Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-22
22. «rszägo« Még november 30. 1887. 179 tatnak fel, melyek speciális tárgyát képezik az én interpellatiómnak s a melyekből azt kell következtetnem, hogy maga a kormány, vagy legalább a ministeriumnak néhány tagja tán mulasztásokat követett el, melyeket elkövetni épen e^en választás kényességénéi fogva nem lett volna szabad. Abban a különvéleményben, mely a t. képviselőház elé terjesztetett,ki van fejtve és meg van indokolva, hogy a választásnál működő hivatalos közegek szabálytalanul jártakel; az iratokat összevissza igazítgatták; a számokat helytelenül vezették be; a szavazatok számának végleges öszszeszámítását pedig meghamisították. El van abban mondva és be van igazolva, hogy Széchényi Pál gróf képviselő urnak ezen választásnál többsége nem volt és hogy nyíltan és világosan, minden ember által első pillanatra felismerhető, hogy ellenjelöltjének volt 28 többsége. És mégis Széchényi Pál gróf minister ur javára mondatott ki a többség, még pedig 20 szavazattal. Nyíltan és világosan Felismerhető, t. h iratokból, hogy az nem történhetett másként, mint oly bűntény által és segélyével, melyet a büntető törvénykönyv szavazathamisításnak nevez. A szavazathamisítás pedig elkövettetett azon okiratok meghamisításával, melyek a bírálóbizottság elé terjesztettek. Még arra is vannak igen súlyos jelenségek és bizonyító erővel biró symptomák, hogy ezen szavazat- és okirathamisítást ki vagy kik követték el? A kisebbeégi különvéleményt sem ismertetni, sem részletezni, sem pedig ismételni nem akarom, hanem megvárom az igen tisztelt ministerium egyes tagjaitól a feleletet és ezért a t. ház kegyes engedelmével egyszerűen felolvasom interpellatiómat. (Halljuk .'Halljuk!Olvassa az interpéllatiót.) „Interpellatió az összes ministeriumhoz a kaposvári választás és gróf Széchényi Pál képviselői mandátuma tárgyában: Miután a legutóbbi kaposvári képviselőválasztásnál a választást vezető közegek egy része a választási iratokat helytelenül vezette s azokban törléseket és javításokat tett s a szavazók számának végleges összeszámolásánál valótlan eredményt mutatott ki és ezzel oly tényeket követett el, melyek a törvény szerint fegyelmi eljárás alá tartoznak: miután az itt érintett tényekre és ezek miatt a fegyelmi eljárás szükségességére a központi választmány a belügyministert határozatilag figyelmeztette, a belügyminister pedig e határozatot megsemmisíté s a fegyelmi eljárást sem maga el nem rendelte, sem az illetékes megyei hatóságot annak elrendelésére és foganatosítására nem utasította ; miután e képviselőválasztásnál minden objectiv bizonyíték szerint szavazathamisítás bűnténye látszik szándékosan elkövetettnek és pedig | okirat-hamisítás segélyével s ily bűntényre a törvény súlyos büntetést bíróilag alkalmazni világosan parancsol; miután a szavazathamisítás bűnténye által a megválasztottnak kijelentett képviselő gróf Széchényi Pál oly választópolgárok szavazata alapján nyerte állítólagos többségét, a kik nem rá, hanem épen ellene szavaztak s ezzel a választópolgárok alkotmányos közjoga kijátszatott s igy súlyosan megsértetett; miatán gróf Széchényi Pál képviselő mint minister nemcsak az ország kormányzója, de egyúttal a koronának is tanácsadója és képvise lője s végre; miután a törvényhozói jog megszerzésében és megtartásában nemcsak a törvény külső formáit, de a becsületet és tisztességet, mint az erkölcsi nemes önérzet parancsait is meg kell tartani : (Helyeslés a szélső baloldalon) ezen okoknál fogva kérdem 1. a belügyminister urat: vájjon a választás ama közegei ellen, kik a törvényt sokszorosan megsértették, miért nem rendelte el eddig s vájjon szándékozik-e ezután és minél előbb a fegyelmi eljárást elrendelni? Kérdem: 2. az igazságügyminister urat: vájjon megtette-e s ha nem, szándékozik-e megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy a szavazathamisítás és okmányhamisítás bűntényének tettese vagy tettesei az ország rendes büntető bírósága elé állíttassanak? Kérdem: 3. Gróf Széchényi Pál földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister urat: vájjon birtokában levő szavazói névjegyzéket, melyen a szavazathamisítás és okirathamisítás jelenségei nyilvánvalók, az illetékes büntető bírósághoz benyujtotta-e; (Helyeslés és derültség szélső balfelöl) és vájjon ily viszonyok közt eddig csorbítatlan egyéni nemes önérzetével s képviselői és ministeri állásával összeegyeztethetőnek tartja-e oly mandátumot megtartani, mely minden tárgyi jelenség szerint közbűntény segélyével készíttetett (Helyeslés) s oly kerületet képviselni, melynek valósággal leszavazott választópolgárai kétségtelen többséggel ellene szavazlak? Végre kérdem: 4. a ministerelnök urat: vájjon miként véli ama választópolgárok alkotmányos közjogi sérelmét megorvosolni, kiknek szavazata bűnös utón épen azon képviselőjelölt javára számíttatott, a kire nem szavaztak, sőt a kinek épen ellenjelöltjére szavaztak? és vájjon nem Játja-e szükségesnek és indokoltnak ő Felségét a királyt értesíteni arról, hogy a n*
