Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-363

394 3(53. országos ülés májas 6. (S87. niány figyelmét külöi osen a hivatalos közegekre, kik rendszerint megfeledkezve hivatásukról, kortes szerepre vállalkoznak. Szempezen történt, hogy egyik szolgabíró annyira megfeledkezett magáról a választási urnánál, hogy midőn egyik községi biró az ő szavazatát antisemita jelöltre adta, rá­kiáltott: „Mí'g-. haszontalan, hogy mer antiseroi tára szavazni, felfüggesztem állásától!" (Egy hang a szélső halon: Bt kellett volna csukni!) Hol ke­ressünk mi orvoslást ily visszaélések ellen, kihez forduljunk a választási urnánál a szolgabíróhoz, a választási elnökhöz, midőn azt látjuk, hogy a szolgabiró nagyobb hatalmat vindicál magának, mint minő hatalommal fel van ruházva törvény alapján a választási elnök; vagy pedig midőn azt látjuk, hogy az adófelügyelő visszahivja az adó­végrehajtót egyik-máfdk községből, mert a másik jelölt oly befolyásos közeg a kormánynál, hogy neki köszönjük, ha nem exequáltat. Ezen vissza­éléseket nálunk nem fogja találni senki sem, mert mi tiszta munkát végzünk és a mi hibánk, hogy felnyitjuk a közönség szemeit, előadjuk a prog­rammot, mely nyomtatásban is megjelent és abban izgatást senki fel nem födözött és a nép politikailag érni kezd, a nép megismeri barátait az antisemita jelöltekben. Mi ezen az utón tovább is haladni óhajtunk, haladni fogunk, ezen javaslatot azonban, melyet a t. bizottság előad, a magunk részéről határo­zottan visszautasítjuk. (Helyeslés a bal- és szélsőbal némely ; adj "in.) Elnöki Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom Kérdem a t. házat, méltóztatik-e általánosságban a bizottság által beterjesztett javaslatot a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gädtatik. Van még a bizottságnak egy határozati ja­vaslata is, mely szerint: Utasittatik a képviselő­ház elnöksége, hogy ezen házszabályok hiteles kiadásáról gondoskodva, egyúttal az iránt is in­tézkedjék, hogy azok könyvkereskedői bizomány utján könnyen megszerezhetők legyenek; továbbá, hogy azoknak az igazolási eljárásról szóló része oly nagyobb számban nyomattassék ki, hogy meg­felelő példányszámban a belügyminister és a tör­vényhatóságok utján az összes választó-kerületek részére több példányban megküldettessenek. Erre vonatkozólag kérdem a t. házat, méltóztatik-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelent­hetem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a ja­vaslat czímét, mely változatlanul elfogadtatik. Olvassa az 1. szakaszt) Madarász József: T. képviselőház! (Hall­juk!) Óhajtom, hogy a házszabályok ott változ­tassanak csak, a hol azt a szabatosság, az ala­kulás czélszerü keresztülvitele és a parlamentnek tekintélye követeli. Minden oly, bár csekély vál­toztatás helyett is, a mely nem fejezi ki helye­sebben és szabatosabban a volt házszabály ren­deletét, én a volt házszabály kitételét óhajtanám megtartani. Az első szakasz második bekezdésé­nek harmadik sorában azon régi kitétel helyett. hogy a képviselők megjelennek a ház alakulása végett azon, igaz, csekély, de mégis módosítás vaii: a ház alakulásának előkészítése végett. Jól tudom, ez majdnem ugyanazt fejezi ki; de azt tartom, hogy vannak bizonyos előintézkedések, melyek az alakulásra szükségesek; a mint leg­először pl. azért jelennek meg a képviselők, mert az alakulást létesíteni akarják. Én tehát a nélkül, hogy vitát kívánnék e fölött megindítani, tiszte­lettel kérem azon módosításom elfogadását, hogy e helyett „a ház alakulásának előkészítése végett" maradjon meg a régi szerkezet e kitétele „a ház alakulása végett". Van azonban még egy más dolog, mit a régi házszabályokból is kifelcdettnek tartottam. A kor­elnöknek ugyanis mindjárt a legelső ülésben ki kell jelentenie azt is, a mi gyakorlatban meg is történt, de itt nincs fölvéve, hogy mely időben adassanak át a korelnöknek a képviselőválasztá­sok érvénye ellen beadandó kérvények. Miután a későbbi szakaszokban világosan ki van mondva, hogy ezek a ház alakulásáig a korelnöknek adan­dók át, kérem ide, e szakasz második bekezdése után, a következő szerkezetet tétetni: „kitűzi azon határozott időt is, a midőn a választások érvénye ellen netalán beadandó kérvényeket által veszi". Elnök: Fel fog olvastatni a beadott mó­dosítás. Törs Kálmán jegyző (olvassa): Módosítás az első szakasz második bekezdéséhez. A harmadik sor végén és negyedik sor elején a régi szerkezettol eltérve javasolt e kitétele helyett: „a ház alakulá­sának előkészítése végett" kérem megtartani a régi szerkezet e kitételét: „a ház alakulása vé­gett" a második beke;idés végéhez pedig tétessék a következő: „kitűzi azon határozott időt is, mi­dőn a választások érvénye ellen netalán beadandó kérvényeket általveszi". Dárdai Sándor előadó: T. ház! Én kér ném, hogy a régi szerkezetet ott, a hol Madarász József t. képviselőtársunk fentartatni kívánja, fen­tartani ne méltóztassék, mert a bizottság javasolt módosítása javítást tartalmaz. A 21. §. szerint ugyanis a ház alakulását a megválasztott elnök mondja ki; a ház tehát csak akkor alakult meg, midőn elnöke s összes tisztviselői meg vannak vá­lasztva. Odáig pedig, a korelnök elnöklete alatt, igen sok ülés szokott tartatni, melyekben az osz-

Next

/
Thumbnails
Contents