Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-357
3§7. országos ülés április 26. 1SS7. 315 A t. képviselő ur felhozza, hogy a bírói függetlenségről szóló alaptörvény lesz ezzel megsértve. Én, t. ház, szintén csak az 1869: IV. törvényczikket tarthatom birói alaptörvénynek. És a mint az abban kimondott magasztos elveket a birói önállás és függetlenségre nézve fentartani kötelességem, épen úgy nem kívánok azon túlmenni. Azonban kénytelen vagyok kijelenteni s ezt némi büszkeséggel teszem, hogy épen a törvényszéki elnökök voltak azok, a kik ministerségem legelső idejében figyelmeztettek arra, hogy addig, mig a szünet az első bíróságoknál fenn fog állani, teljes lehetetlen a rendszeres igazságszolgáltatás. Ok tehát nemcsak, hogy nem tekintették alaptörvénynek a szüneti törvény intézkedését, hanem tőlük jött a kezdeményezés azon irányban, hogy ezen változtatni kell. Ezen alapon tehát bátran merem azt is megczáfolni, a mit Fenyvessy Ferencz képviselő ur említett, mintha a munkakedvét vesztett birói karral fognék ezentúl működni. Ezt én határozottan kétségbe vonom, mert tudom, hogy sokkal magasabb fokán áll a kötelességérzetnek birói karunk, hogy sem oly intézkedés, melynek szükségét belátja, munkakedvét és köteiességérzetét a legtávolabbról is érinthetné. A budapesti bírákra nézve kivétel tevése kívántatott. Az, t. ház, teljes lehetetlen, hogy az első folyamodásu bíróságok között különbség tétessék. A budapesti bíróságok különben is több előnyben részesülnek, mint a vidékiek. (Igaz! Ugy van!) Nemcsak nagyobb fizetést lmznak, hanem igen sok más kedvezményben is részesülnek a socialis viszonyok tekintetében. Sokkal könnyebben képezhetik magukat s gyermekeik neveltetéséről helyesebben intézkedhetnek. Ezen kívül a budapesti törvényszékeknél a birák száma sokkal nagyobb, mint a vidéki törvényszékeknél, a mi lehetségessé teszi, hogy minden méltányos igény kielégíttessék, mint ez a szüneti törvény életbe lépte előtt is megtörtént s ezentúl is meg fog történni. Ott, hol betegség vagy családi körülmények indokolják a szabadságidőnek bizonyos időben való megadását, nem lesz oly inhumánus elnök, de nem lesz oly inhumánus igaz ságügy minister sem, a ki az illetőtől méltányos igényeinek kielégítését megta^ gadná. Kétségbe vonta a t. képviselő ur azt is, hogy az igazságügyi ministernél esetleges felfolyamodás folytán az a bíró, a kinek igényei talán kellőleg figyelembe nem vétettek, orvoslást talál. Azt látom ebből, hogy at. képviselő ur az igazságügyi táreza teendőivel nagyon keveset foglalkozott. . . Fenyvessy Ferencz: Nem volt alkalmam! Fabiny Theofil igazságügyminister:... miután oly állítást tesz, a mely a tényekkel ellenkezik. Fordul elő akár hányszor felfolyamodás és ha az elnök intézkedése nem helyes, vagy nem indokolt, mindannyiszor az illetőnek kérelme teljesíttetik. Ebből nem azt akarom következtetni, hogy minden felszólalás indokolt, mert hiszen a biró is ember lévén, igen gyakran felül akarja helyezni személyes érdekét (Halljuk! Halljuk!) a szolgálati érdeknek. Ily esetben természetes, hogy az igazságügyi ministeriumnál sem fog orvoslást találni és épen azért van azon szakasz a javaslatban, hogy a mennyiben jogosult igények sértetnének, az igazságügyi kormány azon helyzetben legyen, ezen igényeket kielégíthetni. Én azt hiszem, t. ház, hogy minden ellenvetésre, a mely történt, megfeleltem és ennélfogva kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz: Tisztáznom kell magamat, t. ház, egy vád alól, mert úgy látom, hogy ugy Teleszky képviselő úr, mint az igazságügyi minister ur, nem értett meg. Én azt állítottam, hogy e javaslat egy para.graphusa egyenesen megsérti az alaptörvényben biztosított birói függetlenséget. Teleszky képviselő úr, valamint az igazságügyi minister úr is ez állításomat visszautasították. Ezzel szemben nem teszek egyebet, mint hivatkozom az 1869: IV. t.-cz. 18. §-ára és felolvasom majd annak a r mostani javaslat által megtámadott paragraphusát. A régi azt mondja: „Minden biró évenkint hat heti szünidőt vehet igénybe". Teleszky István: Van még egy bekezdés ott, tessék azt is elolvasni! Fenyvessy Ferencz: El is olvasom. Az ügyrendre történik a szakaszban hivatkozás, mely bővebben intézkedik. Helyes ! Csak azon különbség van, hogy a régi törvény szerint a biró maga mondja meg, hogy: „Tisztelt elnök úr, ekkor és ekkor szeretném szünidőmet kivenni," a javaslat szerint pedig „a szabadsági idő élvezését az illető bíróság elnöke jelöli ki," tehát meg sem kérdezi a bírót. Ez itt a különbség. (Helyeslés balfélöl.) Elnök: T. ház! Az előadó ur nem kíván szólani; kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról szóló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezése szeiint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott, következik a részletes tárgyalás. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa & törvényjavaslat czíintt, ' —12. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 13-ik §-t). Fabinyi Theofil igazságügyminister: T. ház! A törvényjavaslat 13. íjában tisztán stylaris módosítványt vagyok bátor tenni. E szakasz azt mondja : a törvényszéki elnöknek intézkedései ellen a ministeriumhoz van felfolyamodásnak helye, azonban hivatkozik az előző két szakaszra. A 11. szakaszban nem törvényszékekről, hanem a 40*
