Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-373

ä73. országos ülés tassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a választ tudomásul veszi. T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve. (Halljuk! Elnök feláll.) T. ház! (Halljuk!) Méltóztatik a t. ház a ministerelnök ur átiratából hivatalosan értesülve lenni arról, hogy holnap délelőtt 11 órakor fogja ő királyi ap. Felsége legkegyelmesebb Urunk: a magyar király Budán, királyi várában ezen 1884-ik év szeptember 25-ikére összehívott országgyűlést berekeszteni. A mai ülés tehát a t. háznak az utolsó ülése ez országgyűlés folyamában. Van szerencsém a t. háznak beterjeszteni ezen utolsó ülésszakról szóló elnöki zárjelentésemet, kérve, hogy méltóztassék azt most felolvasatlanul átvenni és kinyomatását elrendelni. (Helyeslés.) Ezen elnöki zárjelentésemben statisticailag van felsorolva a ház utolsó három évi tevékenysége. Én részemről most annak taglalásába nem bocsátkozom — lehetetlen azonban, hogy mégis fel ne említsem azt, hogy tagjaink sorából e három év lefolyta alatt 19-en hunytak el és habár tudom, hogy sokaknak baráti érzelmeit fájdalmasan érintem ennek isméti felemlítésével: mégis kötelességemmé tette ezt a kegyelet, a melylyel elhunyt társaink iránt tartozunk. T. ház! Ezen, a parlamentaris aera óta 8-ik országgyűlés folytatta azt a munkát, a melyet a megelőző országgyűlések kezdettek s melyet röviden akként jelezhetünk, hogy Magyarországot minden téren fejlesztette, az európai culturállamok színvonalára emelni törekedett. (Helyeslés.) így, hogy csak egynéhányat említsek fel, fejlesztette iskolai ügyeinket, mind népoktatási, mind középiskolai téren, különösen fejlesztette közlekedési ügyeinket, folytatván a vasutak hálózatának kiegészítését, különösen a vicinális vasutak terén, a miről igen nagyszámú törvényes jelentés tanúskodik. Fejlesztette a vizi ügyet a vizszabályozásoknak keresztülvitele által és megteremtette a postatakarékpénztárakat, a melyek hivatva vannak Magyarországon a takarékosságot nagyobb mértékben meghonosítani és fejleszteni. A földmivelés, ipar és kereskedelem terén megalkottatott a vízjogi törvény, igen sok kereskedelmi szerződés létesíttetett s 1885-ben országos kiállítás szerveztetett azon czélból, hogy a nemzet haladását az ipar terén világosan lássuk s a netáni hiányokat pótolhassuk. A belügy terén a főrendiház szervezése, a törvényhatóságok és községek rendezése terén alkotott törvények s a csendőrség intézményének fejlesztése tanúskodnak arról, hogy szintén nagy lépések történtek. Az igazságügy terén is sok törvény alkottatott, mely éknek czélja volt igazságszolgáltatásunkat KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XTI. KÖTET. május 25. 1887. 505 európai színvonalra emelni. Megalkottatott a telekkönyveket szabátyozó törvény, a bíróságok eljárási törvényei és sok más, a mint előterjesztésemből látni méltóztatnak. De mindezek felett legfőbb gondját a ház a jelenlegi európai helyzet természete szerint honvédelmünk fejlesztésére és biztosítására fordította. Nagy áldozatokat hozott erre az ország és szavazott meg a t. ház. Megtörtént az is, a mi nagyon ritka eset —• mert hisz parlamentünkben a vélemények el szoktak ágazni —- hogy volt olyan, még pedig nagy áldozatokat igénylő törvényjavaslat, melyet a ház egyhangúlag fogadott el. Ez mindenkor egyik fényes lapja lesz pariamentarismusunk történetének. (Ugy van!) Nagyon természetes, hogy az általam felsoroltak igen sok és nagy pénzáldozatokat igényeltek és természetes ennélfogva az is, hogy a háznak fő figyelmét a pénzügyekre kellett fordítania. E részben is sok történt, nem annyira törvények, mint más intézkedések által és hiszem, hogy a legközelebbi jövőben már mutatkozni fog az a hatása az ez irányban történteknek, hogy mig eddig csak a szakavatottak és buvárkodók voltak képesek a magyar pénzügyekben teljes világot nyerni, ezentúl oly időszak fog következni, melyben a haza minden egyes polgára világosan fogja látni, hogyan állanak és mikép vezettetnek pénzügyeink. És ez, t. ház, már igen nagy haladás lesz, mert a diagnosis az első, melynek teljes ismerete nélkül senki sem képes a bajokat orvosolni. De ezenkívül sok időt fordított a ház két kiegyezés keresztülvitelére is. Az egyik a 10 évenként előfordulni szokott kiegyezés a monarchia másik államával, a mely mint az épen ma kihirdetetttörvényekből látjuk, teljesen végre vanhajtva. Azt hiszem, ennek sem marad el jótékony hatása Magyarországra nézve; mert ily dolgokban a stabilizmus a legfőbb. Az adja meg a vállalkozóknak a bátorságot arra, hogy vállalatokat indíthassanak meg, melyek nélkül pedig sem a kereskedelem, sem az ipar felvirágozni egyáltalán képes nem volna. A másik, mely szintén hosszas működését vette igénybe a t. háznak, a Horvátországgal való kiegyezés. Igaz, hogy teljesen nem sikerült. De ha valaki figyelemmel átnézi az erre vonatkozó okmányokat, meglátja, hogy csak némi félreértések képeztek akadályt s teljes hittel nézhetünk a jövőbe aziránt, hogy legközelebb ez sikerülni fog; a miben természetesen ezen háznak és az erre kiküldött országos bizottságnak is meg lesz a maga érdeme. Ezeken felül, t. ház, saját házszabályaink át vizsgáltatván — uj házszabályokat alkottunk. Ezen uj házszabályok nagyobb jogokat adnak különösen a ház elnökének ; de én azt hiszem, hogy bárki is üljön ezen elnöki székben, tudni 64