki önálló és független és a ki bizonyosan nem pártszenrpontból fog íteletet hozni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon ) Én tehát kérem a t. képviselő urat, hogy a 8