Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-331

40 331. országos ülés február 25. 1887. csuka. (Élénk derültség) a melyet azért dobnak a többi halak közé, hogy őket mozgásba hozza és a tespedéstől megmentse. Nemcsak a múlt időben, de ma is a franczia nemzet az, mely mozgalmaival az európai nemzeteket az elposványosodástól meg­menti. Az 1857. évben III. Napóleon a franczia hadsereg részére egy büntető törvénykönyvet alkotott, mely szerint minden hadosztály-divisio­székhelyén egy elnökből és 6 bíróból álló törvény­szék szerveztetett; ezen törvényszék mellé egy császári biztos — commissair imperial —• és egy előadó — rapporteur, — amaz mint közvádló, emez mint vizsgálóbíró s ezen kívül még egy jegyző rendeltetett. Nem akarom a t. házat az eljárás részletei­vel untatni, csak röviden azt említem meg, hogy a franczia katonai büntető perrendtartás szerint valamely vádlott ellen a bűnvádi eljárás az osz­tálytábornok által indíttatik meg, ki ez iránt a törvényszék mellett létező álkmügyészt keresi meg. Az államügyész közbenjöttéveí megtétetvén a vizsgálat a vizsgálóbíró által, az iratok minde­niknek a véleménye kíséretében visszaküldetnek az osztálytábornokhoz és ez rendeli el azután a vád alá helyezést az ezredesig; attól felfelé pedig a hadügyminister. A hadi törvényszék elnöke össze hívja a törvényszéket, az államügyész pedig a tár­gyalás határnapja előtt 3 nappal értesíti a vádlot­tat, hogy micsoda bűntett, vagy vétség miatt he­lyeztetett vád alá s egyszersmind felhívja, hogy 3 nap alatt válaszszon védőt, mit ha nem tenne, részére hivatalból fog védő kineveztetni. Ez időtől fogva a polgári vagy katonai védő vádlottal sza­badon érintkezhetik. A tárgyalás épen ugy folyik, mint a polgári büntető bíróságoknál, tudniillik szóbelileg és nyilvánosan. A vádlónak és vádlott­nak egyenlő joga van azon megszorítással, hogy a vádlott védőjét illeti meg az utolsó szó. Az íté­let hozatalra a bíróság zárt helyre visszavonul, a hol már az államügyész és a jegyző jelen nem le­hetnek, itt a törvényszék elnöke gyűjti össze a szavazatokat. Meghozatván az ítélet, az kihirdet­tetik és mindenik félnek jogában áll 24 óra alatt jogorvoslattal élni és a revisionalis katonai főtör­vényszékkez felfolyamodni. A német birodalomban nincs egységes kato­nai büntető törvénykönyv. Ott mindenik király­ságnak saját magának van katonai büntető törvény­könyve. A német államok között az 1870-ben életbe léptetett bajor katonai büntető perrendtar­tás a legkitűnőbb, mert nemcsak a franczia bün­tető perrendtartás elveit fogadta el, hanem a hadi törvényszék eljárásába behozta az esküdtszéki eljárást. És noha már 16 év óta áll fenn Bajor­országban ezen katonai büntető perrendtartás, annak káros hatását eddig nem tapasztalták. Poroszországban az 1845-ben alkotott kato­nai büntető törvénykönyv sötét szelleme kisért. De ott is már 1870 beD, épen akkor, mikor Porosz­ország hadserege a franczia háborúban csatatéren állott, ott is hozzákezdtek a katonai büntető tör­vénykönyv megjavításához. Ezen megjavított bün­tető törvénykönyv 1872-ben lépett életbe és ezen törvénykönyvben behozatott a szóbeliség nyilvá­nosság nélkül és megengedtetett a vádlottnak, a védelem. De igen helyesen mondta Bothe német hadbíró, hogy Poroszország a fél utón meg nem állhat és be kell hoznia a nyilvánosságot, mert a szóbeliségnek csak a nyilvánossággal kapcsolat­ban van értelme. Az európai államok törvénykönyveiből tehát láthatjuk, hogy az újabb időben készült nemcsak polgári, de a katonai bűnvádi eljárások is arra irányulnak, hogy a jogrend biztosítékait kibékítsek az egyéni jog biztosítékaival és azon nézeten ala­pulnak, hogy meg kell ugyan engedni a vádnak a nyomozás és bizonyításra szükséges eszközeit, de rneg kell engednie az önvédelemnek is az igazo­lásra szükséges eszközöket is. Hazánkban is ezeu elveken kell nemcsak a polgári bűnvádi eljárást, de a katonai büntető perrendtartást is megalkotni. Francziaországban, Németországban, Bel­giumban a jogirodalom terén ma némelyek sokkal tovább mentek és azt követelik, hogy a katonának csak az úgynevezett katonai büntettek és vétsé­gekben és a fegyelmi esetekben kell a hadi tör­vényszék alá tartoznia, de a közönséges bűntettek­ben, mint gyilkosság, rablás, lopás, a közönséges polgári büntető eljárás alá keli tartoznia, mert azt mondják, hogy az általános katonakötelezettség kimondása folytán ma a katona nem egyéb, mint egyenruhába öltöztetett fegyveres polgár. De itt nincs helyén, hogy ezen nézetek ellen vagy mellett felhozható érvek bírálatába bocsát­kozzam, mert én részemről helyesnek tartom a régi római gyakorlati jogászoknak azon mondatát: „m rebus constituendis evidens debet esse utilitas, ut recedatur ab eo jure, quod diu aequum visum esi". (Halljuk!) Részemről megelégszem, ha a mi katonai büntető törvénykönyvünk a franczia és bajor büntető törvénykönyvek színvonalára emel­tetik fel. Nincsen szándékom ezúttal határozati javas­latot nyújtani be, (Halljuk!) mert nem akartam mást, mint a t. ház figyelmét ezen igen fontos tárgyra felhívni és felkérni a t. kormányt, hogy a monarchia másik államával magát érintkezésbe téve, törekedjék arra, hogy hadseregünk részére a mai általános védkötelezettség igényeinek és a mai büntető jog előhaladt elveinek megfelelő ka­tonai törvénykönyv alkottassák. (Általános he­lyeslés.)

Next

/
Thumbnails
Contents