Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-368

444 368. országos ülés májas 16. ISS7. János képviselő urak interpellatióira. Azonban az igazságügyi minister ur a főrendiházban lévén elfoglalva, azt hiszem, a t. ház méltóztatik belenyugodni, hogy az igazságügyi minister ur a két választ a legközelebbi ülés végén adhassa meg. (Helyeslés.) Ennek folytán, t. ház, a mai ülés napirendje ki van merítve. Hátra van még Madarász József képviselő urnak a mai napra bejelentett sürgős interpellatiója. Madarász József: T. képviselőház! Az országgyűlés végefelé közeledünk. (Helyeslés. Halljuk! HaUjuk!) Jól tudom, hogy a ház t. tagjai nem szeretnek, nem is óhajtanak újabb tárgyakat felvenni, vagy azokról hallani. (Igaz!) Azon tárgyak azonban, habár egy pár „Igaz" közbeszólást hallottam képviselőtársaimtól, azt hiszem, hogy azon tárgyak, mert négy ügy van interpelíatiómban felhozva, nem ismeretlenek, régiek azok, 1848, vagy 1861, vagy mondjuk 1867 óta itt pártkül'imbség nélkül voltak felemlítve. Oly ügyek ezek, a melyek még eddigelé — sajnos — elintézést nem nyertek. Mivel meg vagyok győződve, hogy pártkülönbség nélkül a ház minden tagját — többet mondok — az ország lakosságának majdnem összeségét érdeklik ezen tárgyak, azért az országgyűlés berekesztése előtt kötelességemnek tartottam felemlíteni ezeket és kérdést intézni nem egyes ministerekhez, mert igazság szerint a közoktatásügyi, igazságügyi és a pénzügyi ministerekhez volna intézendő, hanem intézem a jelen kormány elnökéhez, a minister elnök úrhoz és általa a kormányhoz. E kérdéseket felolvasom és azután csak néhány szót szólok hozzá, a melyre kérem a t. ház becses figyelmét (olvassa): Kérdés a ministerelnök által a kormányhoz. Hajlandó-e a kormány a szünidő alatt fontolóra venni a nemzet erkölcsi és anyagi érdekeit érintő következő ügyeket s azokra nézve a jövő országgyűlés első évi ülésszakában javaslatokat terjeszteni a képviselőház elébe ; jelesen: i-ször. Eszközölhető-e és mi módon az, hogy az ország minden községeiben kisd^dóvodák, gyermekmenhelyek állíttathassanak fel? 2-szor. Azon községekben, melyekben a gyermekek semminemű nyilvános oktatást nem nyerhetnek, mi módon volna eszközölhető, hogy bizonyos időszak alatt ily községekben iskolák állíttathatnának fel? 3-szor. Az úgynevezett királyi kisebb haszonvételek (regálék) és a hűben "még létező, vagy ezekkeí"Tokő"ntermészettí viszonyok mi módon váltathatnának, illetve szüneteltethetnének meg? 4-szer. Az állam által kijelölt birtokokon minő kedvező feltételek alatt állapíttathatnék meg oly telepítés^ ayajlat, melynek következtében egyrészt a túlnépes városok és községek lakosai kitelepíté« sével, másrészt az idegen országokban lakó magyaroknak e hazába települése által virágzó telepek és községek alakíttathatnának. Ez a négy ügy, a melyeknek egyike, nevezetesen az óvodák és menhelyek felállítása, másrészt pedig a netalán még létező hűbéri viszonyok és az úgynevezett királyi kisebb haszonvételek regale megváltása, azt hiszem, az ország minden lakosának érdekével azonos. A második és harmadik az, hogy azon községekben, melyekben még elemi iskolák nincsenek, bizonyos időszak alatt, legyen az egy, legyen az két évtized, de okvetetlenül kell módot találni, ha a nemzet életét virágzóvá akarjuk tenni. Negyedik a telepítés kérdése. Nem idegenekre vonatkozik ez, hanem e hazának a népesebb községekben és városokban létező, de már túltömött számban levő lakosoknak kitelepítésére, a mi hazánk és nemzetünk érdekében van és mondjuk ki őszintén — a Moldovában, Oláhországban és Bukovinában létező magyaroknak hazatelepítése, a mely elől lehetetlennek tartom, bár már ezerek érdekében, hogy bármely magyar kormány elzárkózhassak az elől, ha a nemzetet virágzóvá akarja tenni; annyival inkább, mivel ezek már régóta pendittettek meg. Nem sikerült megvalósítani ezeket 1848. és í 849-nek baljóslatú, veszedelmes bevégzése után. Hiába volt minden szép szó, minden biztatás 1867. óta, mert emlékezem, két izben említette már az igazságügyi kormány, hogy a törvényjavaslatok készek, de soha nem létesíttettek. Ma, midőn oly szerencsétlen helyzetben megy szét az országgyűlés küldői körébe — mert nem mondhatjuk a helyzetet szerencsésnek akkor, midőn oly sok anyagi csapással kell a nemzetnek küzdenie •— én legalább azt hiszem, kötelességet teljesítettem az országgyűlés végső perczeiben is azáltal, hogy alkalmat kívánok nyújtani a kormánynak, miszerint a szünidő alatt ez ügyet megfontolván, legalább a jövő országgyűlésen némi reményt adjon a nemzetnek, hogy a súlyos terhet, melyeta nemzetnek viselnie kell, legalább a ház iparkodjék jótékony, hasznos intézkedések, javaslatok által elviselhetővé tenni. Kérdéseimet ajánlom a t. kormány figyelmébe. Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a ministerelnök ur utjáu a kormánynyal. Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve. A legközelebbi ülést, azt hiszem, legczélszertíbb lenne szerdán délelőtt 10 órakor tartani, annak tárgyai lesznek először a mai napon benyújtott pénzügyi bizottsági jelentés „ az első magyar gácsországi vasút részvény-társaság részére további beruházások czéljából nyújtandó állami segély biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában,*