Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-23
23. országos ülés lési engedély, ha kimutatják, hogy megfelelő'nagyságú, zárral és ha kívántatik ellenzárral ellátható szárító - pajtával és elegendő nagy simítóházzal bírnak. Kisebb termelők ily szárítópajtát és simitóházat többen együtt is állíthatnak fel. Hogy a szárítópajta és simítóház minden kat. hold után minő térfogattal bírjon, azt a pénzügy minister rendeletileg állapítja meg." Neppel Ferencz: T. ház! A szárító pajtákra és simítóházakra vonatkozó szabálvt én nemcsak helyeslem, hanem szükségesnek is tartom. Ez a törvény leglényegesebb része. Csak gondos megválogatás és simítás által válik a dohány értékessé. Ezt simítóházak nélkül keresztül vinni és a csempészetet kellőleg ellenőrizni csaknem lehetetlen. En tehát az intézkedést magában igen helyesnek tartom. Igaz, hogy a termelőre ez által igen nagy terhet rovunk; de ezen teher nagy részben csak látszólagos, mert ez bőven megtérül az ebből származó haszonból. Megjegyzem azonban, hogy uz erre vonatkozó utasítások lesznek nagy részben mérvadók az iránt, hogy a törvény ezen intézkedése mennyiben lesz ezélszerü és a gyakorlatban mily eredményeket fog felmutatni. Vannak nagy termelők, kiknél oly rendes és pontos szabályok vannak behozva, hogy azoknál a törvény betűje szerint értelmezett simítóházak felállítása egészen felesleges volna és a nagy termelőre minden czél nélkül igen nagy költségeket róna. A kiadandó utasításoknak tehát olynoknak kell lenniök, hogy a törvény betűje szerinti intézkedések alól kivételeket lehessen tenni ott, a hol ezek indokoltak. A kistermelőre nézve is áll ez. Mert ha a kistermelőre a törvény szigorú betűje alkalmaztatik, jóformán lehetetlenné lesz neki téve a termelés. De nézetem szerint a szabálynak állnia kell és csak a törvény keresztülvitelére vonatkozó utasításoktól függ nagyrészben, hogy helyes lesz-e a törvény ezen intézkedése, vagy nem? Bátor vagyok azonban itt azon ellentétre figyelmeztetni, mely e bekezdésben előfordul. Itt ugyanis az van, hogy: „Uj termelőknek ezenkívül csak az esetre adható termelési engedély, ha kimutatják, hogy megfelelő nagyságú zárral és ha kívántatik ellenzárral ellátható szárító pajtával és elegendő nagy simítóházzal bírnak." Bizonytalanra, tisztelt ház, nem fog senki pajtát és simítóházat felállítani. Ezt tehát eirculus vitiosus: mert nem kaphat valaki engedélyt pajta nélkül és viszont nem építhet pajtát engedély nélkül. Arra pedig figyelemmel kell lenni, hogy ha netán e törvény intézkedése folytán a terület megapadna, a kincstárnak módjában legyen, azt emelni és új engedélyeket adni. Ezért bátor vagyok oly módosítást ajánlani, hogy azon termelőknél, a kiknél megvan a kellő garantia arra., hogy ha köteledewstmbíír 1. ISís?. | g^ zettséget vállalnak pajta építésére, annak meg is fognak felelni, termelési engedély adathassák, még mielőtt pajtát építettek volna. (Helyeslés jóbbfelál.) Módosításom ezek alapján ekként hangzik: A 2. §. második bekezdésének 3-ik sorában előforduló ezen szavak után „simítóházzal bírnak* tétessék: „vagy ha arra kötelezik magukat, hogy a dohánytörésig szárító pajta és simítóhelyiséget állítanak fel." (Helyeslés jobbfelöl) Elnök: A beadott módosítvány fel fog olvastatni. Josipovicll Géza jegyző (olvassa a módosítványt). Balogh Géza jegyző Lipthay Károly ! Lipthay Károly: T. ház! Ha már a tisztelt többség a dohányjövedéki törvények és törvényesített szabályok némely intézkedéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot az államháztartás érdekében — megengedem következetesen — de szerény felfogásom szerint a nemzetgazdászat szempontjával merőben ellentétesen elfogadni méltóztatott: részemre, mint a kisebbséghez tartozó egyik szerény tagra nem marad egyéb, mint a kényszerhelyzet álláspontjáva helyezkedve, arra törekedni, hogy ezen törvényjavaslatnak mindazon intézkedései, melyek pénzügyi eredmény nélkül a dohánytermelést csak nehezítik és a termelőket csak indokolatlan zaklatásoknak teszik ki, mellőztessenek, vagy legalább is módosíttassanak. (Helyeslés szélső balfelöl.) Ily intézkedése a törvényjavaslatnak a többek között az, mely a második szakasz második bekezdésében foglaltatik és a simítóházak obligativ felállításának elrendelésére vonatkozik. (Halljuk ! Halljuk.') Ámbár a simítóházak ezélszerütlenségét Gulner Gyula tisztelt képviselőtársam tegnapi és tegnapelőtti beszédeiben ugy elméletileg, mint tapasztalatikig is kétségbevonhatlanul bebizonyította: mindazonáltal legyen szabad nekem is, ki csaknem egész életem a gazdaság terén töltöttem el és sok esztendőn keresztül a dohánytermeléssel foglalkoztam, szerény nézeteimet kifejtem. (Halljuk! Halljuk !) Én, t. ház, a dohány-simítöházak obligativ felállítását feltétlenül elejtendőnek tartom, mert a simítóházakat én minden tekintetben czélszerütleneknek tartom. Gzélszerütleneknek tartom első sorban közgazdasági tekintetből a dohánytermelés javításának szempontjából; mert azon idő, mely a dohánykertésznek a dohány szárításától annak beszállításáig rendelkezésére áll, igen rövid. Ezen idő gyakran megrövidíttetik még a fagyok által nagyon törékenynyé tett dohánynak simításra alkalmatlan volta következtében. Megrövidíttetik azonkívül még az által is, hogy 40, 50, sőt 60 24*
