Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-32

374 *&• «stógos Illés demember lt. 1S87. vényhez, a mely egy létező hiányt pótol, részemről hozzájárulok. Madarász József: T. ház! Én ugy hiszem, hogy sem a t. indítványozó ur, sem a t. ház nem óhajtja a megállapított hatósági fokozatokat hatósági jogkörükben akadályozni. Tehát ha a fellebbezés helyét látja is a t. ház, én ugy hiszem, hogy az első hatóság határozatát a második hatósághoz kell felterjeszteni és ez határoz felette és akkor azután, ha ezzel nincs megelégedve akár a fél, akár az állatorvos, a kinek ezen törvény szerint szintén van joga fellebbezni, akkor fellebbezheti a harmadfokú hatósághoz, vagyis a ministeriumhoz. Tehát én e módosítványt, ugy, mint van el nem fogadhatom, mert ez mellőzné az ezen törvényben megállapított másodfokú hatóság és az elsőfokú hatóság határozatának megváltoztatását, világosan a harmadfokú hatósághoz utasítaná. Ez ellenkezik magával a törvényjavaslattal és a bíróságról létező fogalmainkkal. Hanem ha a t. képviselőház és t. előadó ur valami összeget akarna meghatározni a felebbezésre nézve, ennek van jogosultsága. Tessék oly módosítványt elfogadni, hogy 300 frtig határozhat az első fokú hatóság, azon túl felebbezhet akár a kárvallott, akár az állatorvos a másodfokú hatósághoz, onnan pedig hivatalból történjék a felterjesztés a ministeriumhoz. Egy kissé bonyolultabbá válik ugyan a kérdés és ha e perczben nem állapíthatnák meg a helyes módosítást, méltóztassék utasítani a bizottságot, hogy ily értelemben tegyen javaslatot. Mudrony Soma: T. ház! Ezen javaslat annak idejében a közgazdasági bizottságban elő volt terjesztve és a közgazdasági bizottság ezen javaslatot mellőzte. Ezért nagyon csodálkozom, hogy maga a közgazdasági bizottság előadója, ki nemcsak a maga nézetét, de a közgazdasági bizottság nézetét van hivatva tolmácsolni, most hozzájárulását nyilvánította ezen módosítványhoz. Én a magam részéről ezen módosítványt azért nem fogadhatom el, mert ez határozott gyanúsítást, illetőleg bizalmatlanságot foglal magában az első és másofokú hatóság irányában. Azt hiszem, hogy a törvényhozás ily intézkedéshez nem járulhat, mely az első és másodfokú hatóság iránti bizalmatlanságot foglal magában. Ha egyáltalában helye volna ezen intézkedésnek, hogy a magasabb összegű kártalanítást ne a másodfokú hatóság állapítsa meg, akkor ezt nem ily bizalmatlanságot kifejező módon, hanem máskép például ugy kellene formulázni, hogy a 300 frton felül való kártérítés megítélése egyenesen a ministeriumra bizassék, mert a hivatalból való fellebbezés azt jelenti, hogy az első és másodfokú hatóság nem érdemel bizalmat. Tehát az első és másodfokú hatóságiránti bizalom megsértése nélkül nem lehet a czélzott intézkedést máskép formulázni, mint hogy a kártérítési összeget véglegesen a minister állapítja meg. Különben én ezen czélzott intézkedést el nem fogadom, mert azon nézetben vagyok, hogy nem is képzelhető, miszerint az első és másodfokú hatóság és az állatorvos, kinek szintén van felebbezési joga, összejátszanak a végett, hogy bárki javára is a megérdemlettnél magasabb kártérítést áltapítsanak meg. Ha még ezenfelül tekintetbe vesszük, hogy a becslést bizottság foganatosítja és a hatóság ennek véleménye alapján jár el, akkor elég garantia van arra, hogy az első, illetőleg másodfokú hatóság nem fog helytelenül magas kártérítést megállapítani. (Helyeslés szélső balfelől.) Matlekovits Sándor államtitkár: A most hallott érvek alapján, mert a beadott módosítvány nem elég praecis, a következő módosítványt vagyok bátor elfogadásra ajánlani: „A kártalanítást a becslőbizottság előterjesztése alapján az elsőfokú hatóság határozza meg, a mely ellen 15 nap alatt felebbezésnek van helye; az állami állatorvos a határozatot szintén felebbezheti. A mennyiben a kártérítés 300 írtnál nagyobb összegben állapíttatik meg, a határozat minden esetre a másodfokú hatósághoz és innen a földmivel és-, ipar- és kereskedelmi ministeriumhoz felülvizsgálat végett hivatalból felterjesztendő. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A beadott módosítvány fel fog olvastatni. Tors Kálmán jegyző (olvassa a módosít vényt). Fenyvessy Ferencz: Nem tudom, t. ház, hogy a t. államtitkár ur módosítványa szerint a másodfokú hatóság ítél-e a kérdésben, vagy pedig a postás szerepét viszi a ministerreí szemben. Legyon tehát kegyes felvilágosítani (ingem és a t. házat, hogy a másodfokú hatóság fog-e a kérdésben ítélni: igen-e vagy nem? Teleszky István államtitkár: Én a szöveget ugy értem, hogy ítél, mert ha nem ítélne a másodfokú hatóság, az volna mondva, hogy a határozat, a másodfokú hatóság utján terjesztessék fel; de nem ez van mondva, hanem az, hogy hivatalból terjesztendő fel felülvizsgálat végett a másodfokú hatósághoz és innen a ministeriumhoz. Ennek tehát más értelme nem lehet, mint az, hogy előbb felülvizsgálja a határozatot a másodfokú hatóság, a mely azt tovább küldi a harmadfokúhoz. (Helyeslés.) Perlaky Elek: Én, t. ház, készséggel hozzájárulok módosítvány ómnak azon módosításához, a melyet az államtitkár ur benyújtani szíveskedett.