Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-359

359. országos ülés április 39. 1887. 345 közepén sokszor oly hitelekre van szorulva, mint ezt a zárszámadások tételei mutatják, a melyek úgyszólván piaczi adósságok, a melyek tetemes kamatot igényelnek, a miből tehát következik, hogy az állam most jobban meg van szorulva és egyáltalában nem képes az államháztartásban rendet tartani, constatálom, hogy ez oly szomorú jelensége melynek nyilvánulásait, fájdalom, naprólnapra látjuk. Midőn tehát elismerem, hogy ennek nem a t. cultusminister ur az oka, hanem általában a pénzügyi helyzet, a melynek megteremtésében különben a t. minister urnak is meg van a maga része : elfogadom az imént tett indítványt annyival inkább, mert ha segíteni akarunk a bajon, nem szabad, hogy e kérvény csak egyszerűen utasittassék a minister úrhoz, hanem úgy, hogy e határozatnak hatálya is legyen, hogy a rend azután helyre is álljon. (Helyeslés a bal- és szélső haloldalon.) KomlÓSSy Ferencz : T. ház! Ha ez alkalommal szót emelek, teszem ezt azért, mert miként azt nem rég interpellatiómban is kifejtettem, ezen bajokat nem a t, minister ur személyére, sem a pénzügyi helyzetié kell visszavezetni, hanem magára a rendszerre. Magában a rendszerben van a hiba, hiszen a községi tanítók sinylik meg legjobban ezen visszás állapotokat azon iskoláknál, hol az állam és a község együttesen uralkodni óhajt az iskola fölött. A bajok onnan származnak, hogy mig a község megteszi a magáét az 5%-os adó alakjában, addig az állam által nyújtott segély nem a kellő időben szolgáitatik ki. Ezt akarom constatálni és kérem a t. minister urat, hogy miután az állam, mint ez a cseklészi iskolánál is történt, nem képes a kellő időben nyújtani se gélyt, engedje meg a t. minister ur, hogy a hol a felekezet képes iskolát fentartani és ezzel az állam vállairól a terhet magára akarja venni, állíthasson felekezeti iskolát. Ámde a t. minister ur ellensége annak, hogy felekezet tartson fenn iskolákat, ott van a szempczi eset, a melyről a múltkor emlékeztem meg. A t. minister ur ezen eljárásának értelmét nem tudom felfogni. (Felkiáltások jobbfelöl: Eláll!) Ha hozzá szólok a dologhoz, legyenek szívesek meghallgatni. Én a tanítóknak barátja vagyok, a mennyiben tanügyi lapot is szerkesztek és a hol lehetséges, felszólalásommal segítek is a bajaikon. Tehát némi szakértelemmel birván ezen tárgyra nézve, (Derültség és felkiáltások : Eláll!) Bizonyára sokkal nagyobbal, mint a t. ministerelnök úr, a ki a múltkor azzal állott elő, hogy én egyik beszédemben azt indítványoztam, hogy nyugdíjtörvény hozassék be. Helyreigazítom most at. minister úr ezen szavait, bár akkor háromszor is hangsúlyoztam, hogy a nyugdíjtörvény módosítását kérem. Hogy pedig a t. minister úr az én szavaimat elferdítette, arról nem tehetek, Hogy pedig a t. KSPVH. NAPLÓ. 1884—87. XVI. KÖTET szakmínister úrnak nagy érdeme van abban, hogy a tanítók elzüllöttek, hogy szegénységük miatt nem képesek hivatásuknak megfelelni, ezt szintén tagadni nem lehet. Ebben van valami és a t. képviselőházat kellene, hogy érdekelje különösen az általam többször hangoztatott népoktatási törvénynek újra szőnyegre hozatala, revisio alá vétele, mit a minister úr kilátásba is helyezett. A mi pedig a tanítók fizetését illeti, nem lehetne reálisabb eljárás, mint az, ha a tanító mint más hivatalnok, adóhivatal útján kapja meg a maga idejében, rendesen a fizetését. Ezek alapján hozzájárulok Ugron Gábor képviselőtársam indítványához. (Helyeslés a bal- és szélsőbal némely padjain.) Polónyi Géza: T. ház! A cultusminister úr személye iránt egyénileg érzett tiszteletem legkevésbbé sem feszélyezhet abban, hogy az alkotmány alaptételét magam előtt oda hamisítsam, hogy a cultusminister egyénileg nem felelős azért, ha az állam által budgetszeríüeg megszavazott segélyek nem jutnak a maga idején az illető helyre. Azon nézetben vagyok, hogy a cultusminister, a ki pedig felügyeleti jogát rettentő gyakran" és igen szívesen szokta igénybe venni, azt itt is tartozik gyakorolni és ellenőrizni, hogy a községek is a kellő időben intézzék felterjesztéseiket. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A t. minister ur azt mondja, hogy nála nagy rend van. Erre a rendre nézve akarok egy ecclatans és mindenki által kézzel fogható példával szolgálni. (Halljuk!) Vas megyében alapítványok vannak a legszebb és legnemesebb rendeltetéssel, hogy a községekben, a hol nem magyar ajkú iskolás gyermekek vannak, a tanítóknak bizonyos összeg adassék rendelkezésükre, hogy a magyar nyelv niegtauulhatása ezéljából könyveket vásárolhassanak. Ez alapítványokat évekkel ezelőtt meg is kapták a czélnak megfelelői eg. Azonban kérdem, meggyőződött- e a minister ur arról, hogy a legutolsó időben, két év óta az illetők, a kiknek pedig végzésszerűleg van kiutalványozva az összeg, hogy azon könyveket kapjanak, egy árva krajczárt sem kaptak és az illető tanítókban van annyi hazafiság és saját pénzükön vásárolták meg a könyveket és ma azokért adósok lévén, hiába folyamodnak az alapítványokból őket illető Összeg kiutalványozásáért. Ha a minister ur ezt rendnek tartja, nincs ellene kifogásom; de a eultura ily rendjével megelégedni nem tudván, nem maradhatok adós azzal, hogy a minister urat ezért tisztelettel felelőssé tegyem. Hozzájárulok Ugron képviselőtársam indítványához. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Trefort Ágoston, vallás- ós közoktatásügyi minister: Komlóssy Ferencz képviselő ur két speciális esetben interpellatiót intézett hozzám, az adatokat összeállítottam és majd fogok rá válaszolni. De azt tagadom, hogy a felekezeti 44