Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-331
40 331. országos ülés február 25. 1887. csuka. (Élénk derültség) a melyet azért dobnak a többi halak közé, hogy őket mozgásba hozza és a tespedéstől megmentse. Nemcsak a múlt időben, de ma is a franczia nemzet az, mely mozgalmaival az európai nemzeteket az elposványosodástól megmenti. Az 1857. évben III. Napóleon a franczia hadsereg részére egy büntető törvénykönyvet alkotott, mely szerint minden hadosztály-divisioszékhelyén egy elnökből és 6 bíróból álló törvényszék szerveztetett; ezen törvényszék mellé egy császári biztos — commissair imperial —• és egy előadó — rapporteur, — amaz mint közvádló, emez mint vizsgálóbíró s ezen kívül még egy jegyző rendeltetett. Nem akarom a t. házat az eljárás részleteivel untatni, csak röviden azt említem meg, hogy a franczia katonai büntető perrendtartás szerint valamely vádlott ellen a bűnvádi eljárás az osztálytábornok által indíttatik meg, ki ez iránt a törvényszék mellett létező álkmügyészt keresi meg. Az államügyész közbenjöttéveí megtétetvén a vizsgálat a vizsgálóbíró által, az iratok mindeniknek a véleménye kíséretében visszaküldetnek az osztálytábornokhoz és ez rendeli el azután a vád alá helyezést az ezredesig; attól felfelé pedig a hadügyminister. A hadi törvényszék elnöke össze hívja a törvényszéket, az államügyész pedig a tárgyalás határnapja előtt 3 nappal értesíti a vádlottat, hogy micsoda bűntett, vagy vétség miatt helyeztetett vád alá s egyszersmind felhívja, hogy 3 nap alatt válaszszon védőt, mit ha nem tenne, részére hivatalból fog védő kineveztetni. Ez időtől fogva a polgári vagy katonai védő vádlottal szabadon érintkezhetik. A tárgyalás épen ugy folyik, mint a polgári büntető bíróságoknál, tudniillik szóbelileg és nyilvánosan. A vádlónak és vádlottnak egyenlő joga van azon megszorítással, hogy a vádlott védőjét illeti meg az utolsó szó. Az ítélet hozatalra a bíróság zárt helyre visszavonul, a hol már az államügyész és a jegyző jelen nem lehetnek, itt a törvényszék elnöke gyűjti össze a szavazatokat. Meghozatván az ítélet, az kihirdettetik és mindenik félnek jogában áll 24 óra alatt jogorvoslattal élni és a revisionalis katonai főtörvényszékkez felfolyamodni. A német birodalomban nincs egységes katonai büntető törvénykönyv. Ott mindenik királyságnak saját magának van katonai büntető törvénykönyve. A német államok között az 1870-ben életbe léptetett bajor katonai büntető perrendtartás a legkitűnőbb, mert nemcsak a franczia büntető perrendtartás elveit fogadta el, hanem a hadi törvényszék eljárásába behozta az esküdtszéki eljárást. És noha már 16 év óta áll fenn Bajorországban ezen katonai büntető perrendtartás, annak káros hatását eddig nem tapasztalták. Poroszországban az 1845-ben alkotott katonai büntető törvénykönyv sötét szelleme kisért. De ott is már 1870 beD, épen akkor, mikor Poroszország hadserege a franczia háborúban csatatéren állott, ott is hozzákezdtek a katonai büntető törvénykönyv megjavításához. Ezen megjavított büntető törvénykönyv 1872-ben lépett életbe és ezen törvénykönyvben behozatott a szóbeliség nyilvánosság nélkül és megengedtetett a vádlottnak, a védelem. De igen helyesen mondta Bothe német hadbíró, hogy Poroszország a fél utón meg nem állhat és be kell hoznia a nyilvánosságot, mert a szóbeliségnek csak a nyilvánossággal kapcsolatban van értelme. Az európai államok törvénykönyveiből tehát láthatjuk, hogy az újabb időben készült nemcsak polgári, de a katonai bűnvádi eljárások is arra irányulnak, hogy a jogrend biztosítékait kibékítsek az egyéni jog biztosítékaival és azon nézeten alapulnak, hogy meg kell ugyan engedni a vádnak a nyomozás és bizonyításra szükséges eszközeit, de rneg kell engednie az önvédelemnek is az igazolásra szükséges eszközöket is. Hazánkban is ezeu elveken kell nemcsak a polgári bűnvádi eljárást, de a katonai büntető perrendtartást is megalkotni. Francziaországban, Németországban, Belgiumban a jogirodalom terén ma némelyek sokkal tovább mentek és azt követelik, hogy a katonának csak az úgynevezett katonai büntettek és vétségekben és a fegyelmi esetekben kell a hadi törvényszék alá tartoznia, de a közönséges bűntettekben, mint gyilkosság, rablás, lopás, a közönséges polgári büntető eljárás alá keli tartoznia, mert azt mondják, hogy az általános katonakötelezettség kimondása folytán ma a katona nem egyéb, mint egyenruhába öltöztetett fegyveres polgár. De itt nincs helyén, hogy ezen nézetek ellen vagy mellett felhozható érvek bírálatába bocsátkozzam, mert én részemről helyesnek tartom a régi római gyakorlati jogászoknak azon mondatát: „m rebus constituendis evidens debet esse utilitas, ut recedatur ab eo jure, quod diu aequum visum esi". (Halljuk!) Részemről megelégszem, ha a mi katonai büntető törvénykönyvünk a franczia és bajor büntető törvénykönyvek színvonalára emeltetik fel. Nincsen szándékom ezúttal határozati javaslatot nyújtani be, (Halljuk!) mert nem akartam mást, mint a t. ház figyelmét ezen igen fontos tárgyra felhívni és felkérni a t. kormányt, hogy a monarchia másik államával magát érintkezésbe téve, törekedjék arra, hogy hadseregünk részére a mai általános védkötelezettség igényeinek és a mai büntető jog előhaladt elveinek megfelelő katonai törvénykönyv alkottassák. (Általános helyeslés.)
