Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-21

fi. wsBág6$ fii* •»remfeei' 2f. 1857 151 tet gátolja. Miért?Mert a kistermelő, a ki a maga házában simítja dohányát, azt nem csempészi, nem lopja-e el a simító házból , de a simító házban ép ágy tehetné mint a maga házában. Mennyi kárral van az, ha azt a dohányt hurcolni kell a simító házba, oly gyöngéden kell vele bánni, hogy össze ne törjön. Merénylet elvonni a szegény embertől az engedélyt, hogy dohányt termesszen, már azért is elvetendőnek tartanám e törvényjavaslatot és pártolom a pártunk által beadott törvényjavaslatot. Wekerle államtitkár kifejezést adott megbotránkozásának, hogy előjöhetett e pártban, hogy ilyen Sk mai világban elavult intézményhez ragaszkodunk. Én is sajnálom és csudálom államtitkár ur felfogását. Csak egyre reflectálok még. 0 azt mondja, hogy a szabad dohánytermelég a dohányminőségre károsan hat. Ez elvet sohasem hallottam, nem is fogadom el. A szabad dohánytermelés eredményezné, hogy azon rossz földeken, hol nem jó dohány terem, nem fognának dohányt termelni és ha termelnének, azok számításba nem jönnének, [mert senki sem veimé meg. Pártolom Helfy Ignácz t. képviselő urnak határozati javaslatát. (Helyeslés szélső balfelöl.) Gr.Dessewffy Aurél; T. ház! Azt hiszem, azok közt, kik a dohánykérdéssel foglalkoztak és elolvasták e törvényjavaslatot — különösen a dohánytermelőkre legyen szabad e tekintetben hivatkoznom — egy sincs, aki az e törvényjavaslatban lefektetett intézkedéseket és nagyban és egészben az egész törvényjavaslatot czélszerünek ismerte volna el. Erre nézve nemcsak a képviselő.házban történt felszólalásokra hivatkozhatom, f hanem a házon kivül levő dohánytermelőkre is. En magam is évek óta foglalkozom dohánytermeléssel és e törvényjavaslatot két szempontból birálom meg. Először t. i. azon pénzügyi szempontból, mely contempláltatik, hogy a törvényjavaslat elfogadása által a dohányjövedék jövedelme emelkedni fog, a mi pénzügyi viszonyaink közt minden esetre kívánatos és a mit magam és elvtársaim szívesen előmozdítanánk; másodszor pedig a termelés minőségének javítása szempontjából, melyet szintén évek óta hangoztatunk már és melyet én is szintén nagyon fontosnak tartok, főkép manapság, midőn a buza-árak nagyon lementek és a termelésnek majd minden ága nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte is közgazdasági krízisen megy át. Ilyen körülmények között minden esetre fölötte kívánatos, hogy a növénytermelés különböző más ágait, tehát ez ágat is terjeszszük, vagy legalább minőségileg mozdítsuk elő, hogy így e termény, mely azelőtt oly nagy kedveltségnek örvendett, nemcsak nálunk, hanem egész Európában is, nagy piaezra tegyen szert. Ugy látom, hogy az első, a pénzügyi rész; azért nem fog a várakozásoknak megfelelni, mert^ az intézkedések,melyek a javaslatban foglaltatnak, ez eredményt nem fogják tökéletesen elérhetővé tenni s nem fognak azok megfelelni a másik, közgazdasági szempontnak sem, hogy t. i. jobb minőségű termény előállítása által az elvesztett piaezokat igyekezünk visszanyerni és ne történjenek oly anomáliák, mint a melyre Néppel t. képviselőtársunk rámutatott, hogy pfalzi dohányt, nemcsak havannait kell vennünk, vagy az a másik szintén köztudomású anomália, hogy a kapadohányt, mely mindenütt Magyarországban igen jól megterem, Oroszországból legyünk kénytelenek behozni és arra évenkint 7—800,000 frtot kiadni. Ez mutatja, hogy a dohányjövedéki kezelés iránt a bizalom az országban és a dohánytermelők körében nagy nem lehet. A dohányenqueteben, melyre a pénzügyi bizottság is hivatkozott, mint tegnap is említette Néppel t. képviselőtársunk, többen rámutattak arra, hogy évek óta hangoztatjuk a minőségi termelés előmozdítását — és vájjon történte intézkedés, mely által a minőségi termelés előmozdíttatott volna és mely által e czikk Európa-szerte való terjesztése, könnyíttetett volna? Én legalább nem tudok.Hangoztatták az enquéteben nem egyszer: jobb magokat kell terjeszteni, nagyobb árakat kell megállapítani, a talaj meg fog vizsgáltatni, hogy csak jó talajban lehessen dohányt termelni stb. És mi történt e tekintetben Í884 óta? Szerintem semmi sem, a mi a minőségi termelést előmozdíthatta volna és én ép azért, mert a törvényjavaslatban sem látom e czélt elérve, nem fogadom azt el. Átmegyek most azon határozati javaslatra, melyet Gulner t. barátom beterjesztett és melyet én is aláirtam. Az államtitkár ur azon váddal lépett fel, hogy a pénzügyi bizottságban ott voltak t. barátomnak elvbarátai és mi egyáltalában nem támadtuk meg e törvényjavaslatot, hanem bele mentünk a tárgyalásba. Belementünk, de én legalább ugy nyilatkoztam, hogy belemegyek a tárgyalásba, azon reményben, hogy módosítások fognak történni a javaslaton. De másrészt meggyőződtem és azt hiszem ezt a t. államtitkár ur sem fogja tagadni, hogy a ministerelnök ur minden felszólalásunkat és kérelmünket mereven elutasította, ágy hogy természetesen kénytelen voltam a tárgyalás folytatása alatt ezt forceirozni, mert mi egyáltalában megszoktuk már azt, hogy ha az ellenzék részéről bármely kérdés vagy indítvány előhozatik, az rossz. (Zajos helyeslés bal és szélső balfeloi.) A másik dolog, a mit, mint nagy anomáliát méltóztatott felállítani a t. államtitkár ur, az az, hogyan lehet, hogy Gulner képviselő ur azt mondta, hogy 37 ezer 20 D-öles termelőt nem lehet ellenőrizni és hogy ő maga is tulajdonképen elismeri*