Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-365

365. orszAgos ülés május 9. 1887. 425 történni és ha majd a ház elé kerül az eredmény, akkor ítélhet a t. ház fölötte. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnöki Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki se kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik e a jelen törvényjavaslatot általánosságban a közgazdasági bizottság szövegezése szerint a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás; először a czím. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a ozímet, a bevezetést, a szöveg beoezetését l—V. czikkeket. melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök : E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház ! Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve. Mielőtt a t. ház az interpellatiót méltóztatnék meghallgatni, azt hiszem, czélszerű lenne megállapodni a tanácskozás további menetére nézve. (Halljuk!) A legközelebbi ülés napirendjére a mai napon részleteiben is elfogadott két törvényjavaslat harmadszori felolvasása és a ház számvizsgáló bizottságának jelentése az 1886. július 1-től deczember 3l-ig terjedő pénztári számadások megvizsgálása tárgyában tűzetik ki; továbbá készen van a közigazgatási bizottság 516. számú jelentése az országgyűlési képviselők választásánál elkövetett ^nagyobb visszaélések eseteiben teendő intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Erre vonatkozólag nem tudom a t. ház mikor méltóztatnék legczélszerűbbnek gondolni ennek kitűzését. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk!) Én azzal a kéréssel vagyok bátorát. házhoz fordulni, valamint a t. kormányhoz és a t. többséghez, méltóztassék beleegyezni, hogy ez a törvényjavaslat ezen az országgyűlésen egyáltalában tárgyalás alá ne kerüljön. (Helyeslés balfelől.) Első indokom az, hogy e javaslat valószínűleg nagyobb vitára adván alkalmat, a ház tanácskozásait meghosszabítaná, a mi által tekintettel arra a körülményre, hogy minden részről az az óhajtás fejeztetett ki, hogy a választások még a nagy mezei munkák ideje előtt történhessenek, ez a czél veszélyeztetve volna. Második dőindokom azonban — mert egész nyíltan akarok szólni — az, hogy e törvényjavaslat tartalma az egész ellenzéknek soraiban élénk ellenzésre talált. Én, t.képviselőház, a törvényjavaslatban foglalt sanctióknak és szigorú intézkedéseknek mindegyikéhez szívesen hozzájárulok; aggodalmat táplálok azonban én és aggodalmat táplálnak t. elvbarátaim is azon forumot illetőleg, a melyre ezen sanctióknak, ezen szigorú intézkedéseknek KÉPVH. MAPLÓ. 1884 — 87. XVI. KÖTET. érvényesítése a törvényjavaslatban bizatik, mert e forumot e szerint a képviselőház bíráló bizottságai képeznék. Ma, t. képviselőház, természetesen nem volna helyén, hogy én az ezen aggodalmak indokául szolgáló érveket kifejtsem és egyáltalán az ügynek érdemébe bocsátkozzam. De én azt hiszem, hogy maga az a tény, hogy a képviselőháznak és a politikai életnek számos factorainál ezen javaslatra nézve nagy aggodalmak léteznek, elég indokot képezhet arra, hogy azt legalább most, a jelen országgyűlés utolsó ülésszaka alatt érett és alapos megfontolás nélkül tárgyalás alá ne vegyük; mert azt tartom, hogy minden oly intézkedés, mely a politikai jogok mikénti gyakorlására, a választási mozgalmak szabadsága korlátainak megvonására, szóval a parlament összeállítására vonatkozik, he. lyesen nem majorizálás állal, hanem csupán az összes politikai factoroknak közmegnyugvása utján létesíthető. (Helyeslésabal- és szélső baloldalon.) Miután ez a törvényjavaslat ily közmegnyugvást előidézni nem képes, én azt hiszem, helyesen és ildomosán cselekednék a t. kormány és a t. többség, ha annak tárgyalásától elállana. (Helyeslés balfelől.) Az igaz, hogy ebből az a baj származik, hogy a nagyobb választási visszaélések ellenintézkedés ezen az országgyűlésen egyáltalán nem történik. Én elismerem, hogy ez baj ; de még nagyobb bajnak tartanám, ha oly intézkedést tennénk, a mely széles körökben nem megnyugvást, hanem épen annak ellenkezőjét, a legnagyobb aggodalmakat idézné elő. Ismétlem tehát abbeli kérésemet, hogy ezeu törvényjavaslatot ne méltóztassék napirendre kitűzni. (Helyeslés balfelől.) Irányi Dániel: T. képviselőház! Ugyanazon okoknál fogva, a melyeket gróf Apponyi Albert t. képviselőtársunk előadott, én is csatlakozom az ő kéréséhez és reménylem, hogy azt, mint méltányost, úgy a t. kormány, mint a t. többség is helyeselni és teljesíteni fogja. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Én a magam részéről kötelességemnek tartom nyilvánítani azt, hogy a t. túloldalról kifejezett aggodalmakat alaposaknak el nem ismerhetem, mert alaposak csak két esetben lehetnének, melyeknek pedig egyike sem áll. Az egyik eset az, ha valaki azt érezné, hogy a törvényjavaslatban foglalt szigor bizonyos esetekben neki árthat; ezt bizonyosan nem képzeli senki. A másik eset az, ha valaki azt tenné fel, hogy az alakulandó többség ezen törvényjavaslat intézkedéseivel, ha törvénynyé "lesz, saját czéljaira vissza fog élni, minek alaposságát ép oly kevéssé fogadhatom el. Az igaz, hogy minden ilynemű törvénynek 54