Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-359

359. orsjtásros filfri Ugron képviselő ur indítványa a kérvényi bizottság javaslatát nem támadja meg ésigy a kérvény a bizottság javaslata szerint a vallás- és közoktatási minister urnak (Helyeslés) kiadandó. Kérdeni már most a t. háztól, méltóztatik-e Ugron Gábor képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik az indítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások balról: Többség !) Kérem tehát azon képviselő urakat, kik azt nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el. Zsilinszky Mihály (olvassa) : A polgári iskolai tanítók országos egyesülete intézkedést kér az iránt, hogy a vallás- és közoktatási minister, a polgári iskoláknál tanitó egyéneket rendeletileg tanár-czímmel ruházza fel. Vámos Béla a kérvényi bizottság előadója: T.házIA polgári iskolai tanítók orsz. egyesületét nem hiúsága kielégítése indította e petitio benyújtására, hanem a polgári iskolák feladatát és társadalmi szempontokat tekintette irányadónak. A kérvényi bizottság azt javasolja, hogy a kérvény adassék ki a vallás- és közoktatási minister urnak. Herman Ottó : T. ház ! A magyar közszellem fejlődésére nézve részemről alig találkoztam különösebb jelenséggel, minta mely e kérvényben foglaltatik s mely abban leli kifejezését, hogy a polgári iskolák tanítói maguknak a tanári czímet követelik és óhajtják. És én azt hiszem, ha ez az áramlat felülkerekednék, akkor találkozhatnánk ha nem is e testületben, hanem egy másikban oly petitióval, mely például azt mondaná, hogy a dunagőzhajózási-társulat teherhordói a hordár czímet követelik maguknak. (Altalános derültség.) Az előadó ur a paedagogiai és társadalmi szót ejtette ki, a mely kívánatossá teszi, hogy ez a tanári czím megadassék. Már, t. ház, én beleegyezem abba, hogy a kérvény adassék ki a közoktatási minister urnak, de meg vagyok győződve, hogy a minister ur szükségesnek is fogja tartani a polgári iskolák tanítóit a következőkre figyelmeztetni. (Halljuk! Halljuk!) E,^ az, hogy a tanítónak első rendű kötelessége a nyelv szellemét és tisztaságát megőrizni és ne követeljen magának egy nyelvészetileg rossz czímet, mikor van egy czíme, a mely a tanítói méltóságot tökéletesen kifejezi, (Helyeslés a szélső balon) mert a tanár t. ház, akár ortholog, akár neológ elítéli e szót, ép úgy, mint számos társa, köztük a hordár szót, melyet úgyis felhoztam. A mi társadalmunk telve van ily áramlatokkal. Látjuk lépten-nyomon, hogy emberek czímek és ordók után szaladgálnak. En bámulattal hallottam már azt a ezímet is, hogy „főszolga" és „alszolga*. A hol csak a hierarchia számára alkalmas intézmény létesül, mindenütt találkozunk ily kórságokkal és április 30. 1887. 347 már annyira jutottunk, t. ház, hogy épen ma Magyarországon pl. az államtitkárnak czíme mi? A ministeri titkár arrogálja magának a „nagyságos" czímet, az osztálytanácsos a „méltóságos"' czímet, a minister a „ nagyméltóságú "-t, az államtitkár számára nem marad semmi, holott őt is megilletné valami czím. És ha valaki a czímeknek kapkodását figyelemmel kisérte, látni fogja, hogy ez üres törekvés czím után, a melyben tartalom nincs. (Igaz! ügy van! balfelöl) T. ház! Vegyük a dolgot úgy, a mint van. Azok az illető tanító urak, akik megfeledkeznek a magyar nyelv tisztaságáról és kevesellik a tanítói czímet, honnan merítek azon szépségét e „tanári" fogalomnak? Tiszta német kapta, t. ház. A német „Lehrer" alantasabbnak képzeli magát,mint a„professor. "A„professor " nem német szó, de a németeknél legalább az van, hogy nyelvészeti monstrumot nem tesznek oda. (Zaj!) Én, 1 ház, meg vagyok győződve arról, hogy a tanítói czím egyike a legszebbienek, hogy annak súlyt nem kölcsönözhet semminemű sallang, semminemű czifraság; hanem az fogja fölemelni és tiszteltté tenni, a mi a tanító első kötelessége, hogy jól tanítson, jól vezesse az ifjúságot, hogy az ifjúságnak és a szülőknek és az egész társadalom becsülését megnyerje és ha azt megnyerte, akkor igen könnyen fog osztályozódni a magasabb fok azáltal, hogy azt fogjuk mondani, hogy vannak Magyarországnak kitűnő néptanítói, kitűnő polgári tanítói, kitűnő középiskolai tanítói és kitűnő egyetemi tanítói. En ennélfogva, t- ház, e kérvény petitumát meggondolatlanságnak tartom és tartom annál inkább rossznak oly emberek részéről, kik hivatva, vannak a társadalomból ily hajlamokat kiirtani. Nem ismerhetem el a jelen petitumot sem jogosnak, sem okosnak és felteszem a minister úrról, hogy ezt nem fogja teljesíteni. (Élénk helyeslés.) Baranyi Ignácz: T. ház! Igen érdekes és részben igen helyes is, a mit Herman t. képviselő ur előadott. Engedje mégis azt mondanom, hogy mégis kissé túl lőtt a czélon. Mert itt nemaristokticus vagy democraticus intézményről van szó, hanem arról, hogy megszűnjék azon állapot, melynél fogva a polgári iskolai oktatók egy része tanító,más része tanári czímmel bir. Az 1878 : XXIII. t.-cz. 72. §-a is egy helyütt tanítónak, más helyt tanárnak mondja őket. Nekem mindegy, hogy az egyetemi, középiskolai és polgári tan férfiakat tanítón ik vagy tanárnak fogjuk-e hivni, én csak arra helyezek súlyt, hogy az elnevezés egyformán történjék. Különben, hogy itt nem czímhajhászat forog fenn és nem az vezette az illetőket, bizonyítj a az, hogy azok, akik ezen kérvény beadását elhatározták, mindannyian tanári oklevéllel bírnak és tanító czímet viselnek. Azoknak tehát abból, hogy milyen sorsa lesz ezen kérvénynek, semmi előnyük, 44*