Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-358

368. országos ülés április 29. 1987. 337 mondom általában, hanem ama bizonyos szövetkezetre el lehet mondani — maguk is hitelt igénylő emberek. Ezekkel szemben elég ha felemlítem, hogy a szövetkezetben, melyet a t. minister nr megvizsgáltatott és melynek alapszabályait eorrecteknek találta, hivatalosan van kikötve, hogy a 10 frtos törzsbetétek után csak 8 írt 50 kr. hitelt élvezhetnek; már pedig, t. képviselőház, én azt hiszem, hogy a szövetkezetek nem azért vannak, hogy a saját szövetkezetük vagyonából 3

/* részt adjanak kölcsön, hanem volnának igenis azért, hogy nagyobb kölesönöket közvetítsenek, bár más utón szerzett pénz által. Vannak keresztény jelszó alatt dolgozó intézetek és ezek között dicsérettel említhetem fel az orosházai keresztény hitelszövetkezetet, a melynek körülbelül 100,000 frt letéti összege vau sa mely évenként, több mint 300,000 frtnyi fogalmat csinál. Ezen intézetnek élén azonban igen t. képviselőház, megfelelő erkölcsi és anyagi garantiát nyújtó emberek állanak és nagyobb intézetek a forrásai és igy ezen intézetnek van jövője ; de nem ugy áll a dolog azon intézetekkel, a melyek mint interpellatiómban különösen hangsúlyoztam, erkölcsi és anyagi garantiát nem nyújtó emberek által vezéreltetnek, mert ezeknek már előre be van vágva útjok azáltal, hogy egy solidintézet, amely gyümölcsöző kiírnátok mellett nagyobb kölcsönöket szokott adni, az ilyen embereknek egy fillért sem ad. Ezen intézetek csak azon helyzet mellett állhatnak fenn, melyetinterpellatiómmegtételekor szintén különösen hangsúlyoztam, hogy egyes emberektői apróbb összegeket vesznek fel, azokat a fővárosba vonják és azok csak akkor kapnak hitelt, ha a saját tagjaik által befizetett, összegek rendelkezésükre állanak. Mondhatnék példákat egyes fővárosi nem keresztény hitelszövetkezetekről, hanem egyenesen zsidók vezetése alatt álló hitelszövetkezetekről. a melyeknek —• nem antisemitismusból, hímem, inert vezetőikben semmi garantiát nem találnak — a zsidók sem adnak kölcsön. Es mi történik itt, t. képviselőház? Az,hogy először is fizettetnek a tagokkal 20 irtot s ezt a 20 frtot formaliter elsikkasztják, azután azt mondják neki, hogy 895. szám alatt a kölcsönre elő van jegyezve, ha tehát vár, mig rá kerül a sor, megkaphatja a kölcsönt, akkor őt is értesíteni fogják. Ezek azon bizonyos szövetkezetek, melyeknek üzelmeiről azt hiszem, a fővárosi rendőrség szolgálhatna bővebb adatokat, de alapok is, melyekben nemrég két, három ilyen szövetkezet valósággal lelepieztetett. Magának a „keresztény" jelszónak használata, meg vagyok győződve, nem óv meg a szédelgésektől s azért az államnak kötelessége, hogy ne a jelszavak után ítélje meg a szövetkezeteket, KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XVI. KÖTET. | hanem a szerint, a mint polgárainak érdekei ott meg vannak óva. És ha az állami jogbiztonság érdekében tartunk állami rendőrséget, mely a felett őrködik, hogy valakinek a zsebéből a pénzestárczát ki ne vegyék, azt hiszem, jogosan kérhetjük, hogy tartsanak rendőrséget azokkal szemben is, kik mézes-mázos szavakkai, ígéretekkel csalják ki a nép filléreit, de kiktől azok soha egy krajezárt vissza nem kapnak. Hangsúlyoztam már mikor interpellatiómat megtettem, hogy ezen szövetkezetek, melyek gombamódra szaporodnak, még a helyes, reális alapon nyugvó szövetkezeti eszmét is compromittálják. És csakugyan az események annyira igazságot szolgáltatnak nekem, hogy azon országos hitelszövetkezetek, melyeket egy nagy tekintélyű pénzintézet, kiváló nevű férfiak, vagyonos főurak és e parlament kiváló tagjai ajánlottak a megyéknek és városoknak, nem tudnak hódítani, ellenben azon szédelgőknek a szövetkezetei, kiknek ágensei kicsapott rektorok, virágzanak. (Mozgás a jobboldalon.) Ez az, a mire interpellatiómat fektettem és a miért e szövetkezetekkel minden solidaritást megtagadok. A mi az interpeliatio jogászi részét illeti, ismételve kijelentem, hogy a t. igazságügymimsíer ur válasza ellen ez irányban kifogást nem emelek. Magam is tudom, hogy elvileg véve, a kereskedelmi törvényt ideális szempontjából tekintve, a szövetkezetek eszméjét magát is helyeselve, lehetne mondani, hogy a t, igazságügyminister ur válasza, kielégítő. Én azonban veszem a.z előttünk lévő tényeket, az egyes vidékeken már is mutatkozó jeleket és azt kívánom: adja Isten, hogy az igazságügyminister urnak igaza legyen és ne következzék be a bécsi bankok krachja után a szövetkezetek krachja, mely ép ugy tönkre fogja tenni a szövetkezetek eszméjét, a mint a bécsi krach nagy időre tönkre tette a részvénytársaságokét. Ha ez irányban a t. igazságügyminister ur nem látja intézkedések szükségét, csak sajnálni tudom őt és csak arra kérem, hogyha a következmények igazat fognak nekem adni, legyen szíves elismerni, hogy az a jogászi szempont, az az elvi magaslat nem óv meg a bajoktól, inert a ki mindig csak a csillagokat nézi, azzal megtörténik az, a mi a görög bölcscsel történt, hogy a meszesgödörbe esik. Nem veszem tudomásul a t. minister ur válaszát. (Helyeslés a bal- és szélső baloldal némely padjain.) Elnök I Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni 1 (Tudomásul vesszük!) A válasz tudomásul vétetik. Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve. Méltóztatott a t. ház elhatározni, hogy a szombati 43