Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-367

S67. országos ülés május 14, 1&S7, 439 talánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mély észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa az 1. §-t). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Az első szakasz 2. bekezdése negyedik sorában „ezen" szó helyett „jelen" teendő, mert igy lesz a vámszövetség és nem az 1869. II. törvényczikk e szóval idézve. Továbbá ugyané sorban „vám és kezelési" BZÓ helyett „vámkezelési

4 teendő, mert az „és" kötszó sajtóhibából czúszott be. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház az első szakaszt az előadó nr által előterjesztett két módosítással elfogadja. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 2. szaIcaszt, mély észrevétel nélkül elfogadtatott). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T- ház! Hátra volna még a vallás- és közoktatásügyi minister ur válasza Madarász József képviselő ur interpellatiójára, azonban a minister ur nem lehetvén jelen, azt hiszem, a t. ház beleegyezni méltóztatik, hogy a minister ur a hétfői ülésben adhassa meg válaszát. (Helyeslés.) Ugyanezen ülésnek első tárgya lesz természetesen a ma megszavazott törvényjavaslatnak harmadszori megszavazása. Ezután következik a vallás- és közoktatásügyi minister ur válasza Madarász József képviselő ur interpellatiójára, továbbá az igazságügyi minister ur válasza Pap Elek és Gruber János képviselő urak interpellatióira. Az ülés idejét, azt hiszem, legczélszerübb lesz déli 12 órára kitűzni. (Helyeslés.) Ha tehát ezt méltóztatik elfogadni, ezt határozatképen kijelentem. Most következik Lázár Ádám képviselő ur interpellatiója. Lázár Ádám: T. ház! Midőn az igazságügyminister úrhoz az erdélyi királyföldi különleges birtokviszonyok rendezését tárgyazó interpellatiót vagyok bátor intézni, legyen szabad tekintettel az indokaival együtt később felolvasandó interpellatióra, csak pár megjegyzést koezkáztatni. Ezen interpellatio vonatkozik az 1871 : Lili. törvényczikk 82. szakaszában az akkori igazságügyminister által indítványozott és a képviselőház által elfogadott törvényczikkben foglalt azon meghagyásra, mely szerint jja Talmács, Szelistye és Törcsvár, valamint az azokhoz tartozó községek közös birtokviszonyai külön törvényjavaslat által rendeztessenek. Ezen idő óta majdnem 16 év múlt el a nélkül, hogy a kormány a törvényhozás ezen meghagyásának eleget tett volna. Ugyané tárgyban 1872. márczius havában | általam egy interpellatio intéztetett az akkori igazságügyminister úrhoz, azonban fájdalom eunek mindeddig semmi eredménye nem lön. Sem a törvényjavaslat be nem terjesztetett, sem pedig a kormány nem látta szükségét annak, hogy a törvényhozás elé oly előterjesztést tegyen, mely szerint, ha netalán szükségtelenné vált volna a neve| zett birtokviszonyokra külön törvényjavaslat I benyújtása, e kötelezettség alól a kormány fölmentessék. Tény tehát az, hogy-ma 16 év múlva is fennáll a kormánynak ezen kötelezettsége. Hogy ezen törvényjavaslat megalkotása a [ jelen viszonyok közt mennyire sürgős és fontos, | röviden csak pár körülményt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. Ugy nemzetgazdasági, mint pénzügyi szempontból sürgős ezen törvényjavaslatnak megalkotása, mivel itt bizonyos urbériségnek keresztelt birtoknak az állam által történt kárpótlásáról is van szó, a mely megváltási összeg által magára az államra nagy teher rovatott. Másfelől fontos ezen törvényjavaslat megalkotása azért, mert ha már a Bukovinából visszatérő székely véreinket Magyarországba betelepítettük, azt hiszem, hogy épen oly hazafiúi kötelességünk e jóravaló népet, a brassómegyei csángókat itt benn tartani, a nélkül, hogy életfentartási szükségeik ki nem elégíthetése miatt kénytelenek legyenek az országból kivándorolni; mert itt körülbelül 20 ezer lélekről van szó, kik az ottani birtokviszonyok miatt vagy elzüllenek, vagy kivándorolnak. Nem ismerhetem azt, a mit a t. igazságügyminister ur talán a tényadatok alapján felhozni fog és nem refleetálhatok arra, hogy ott nem tudni kinek kezdeményezésére közigazgatási békéltetési tárgyalások vannak folyamatban ; de megjegyzem, hogy ezen tárgyalások és békéltetési alkudozások miatt a törvényhozás a maga feladatát nézetem szerint tovább nem késleltetheti. | Egyebeket mellőzve, midőn fentartanám azon jogomat, hogy a t. minister ur a mai vagy tán a közelebbi ülésben az elviselhetetlenségig jutott csángókat netalán megnyugtatni szíveskednék, azon esetre észrevételeimet megtehessem — most egyszerűen bátor vagyok interpellatiómat minden további szóbeli indokolás nélkül felolvasni. (Olvassa.) Interpellatio az igazságügyminister úrhoz az erdélyi területen, a királyföldön létező közös birtokviszonyok rendezése iránt. Az 1871. évi LIIL t.-cz. 82. §-a szerint: „A Talmács, Szelistye s Törcsvár, valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve a közös birtokok rendezéséről külön törvényjavaslatot fog az igazságügyminister előterjeszteni." Mi azonban mindeddig nem történt meg. Tekintve, hogy a történelmi adatok, az erdély • terület régibb törvényei és jogerejű ítéletei