Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-26

20. országos ülés dcfzember 5. 18S7, 247 íidhatunk, legalább azoknak a terhét ily törvény által, mint itt elburkoltan az 5-ik szakasz által javasoltatik, ne nehezítsük. (Élénk helyeslés szélső balfelől) Nem kicsiny dolog ez, t. ház. Én példával, még pedig hiteles példával fogom bebizonyítani, hogy minő teher az, mely részben ezen szakaszban van lefektetve. (Halljuk! Sálijuk !) Hihetetlennek fog tetszeni az, a mit elmondok, de én felhívom nemcsak a t. pénzügyminister urat, hanem főleg a közoktatási minister urat, mert ennek is kell érdeklődni, hogy hivatalos utón szerezzenek meggyőződést és nyújtsanak orvoslást azokban, melyeket elmondani fogok. A legvagyonosabb iskola-fentartó testületek egyike, az országban tagadhatlanul a debreczeni református egyház. Mit felhozok, ennek életéből merítem, mert ha itt is jöhet elő ily eset, mennyivel inkább és könnyebben jöhet elő hasonló eset más egyházaknál, melyek szintén iskola-fentartó testületek. Debreczen városa egyességre lépett az ottani református egyházzal, mely egyesség szerint ez utóbbi átvette a népiskolák fentartását, 40 tanító díjazására, kötelezvén magát. Majd elhatároztatott a tandíjmentesség és a város ennek fejében átadta 1000 hold föld haszonélvezését. Ezen 1000 hold földet az ottani czukorgyár haszonbérelte s az évi haszonbér felment holdankint 13 forintra. A czukorgyár azonban felszámolt és kibocsátotta azon hivatalos nyom!atványt, melyben a felszámolásnak alapjául kitüntette, hogy ő a mai adórendszer mellett az üzletet haszonnal folytatni nem képes. (Kősbeszélá-ok a szélső baloldalról: A mellett npm is lehet!) Mi következett ebből ? Az, hogy a catasteri munkálatok alkalmával azon 13 forint haszonbér vétetett föl tiszta jövedelemül és ezen összeg után terheltetett meg azon 1Q00 hold föld adóval, mely 1000 hold földnek egész jövedelme népoktatási ezélokra fordítandó. 1883-ban az új eataster nem készült el; 1885 —86-ban sem s fizette az egyház az addig érvényben volt évi adót. Most az új eataster alapján vetették ki az adót. És mi történt a múlt évben? az, hogy egy évi adótartozásban és a catasteri adóemelés folytán létrejött két évi adóhátralék czímén egyszerre azon a népoktatás fentartására hivatott 13,000 forintnyi összegből 9000 forintnál nagyobb összeget tartottak vissza, Már, t. ház, ha bármely költségvetésben a föídjövedelem bevétele 13,000 frtra számíttatott, s ezen összegből egyszerre 9,000 írtnál nagyobb összeg adóban visszatartatik, hogy azon iskolát fentartó testület zavarba ne jöjjön és a kívánalmakat teljesíthesse: az csak ritka esetben történhető. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) T.ház! Azonilkték-egyenértéki adó, melyről ' a tárgyalás alatt levő szakaszban szó van, közvetett , adónak nem is nevezhető, mert az évenként az egyenes adóhoz hasonlolag vettetik ki és hajtatik be. A tárgyalás alatt levő javaslat ugy intézkedik, hogy ezen egyenérték - illeték ezentúl a már elfogadott 4-ik §-ban előirt módon az új catasteri munkálatok alapján fog jövőre kirovatni. Tehát mint említem s példával igazoltam, ezentúl azon iskola fentartására rendelt földbirtoknak nemcsak egyenes adója, hanem ha ezen 5 §. elfogadtatnék, még a közvetettnek nevezett illeték egyenértéki adója is növekedni fog; még pedig az én számításom szerint, mintegy 17%-al. Számításunk alapjául vegyünk fel most már egy egyszerű esetet. Ha egy iskolafentartó kisded testületnek van egy olyan földbirtokocskája, melynek 100 frt az évi jövedelme, ebből egyenes állami adóban lefognak vonni 25V«7°-ot, erre kiróják a jövedelemnek 20%-át pótadó fejében. Méltóztassék ehhez hozzá adni ezt az egyenérték-illeték adót; vájjon abból a 100 frt jövedelemből mi fog maradni annak a testületnek az iskola fentartására ? (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez száraz tény; ezek tiszta számok, melyeket sem színezni, sem eltagadni nem lehet. Én, t. ház, a magam részéről ezt a helyzetet tarthatatlannak, tűrhetetlennek nyilvánítom. Ha megköveteljük — és pedig jogosan — az iskolát fentartó testületektől, hogy az állam által reájok rótt kötelességeknek megfelelni törekedjenek és ha már mostoha pénzügyi helyzetünk miatt nekik segítséget nem adhatunk: legalább ne igyekezzünk törvény útján rajok nézve lehetetlenné tenni azt, hogy teljesíthessék azon kötelezettségeiket, a melyekkei mi terheljük őket. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hogy akármelyik cuíturállamban a közoktatási czélokat ilyen adókkal terhelnék, arra én példát nem tudok. De mit szóljak továbbá azon intézkedésekről, a melyek — mint szegényápoló és árvaházak stb. — a szó teljes értelmében a naponkinti adományozásból, a házankinti kéregetésből tartják fenn magukat. Ezeknek alapjait is részben kisebb vagy nagyobb földbirtokok képezik? Hát lehet-e, szabad-e mindezeket is az általam felmutatott módon adóztatni meg? Vagy hogy nagyobbra mutassak rá, ott van a nemzet összehordott filléreiből épült magyar tudományos akadémia. Nagyhangú phrasisokkal kérték egykor a nemzetet, hogy ime a magyar tudománynak nincsen háza, „a inigyar tudomány számára építsünk hajlékot!" S a nemzet összehordta filléreit. Méltóztassék megnézni, hogy ezen törvény minő álláspontot foglal el az akadémiával szemben és méltóztassanak megnézni minő eredménye lett a fennálló megadóztatás! rendszernek az akadémia