Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-364

4S0 S64. -Drseágos fllés május 7. 1887. Dárdai Sándor előadó: Kémem kell a t. házat, hogy e szakasz második bekezdésében egy sajtóhibát kiigazítani méltóztassék. Az mondatik ugyanis „képviselőházi választó" e helyett „képviselői választók". Kérem ennek kiigazításását. (Helyesli.) Elnök: Azt hiszem, a t. ház a 93. §-t e. sajtóhiba kiigazításával elfogadni méltóztatik. (Helyeslés.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 94—109. §§-at, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök : Ezzel, t. ház, a házszabályok I. és II. fejezetének tárgyalása be van fejezve. A további fejezetek akkor lesznek tárgyalhatók, ha maj'd a bizottság jelentését be fogja terjeszteni. Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve. Most következnének az ülés elején bejelentett interpellatiók; mielőtt azonban az interpellatiókra áttérnénk, a további tanácskozásra vonatkozólag bátor vagyok a t. háznak indítványba hozni, hogy a közgazdasági bizottságnak a Dániával 1887. évi márczius hó 14-én kötött kereskedelmi és hajózási egyezmény beczikkelyezéséről, továbbá az osztrákmagyar monarchia és Görögország meghatalmazottjai által Athénben 1887. évi április 11-én kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában beadott jelentései a hétfőn déli 12 órakor tartandó ülésre tűzessenek ki, (Helyeslés.) Ezt tehát határozatképen kimondom. Következnek az interpellatiók, még pedig először Irányi Dániel képviselő ur interpellatiója. Irányi Dániel: Az interpellatio, melyet a t. ministerelnök úrhoz intézni szerencsém van, igy hangzik (olvassa) : Interpellatio a ministerelnök úrhoz. A „Norddeutsche Allgemeine Zeitung", a mely köztudomás szerint a német birodalmi caucellár félhivatalos lapja, e napokban azt a leleplezést tette, hogy Bosznia és Herczegovina megszállása, illetőleg igazgatásának átvétele az úgynevezett osztrák-magyar monarchia által, tulajdonképen nem az 1878-ban tartott berlini congressuson lett elhatározva, hanem az osztrák és magyar kormányok egyrészt, másrészt Oroszország külügyi hivatala közt még 1876-ban megkezdett és 1877-iki január 15-én külön egyezménynyel befejezett alkudozásoknak volt eredménye. Tekintve, hogy azon esetre, ha a német félhivatalos közlöny állítása igaz volna, az nemcsak a magyar, hanem egyszersmind a közös külügyi kormánynak szavahihetőségét érintené, a melyek, amaz a magyar országgyűlésen, emez adelegatiók előtt, a monarchia küibiztossága érdekének hangoztatása mellett, mindig csak a berlini congressus megállapodására, mint külső jogezímre hivatkoztak, az Oroszországgal előzetesen állítólag kötött egyezményt pedig elhallgatták — hanem az Oroszország által a török birodalom ellen indított háború eredetét s az annak irányában kormányunk részéről követett magatartást is egészen más színben mutatná, mint a milyenben azt a minísterek annak idején feltüntetni jónak látták; s tekintve, hogy a szóban forgó leleplezés, ha valónak vétetik, Törökországgal fennálló barátságos viszonyunkba is a bizalmatlanság magvát hinthetné el, de a szövetséges német nemzetben is kormányunk őszintesége iránt kételyt támaszthatna. Ámbár a magyar kormánynak sugalmazott lapjai a berlini félhivatalos újság közleményét megerőtleníteni siettek, mindazonáltal a fentebbi fontos okoknál fogva szükségesnek tartom, hogy a magyar kormány, ha az említett leleplezés csakugyan nem felel meg a valóságnak, azt hivatalosan a képviselőház előtt is megezáfolja — a miért is kérdezem a tisztelt ministerelnök úrtól: Igaz-e vagy nem a „Norddeutsche Allgemeine Zeitung" fentebb említett, a kettős monarchiánk s Oroszország között a Bosznia és Herczegovina megszállására vonatkozó megegyezést tárgy az ó állítása ? Midőn ezen interpellatiómat előterjesztem, tartózkodom minden megjegyzéstől, nehogy észrevételeimet hibás alapra fektessem. Remélem, a ministerelnök ur nemsokára szives lesz rá válaszolni s akkor lesz alkalmam véleményemet elmondani. Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a ministerelnök úrral. Következik Helfy Ignácz képviselő ur interpellatiója. Helfy Ignácz: Én t. következő rövid interpellatiót vagyok bátor a ministerelnök úrhoz intézni (olvassa): „Interpellatio a t. ministerelnök úrhoz. Kapott-e már a t. kormány hivatalos meghívást az í 889-iki párisi kiállításban való részvételre?" Ha igen, mily állást szándékozik a t. kormány annak irányában elfoglalni? Az okok, a melyek engem ezen interpellatio megtételére indítottak, röviden a következők. A bel- és külföldi hírlapokban olvastuk, hogy a német és orosz kormányok tagadólag válaszoltak a franczia kormány meghívására. Én e két hatalomra nézve el tudom képzelni az okokat, melyek őket esetleg ily állásfoglalásra birják. Németországra nézve mindnyájan ismerjük azt a speciális viszonyt, mely közte és Francziaország közt fenforog s meglehet, hogy Németország politikai okokból kivan tartózkodni. Oroszországra nézve szintén nem csudáíkozom, ha e hir igaz lenne. Tudjuk, hogy Európa hatalmai között Orosz-