Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-20

120 20. oruágM lilét november 28, ItST. Iési terület csak egy negyedrészét teszi a nálunk engedélyezett termelési területnek, tehát az alka­lom ott is sokkal kevesebb a csempészetre, mint nálunk. De másfelől vannak adataink, melyek ezen helyzetnek és eredményeknek gyakorlatibb és közvetlenebb feltüntetésére és bebizonyítására szolgálnak. E tekintetben csak három dologra vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni. Először — mint jelentésemben is említve van — hivatkozom arra a köztudomású dologra, hogy a nyári hónapokban a dohányjövedék pénzügyi eredménye tetemesen és aránytalanul kedvezőbb, mint a téli hónapokban, mikor a termett dohány a termelőnél van. Egy másik megemlítendő körülmény az, hogy az egyes pénzügyigazgatósági területeken a különböző évek szerint, a mint jó termés van, vagy nincs és a mint az illető pénzügyi igazgatósági területeken van dohánytermelési engedély vagy nincs, a sze­rint különböző a dohányjövedéknek pénzügyi ered­ménye. A harmadik körülmény — és ezt már a statistika közvetlenül szolgáltatja, — az, hogy az egyes szivar- és dohányfajoknak értékesítése tekin­tetében a pénzügyi eredmény a különböző években a szerint különböző és a szerint kedvező vagy kedvezőtlen, a mint a csempészetre az alkalom kedvezőbb és a hely a csempészeti forráshoz közelebb van. Például igen érdekes dolog, hogy csak a legutóbbi évek adatait soroljam fel, tudni­illik az 1884. és 1885-ik évét, hogy mig általában véve a közönséges dohány pénzügyi eredménye SV^'/o-al fokozódott, ez alatt a szivarok pénzügyi eredménye nálunk 11V* százalék emelkedést mutat. Sőt a szivarok különböző nemeit véve tekin­tetbe, a finomabb fajok pénzügyi eredménye sokkal nagyobb fokozódást mutat, mint a közönségesebb fajoké. Például a regalitas értékesítésééi 0 /"növe­kedést mutat. Ezen adatokból, ha többet nem, de annyit mindenesetre le lehet vonni, hogy a szerint, a mint a termesztett dohányt lehet meg nem engedett utón értékesíteni és fogyasztani lehet vagy nem, a szerint lényegesen változik a dohányjövedék pénzügyi eredménye. Tehát eltekintve egyéb körülményektől, a melyek szintén igen fontosak, határozottan indokolva van, hogy a dohányjövedék pénzügyi eredménye érdekében a megfelelő intéz­kedéseket megtegyük. És itt a dolog természete és a helyzet maga ujjal mutat arra, miféle intézkedésekre van szük­ség : az alkalmakat a csempészetre kell apasztani és kell szűkebb, szigorúbb korlátok közé vonni. Ez alkalmak különösen négy körülményben nyújtatnak a közönségnek. Egyik a kisebb terme­lőknek száma, illetőleg a fél holdas és általában egy holdon alóli termelők; a másik a saját szük­ségletre fogyasztóknak engedélyezett 20 négy­szögöl, harmadik a saját szükségletre és a család­tagokra megengedett 10 kilogramm dohány meg­válthatása, a mely kedvező ár mellett váltatik meg; negyedik a sarjú dohány leihasználása, illetőleg az azzal való visszaélés. És e törvényjavaslat épen ezen körülményekről, ezen dolgokról tartalmaz lényeges intézkedéseket, illetőleg lényeges meg^ szorításokat. A fél holdas termelést teljesen megszünteti, a kerti dohánytermelökön kivül. A saját használatra termelést szintén egészen megszünteti. A saját szükségletre visszatartható illetőleg megváltható dohány kedvezményét szintén megszünteti és végre a sarjú dohányra nézve szigorú határidőt tűz ki annak kiszántására nézve, tehát szűkebb korlátok közé szorítja azon időt, mely alatt azt felhasználni és illetőleg csempészni lehet. A pénzügyi bizottság ezen intézkedésekhez, melyek a törvényjavaslatban ily módon kívánják a csempészet alkalmait szűkebb korlátok közé szorítani, elvben, sőt lényegben is hozzájárult, de a helyzetre és méltányosságra való tekintettel, bizonyos módosításokkal. Nevezetesen, nem akarta a fél holdas termelőket azonnal megfosztani ezen kedvezménytől, tehát a törvényjavaslatban azon módosítást vitte keresztül a kormánynyal egyet­értőleg, hogy ezek 1888-ban még megtarthassák ezen kedvezményt. Csak mellékesen jegyzem meg, minthogy ide tartozik, hogy a határőrvidéken némely személyes kedvezményt is kénytelenek voltunk fentartani, a mennyiben azt az illetőknek a törvény biztosítja. A sarjú dohányra vonatkozó­lag azon határidőt, a meddig annak kiszántása megrendeltetik, kijebb toltuk, tudniillik szeptem­ber 30-ika helyett október 15-ig terjesztettük ki, tekintettel a gazdasági viszonyokra, sőt a pénz­ügyi bizottság még azon kedvezményt is biztosí­tani kívánta a javaslatban, hogy a gazdasági viszonyok és különösen az időjárás által indokolt esetekben a kormány, illetőleg a pénzügyminis­terium különben is megengedhesse ily sarjú dohány felhasználását. Ezen intézkedések túlnyomó részükben tagad­hatatlanul első sorban fiscalis természetűek; egész nyíltan és határozottan arra törekszenek, hogy a csempészet alkalmait elvágják, lehetőleg szűk korlátok közé szorítsák s igy a dohányjövedék pénzügyi eredményét fokozzák, De kétségtelen az is, hogy vannak ezen intézkedésekben nemzet­gazdasági mozzanatok is. Nemzetgazdasági mozza­nat alatt értem azt, a mi a dohány minőségének javítására törekszik. Kétségtelen az, hogy a dohány minőségének javítását idézi elő az, ha a kisebb termelők kevesbittetnek, mert bizonyos az, hogy ezeknek kezelési módja, elkezdve a föld elkészíté­sétől végig a szárításig, simításig és beszállit­tatásig, általában nem bírhat azon kellékekkel, mint a szakszerű és teljesebb felszereléssel és

Next

/
Thumbnails
Contents