Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-371

464 371, országos ülés májas 21. 1887. Következik a házszabályok átvizsgálására kiküldött bizottságnak II. jelentése a házszabályok ÍIÍ. részére vonatkozólag. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinti, az általános vitát megnyi­tom, melyben az első szó a bizottság előadóját illeti. Dárdai Sándor előadó: T. ház! A ház­szabályok átvizsgálására kiküldött bizottságnak most napirendre kitűzött második jelentése a ház­szabályok azon részére vonatkozik, a mely az 1848 : IV. törvényczikkben tanácskozási rendnek neveztetik. Ezen részben azonban nemcsak a ta­nácskozási rendről van szó, hanem az egyáltalán a háznak egész szervezetét és működési körét öleli fel. A házszabályok ezen része több izben íett már módosításnak alávetve és pótlásokkal kiegészítve, mely partialis módosítások azonban a rendelkezések összhangzatosságának nem nagy előnyére váltak s épen ezért szükségét látta a kiküldött bizottság, hogy az egész materiát revisio tárgyává tegye és egy újabb rendszerbe foglalja. A mi a lényegesebb változtatásokat és módo­sításokat illeti, ezek a jelentésben érintve vannak és hogy röviden jelezzem, a következők. Külö­nösen a mi a bizottságokat illeti, szükségét látta • a kiküldött bizottság, hogy az állandó bízott- j ságok sorozata kiegészíttessék a közigazgatási és közgazdasági bizottságok állandósításával, j mert a mint tudni méltóztatnak, az illető szak­ministerek eddig is kénytelenek voltak ezen bízott- ( ságoknak kiküldését mindig külön indítványozni j és azoknak szüksége eddig még minden ülés­szakban felmerült és épen ezért volt szükséges S ezek állandósítása. S I Lényegesebb módosítás továbbá, hogy a szakbizottságokban a határosathozatalra az ed- j digi házszabályok szerint a bizottsági tagoknak általános többsége kívántatott meg, ez azonban működését sokszor megnehezítette és ezért czél­szeríínek látszott ezen létszámot a bizottságnak egyharmadára leszállítani, a minek következ­tében azután azon bizottságoknak létszámát, melyeknek minimális létszáma eddig 7 tagból állott, fel kellett emelni 9 tagra. NagyobbmérV T Ű kiegészítést tartalmaz a bi­zottság javaslata különösen az összeférhetlenségi bizottság hatásköre és eljárása tekintetében, különösen egy szükséges bővítési, a mennyiben sem törvényes, sem házszabályi intézkedés nem forgott fenn arra nézve, hogy ha valamely kép­viselő több kerületben lett megválasztva és az optiót nem eszközli, mily eljárás követtessék. Ez a házszabályokban most tüzetesen meg van határozva és én azt hiszem, hogy ezzel csak egy hiányát pótoljuk a házszabályoknak. Lényeges bővítést foglal magában továbbá egy egész új fejezete e javaslatnak, a. mely a mentelmi jog kezelését tárgyazza. Törvényeink­ben ugyanis a mentelmi jog egj^általában érintve nem volt, a házszabályokban pedig mindössze az a rendelkezés foglaltatott, hogy e részben bizott­ság küldetik ki, a melynek eljárása azonban a ház­szabályokban eddig körülírva nem volt. A mi a további lényeges módosításokat illeti, különösen a szorosabb értelemben vett tanácsko­zási rendre vonatkozólag, ezek közül kiemelem a sürgős interpellatio megtehetését, továbbá a napi­rendet megelőző valamely kérdés felvethetését, végre a szólás rendjének tüzetesebb meghatáro­zását, a melyek azonban tulajdonképen újítást nem foglalnak magukban, hanem csakis az eddigi gyakorlatot határozzák meg tüzetesebben és sza­batosabban. Lényeges módosítást képez azonban a javas­latnak azon rendelkezése, mely a 169. §-ban fog­laltatik s mely a tanácskozás méltóságának meg­óvása szempontjából az elnök hatalmi körének kiterjesztését czélozza. Az eddigi szabályok sze­rint ugyanis az elnök a szót csak akkor vonhatta meg valakitől, ha a ház méltósága ellen elkövetett bárminemű sértés ismételtetett. Szükségesnek találta tehát a bizottság azon szigorításnak fel­vételét, hogy durvább sértés elkövetése esetében az elnöknek jógiiban álljon a szót azonnal is meg­vonni az illetőtől. Eddig is benne volt ugyan a házszabályok 184. §-ában az az intézkedés, hogy az elnök iránti engedetlenség esetében a ház szigorúbb intézke­dések iránt határozhat, de hogy melyik irányban, az a házszabályokban meghatározva nem volt. Épen a::ért szükségesnek találta a bizottság a javaslat 204, § ába fölvenni oly intézkedéseket, melyek a követendő eljárást tüzetesebben meg­határozzák. Ezek általában újítást nem foglalnak magukban, a mint egyáltalában merem állítani, hogy a mi a fegyelmi szabályokat illeti, nincs talán a világ összes parlamentje között egy sem, mely oly enyhe szabályokkal birna, mint a magyar képviselőház. De én azt hiszem, hogy a jövőre sem lesz szigorúbb intézkedésekre szükség, mert ebben az országban a közéletnek minden bajnoka az alkotmányos jogok gyakorlatában és tiszteletében nevekedett fel. További lényeges módosítást tartalmaz a I javaslat a ház tisztviselőinek hatásköre szempont­I jából és nevezetesen a ház hivatalnokait illetőleg l megállanittatott egyúttal a fegyelmi hatóság is, l mely iránt eddig a házszabályokban intézkedés I nem volt Felvétetett továbbá a házszabályokba a kép­viselőház és a főrendiház által közösen megállapí­tott módozata a két ház egymás közti érintke­; zésének. Végre a könyvtári bizottságra vonatkozólag » is több czélszerfí intézkedés vétetett fel, melyek

Next

/
Thumbnails
Contents