Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-24

!Í0 .24, országos illés decsember 2. 188?. lemmel arra, hogy a zsidó trafikosok ne szaporodjanak annyira. Azt szeretik felhozni, hogy keresztény ember nem alkalmas a kereskedelemre, pedig egyszerűbb kereskedési ág nincs, mint a dohány-árusítás, tehát ezt a keresztény ember is folytathatná. De a kormány máskép gondolkodik. Nekem tudomásom van egy esetről, mikor egy szegény hivatalnok Özvegye nyugdíj fejében kapott egy trafikot, vagyis az illetők felajánlottak néki nyugdíj helyett egy trafikot, a melyet 8 elfogadott, de oly helyen volt a trafik felállítva, hol nagy kelendőségnek örvendett üzlete. Ezt megirigyelték a zsidók s addig licitáltak, mig az özvegytől a trafik elvétetett. Ezen eset igazolja azt, hogy igenis jó volna ezen keresetágat a keresztény embereknek is lehetővé tenni; (Felkiáltások a jobboldalon: Hol volt az?) a magyar államvasutak indóházában. Tessék utána járni az államtitkár urnak és meg fogja kapni a közelebbi adatokat. (Mozgás.) Felszólalásom különös czélja az is, hogy a t. kormány lássa be, hogy a határ nélküli filosemitismus csakugyan a mi keresztény népünknek rovására van. Ezek után beadom modosítványomat. A községi elöljárók ugyanis megbízatnak mindenféle felügyeletekkel, felügyelnek talán 99 pontban a dohánytermelésre, akkor már tiszteljék meg a 100-ik ponttal is. Tudniillik azt indítványozom, hogy a 21. §-nál a 7-ik pontban vétessenek felezen szavak, hogy „csak egészséges száraz dohány és szivar kerüljön forgalomba és alkalmas, vagyis nem nedves és dohos helyiségben árultassék" és a községi elöljárók erre is ügyeljenek fel. (Élénk helyeslés a hal- és a szélső baloldalon.) Azt hiszem, minden községi elöljáró szívesen meg fogja tenni ebbeli kötelességét; magam is, jóllehet zsidó boltban nem fordulok meg, községemben valamennyi trafikot végig járok, hogy e tekintetben tájékozást szerezzek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző (olvassa a módosítványt): „A 21-ik §-ban a 6-ik pont után a következő pont vétessék fel: „7. Csak egészséges, száraz dohány és szivar kerüljön forgalomba és alkalmas, vagyis nem nedves és dohos helyiségekben árultassék." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szólásra következik Szendrey Gerzson! Szendrey Gerzson: Elállók. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor előadó: Csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy az ily intézkedés törvénybe nem való, az indokolás pedig olyan volt, melyet — azt hiszem — itt bírálnom nem kell (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Elnök: A 21. §. lényegében nem támad tatván meg, azt hiszem kijelenthetem, hogy elfogadtatik. E szakaszhoz azonban a 6. pont után egy 7-ik pontot kivan beilleszteni Komlósgy Ferencz képviselő ur. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen módosítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen/ Nem/) Kérem azon képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el a módosítványt. Következik a 22. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 22. §-t). Balogh Géza jegyző: Almássy Sándor! Almásy Sándor: T. ház! itt egy külön szakasz állapítja meg a tisztviselőknek azon kötelességeit, melyek már különben is törvényben meg vannak szabva, tudniillik, hogy a csempészet megakadályozása végett a finánczok felszóllítására segédkezni tartoznak. A t. pénzügyminister ur az általános vita alkalmával felhozta azt, hogy vannak ugyan törvények, melyek a 22. §-ban említett tisztviselőket már utasítják arra, hogy segédkezet nyújtsanak, de ő indíttatva érezte magát arra, hogy azt ezen törvényjavaslatban újból külön szakaszba iktassa. Indokolásában azt mondta, hogy mikor ő azt látja, hogy a tiszti személyzet, törvényszéki ülnökök és mások látják, hogy árulják a dohányt a piaczon és nem cselekesznek semmit, ez indította arra, hogy külön törvénybe iktassa. Már én ugy tudom — habár itt a pénzügyminister ur megbotránkozását jelentette ki e felett — hogy ha ő látta volna is a dohányárulást a piaczon, ö se jelentette volna fel. Miért? mert először is, ha mindenki látja a városban a dohány árulását, mi oka lehet annak, hogy az a fináncz nem látja; hát a városban mindenki lát, csak a fináncz vak ? Másodszor ezen utasítások, melyek általában adatnak ezen tisztviselőknek, oly tág értelműek, hogy ezeket mindenre lehet alkalmazni, még arra is, hogy köteles a tisztviselő utána gyalogolni a csempésznek és ha ezt nem teszi, akkor már hivatalos mulasztást követ el és akkor hivatalból büntetendő. Meg akarom jegyezni ezen feltevésekre vonatkozólag, hogy ez ellen szól egész multunk. Az iskolákban, a családban, a gazdag és szegény embernél egyaránt ugy neveltetnek a gyermekek, hogy az árulkodót mindenütt megvetették és ki is irtották a magyar nemzetből az erre való hajlamot, ha felemelkedett volna is egyesekben az árulkodás viszketege. Ezt akarja most a minister ur életbe léptetni. — És mily hangzatos név alatt: a haza veszedelemben van! hazafiságból kötelességet kell teljesíteni! Engedelmet kérek, azt, hogy a haza veszedelemben van, egy 48-iki proclamatióban olvastam én. Ezzel szólították fel a gutgesinnteket, hogy a hazát megmentsék. Ha a t. pénzügyminister ur 12 éve gazdálkodik és a finantiákat rendezni akarja és azt nem birja, miért jutott