Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-31

31. országos filés deczcmber 12. IS87. 34,7 másoktól, nékem megtetszett és azt hiszem, hogy ez intézkedéssel a katonaságon nagyon segítve lenne. De, t. ház! (Halljuk! Mattjuk!) az élelmezés javításával még nem volna minden megtéve. Én ínég két sokkal fontosabb intézkedést ismerek, a melyek hozzájárulnának ahhoz, hogy az emberanyag elhasználása ne legyen oly nagy. Első sorban szükségesnek tartom azt, hogy a Borozás, a hadkötelezettség teljesítésének megkezdése, mint Thaly képviselő nr is emiitette, a 2l-ik évre halasztassék el, másodszor pedig azt, hogy a közegészségügy terén mennél több rendelkezés történjék, a mi nemcsak az ujonczjutalék minőségét javítaná, hanem a hadseregben a megbetegedések számát is csökkentené. Hogy mennyire használtatik el fiz ujonczanyag az által, hogy már a 20-ik évben kerül az ujoncz a hadseregbe, kitűnik abból, hogy 1886-ban az 1-ső korosztályból besorozottakból már az első hetekben, tehát már a kiképzés alkalmával 6,025 embert el kellett bocsátani. Különben is vannak erre példák, mert Olaszország és Oroszországban a 21-ik évvel kezdődik a katonakötelezettség, Német- és Franczia országban ugyan a 20-ik évvel, de ez országnakclimaticus feltételei a physicai fejlődés iránt mások, mint nálunk. Arra nézve, hogy mennyire erősbödik az j ujonczanyag ebben a korban, kitűnik abból, hogy I az 1864-ben születettek közül az első korosztály- | ból, mikor sorozásra kerültek, alkalmasnak találtatott 57,905 ember és a többi annyira megerősödött két év alatt, hogy a harmadik korosztályból még 65,624 ember bizonyult alkalmasnak. Azon nemzetiségek, a melyekbői hadseregünk áll, ugy szokásokra, erkölcsökre, mint szellemi és testi tulajdonságokra nézve annyira különbözők, hogy közülök talán csak a magyar faj, a német és egyes szláv fajok bírják meg a 20-ik évben való besorozást. De vannak különben erős emberfajtól lakott Csehországban egyes vidékek, valamint G-alicziában és Dalmácziában kerületek, a hol az emb erek, ugy mint nálunk, egyes oláh kerületekben annyira el vannak satnyáivá, hogy 20 éves korukban teljesen képtelenek a hadi szolgálatnak eleget tenni és ezek azok, a kik oly feltűnően töltik be a katonai évkönyv betegeskedési és halálozási rovatait. Én azt hiszem, hogy az által, hogy ha a sorozás kezdete a 21-ik évvel állna be, e bajon meglehetősen segítve lenne. De még egy dolgot tartanék szükségesnek, még pedig azt, hogy az ujonezozásnál az eljárás nálunk változtassék meg némileg. A jelenlegi eljárást nem tartom egészen helyesnek. Nálunk nem ismerjük a kiválasztás előtt soha sem az ujonezozás eredményét, hanem mihelyt a katonát megvizsgálták, assentálják is. Tehát nem a testileg ! legalkalmasabbak kerülnek a hadseregbe, a mi j egyrészt később költséget okoz, másrészt pedig hozzájárul ahhoz, hogy az ujonczanyag elhasználtatik, Németországban egy hosszadalmasabb, azonban sokkal rationalisabb sorozási eljárás van. Ott az ujonezozási bizottságnak nem az a feladata, az alkalmasakat kiválasztani és mikor a szám megtelt, az ujonezozást lezárni, hanem feladata csak az, a nem alkalmasokat visszaküldeni; s akkor következik a főujonezozási bizottság, a mely azon hadkiegészítő kerületnek összes eredményét tartja szem előtt és az összes alkalmasak közül a legalkalmasabbakat választja ki. Én azt hiszem, hogy nálunk bár egyszerűbb az eljárás, de nem czélszerííbb s jó volna a véderő revisiója alkalmával erre is reflectájni. A honvédelmi minister ur különben a véderő bizottságban kijelentette, hogy a kormánynak szándéka a jövő évi véderő-törvények revisiója alkalmával előterjesztést tenni az iránt, hogy az ujonezozási kor a 20.évről a 2i-dikre tétessék. Csak azt kérem, ne nyúljanak megint az Austria-Magyarországon annyira kedvelt fél-rendszabályokhoz, hanem mondják ki egyenesen, hogy a hadkötelezettség kezdődik azon év január 1-én, melyben az illető betölti 2í-ik életévét. Egyszersmind tétessenek rendelkezések arra nézve, hogy oly kerületekben, melyekben a legénység fejlődése nagyon elmaradt, bizonyos időben a hadkötelezettség a 22-ik életévvel kezdődjék vagy pedig hivassék be a negyedik, most ötödik korosztály. Itt nem kicsiségekről, t. ház, van szó, hanem az állam legértékesebb tőkéjének conserválásáról, az emberéről. Az ujonrzjutalék megszavazása önkénytelenül indít mindenkit arra, hogy követelje, történjenek a kormánynak minden részében intézkedések, melyeknek czélja az állam legértékesebb tőkéjének conserválása és gyarapítása. (Elénk, hosszantartó helyeklés baloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: T. ház! (Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy azokra, a miket most hallottunk s a mik szorosan ugyan nem tartoznak az ujoncz-jutalék megajánlásához, de megengedem, hogy némi jogosultsággal hozattak fel, röviden válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) Ugy a Thaly, mint a Bolgár t. képviselő urak részéről íelhozottak egyrészről oda irányulnak, hogy az ujonezozás a betöltött 21. évvel kezdődjék. E részben megnyugtathatom a t. házat. A véderőtörvény revisiójára vonatkozó tárgyalások már régebben folynak és azt hiszem, hogy azok folyamatán e kívánság teljepittetni fog. Ez szükséges is, mert a tapasztalat arra mutat,hogy a legények ama nagy fáradságnál fogva, melynek rövid szolgálati idejük alatt ki vannak téve, ha nem is oly nagy menten, mint hallottuk, de mégis szenvednek. Ha ezt el lehet kerülni, a kormánynak ter44*