Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-10

10. országos ülés október 12. 1887. 39 győződésünk, hogy a végleges diadal mégis azon kereskedelmi szabadságé lesz, melyet a magyar nemzet tálnyomó többsége mindenkoron nemcsak elvi szempontból egyedül helyesnek, hanem hazánkra nézve is legelőnyösebbnek elismert — időközben mégis gondoskodni kell oly eszközökről, melyek a reánk háramló és általunk teljesen meg nem szüntethető kárt lehető legkisebb mértékre szállítják le és e végre hozzá kell nyúlnunk esetleg oly fegyverekhez is, melyeket az elmélet talán nem helyesel, de melyeknek megragadására az önvédelem kötelessége bennünket kényszerít. Remélj ük, hogy Felséged kormánya a nem- ] sokára megújítandó kereskedelmi szerződések megkötésénél e nézetek szerint fog eljárni és legalább annak fogja elejét venni, hogy a helyzet reánk nézve még kedvezőtlenebbre ne forduljon. Az igazságszolgáltatás terén Felséged oly javaslatokat méltóztatott kilátásba helyezni, me- I lyekkel már a múltban nem egy országgyűlésnek j kellett volna foglalkozni. Az országgyűlés öt évi ] tartama mellett remélhetőleg lehetővé fog válni j ezen oly fontos kérdéseknek megoldása is, neve- ] zetesen a polgári törvénykönyv legalább, némely ] fontosabb részeinek megalkotása és a büntetőjogi törvényhozásnak a bűnvádi eljárás szabályozása j által való kiegészítése, melynek szükséges voltára [ épen a legújabb idők egynémely eseményei által j lettünk kellemetlenül figyelmeztetve. Reméljük, ] hogy e tekintetben Felséged kormányának sikerülni j fog megtalálni a kellő középutat a kegyetlen szigor és azon félreértett humanismus között, mely a bukott embertárs iránti jogosult részvétből megfeledkezik arról, hogy az államnak egyik legszentebb kötelessége, a társadalmat és annak minden egyes tagját hatályos oltalomban részesíteni azok ellenében, a kik az erkölcsi renddel ellentétbe helyezik magukat. Szintén a múlt országgyűlésről hátramaradt tárgyak közé tartozik a közigazgatási bíráskodás létesítése is és mi csak csatlakozhatunk ahhoz, a mit a múlt országgyűlés képviselőházának e tekintetben Felséged előtt kijelentenie szerencséje volt: hogy tudniillik „az összes állampolgárok egyéni jogainak nem csekély biztosítékát találandjuk az ily közigazgatási bíráskodásban., ha az, a nélkül, hogy működése által akár a közigazgatás sikeressége, akár pedig a közigazgatási közegek felelőssége csökkentetnék, ugy állíttatik össze, hogy tagjainak egyfelől alapos szakismerete, másfelől részrehajlatlansága és függetlensége által a közbizalmat kivívni és igazolni képes leend". Horvát-Szlavonországokkal készségesen fogjuk megindítani, mihelyt Felséged kormánya által erre felszólittatunk, az ezen év végével lejáró pénzügyi egyezkedés megújítására vonatkozó tárgyalásokat. Miután Magyarország ezen testvérországokkal szemben mindenkor a fennálló kiegyezés | lelkiismeretes végrehajtását, de még ezentúl is minden méltányos és a magyar állam érdekével összeegyeztethető kívánság teljesítését is feladatul tűzte ki magának; újabb időben pedig nem egy örvendetes jelenség arra mutat, hogy ugyanezen jóakaratú hangulat a horvát-szlavón nemzet legtágabb köreiben szintén uralkodóvá lett: egy perczig sem kételkedünk, hogy az imént említett alkudozások barátságos egyezkedés útján rövid idő alatt mindkét részre nézve kielégítő eredményre fognak vezetni. Végre komolyan fogunk foglalkozni annak idején a véderőrőí szóló törvény megújításával is, úgy hogy e tekintetben semmi hézag ne támadj on. Számos és fontos teendők már ezek is, a miket Felséged legmagasabb trónbeszedében külön megemlíteni kegyeskedett. Tudjuk azonban, hogy ezzel a jelen országgyűlés mnukarendje még távolról sincs kimerítve és így nem csekéty erőmegfeszítésre leend szükség, hogy ezen feladatoknak legalább túlnyomó része kielégítő megoldását találja. Ennek egyik nélkülözhetlen feltétele kétségtelenül az, hogy az országgyűlés nyugodt munkálkodása külbonyoclalmak által meg ne zavartassák. Mély megnyugvással vettük tehát Felségednek azon biztosítását, hogy, bár a nemzetközi politika ege korántsem teljesen felhőtlen, mégis alapos kilátás van a béke megőrzésére és hogy az erre vonatkozó törekvéseiben Felséged kormánya nem áll egyedül, hanem karöltve jár más hatalmas tényezőkkel, melyekkel közreműködve, a békét eddig fentartani sikerült és remélhetőleg ezentúl is sikerülni fog. Mindazáltal teljesen értjük és Felséged bölcs gondoskodásának újabb tanúbizonyságául tekintjük azt, hogy a béke fen tartására vonatkozó remény nem tartóztathatja vissza Felségedet mindazon intézkedések életbeléptetésétői, melyek véderőnknek minél tökéletesebbé tételére czéloznak. Felséges Urunk! Nagy azon terheknek súlya, melyek vállainkat nyomják; de készséggel meghozta e nemzet eddig és meg fogja hozni ezentúl is azon áldozatakat, melyek a monarchia védképességének érdekében szükségesek, mert jól tudjuk, hogy a béke fentartására irányzott törekvéseinkben annál könnyebben és annál nagyobb számmal fogunk szövetségeseket találhatni, minél tekintélyesebb azon anyagi erő, melyet szükség esetén a latba vetni képesek vagyunk. Felséged mindenkor és minden körülmények közt feltétlenül számíthat hű magyar népének odaadására és áldozatkészségére ; számíthat arra annál biztosabban, mert meg vagyunk győződve, hogy Felséged ez áldozatkészséget a végső kénytelenség esetén kivül és a legszigorúbb szükség mértékén túl nem fogja igénybe venni. Felséged bizonyára épen ugy meg van győződve, mint mi, hogy egy állam védképes-