Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-357

357. országos ülés április 26. 1887. 3^3 volna; de azért nem következik, hogy ezek örök időkig fognak változatlanul maradni. Szükséges lesz majd a viszonyokhoz és az élet tapasztalataihoz képest azokon módosítni, változtatni, javítani. A mi a napirenden lévő törvényjavaslatot illeti, azt mondotta a t. képviselő ur, hogy az igazságügyminister ugyanazon érvekkel ajánlja most a törvénykezési szünetnek nem megszüntetését, hanem csak megszüntetésének módosítását, a melyekkel minden bíróságra kihatólag azt 1883 ban az akkori igazságügyi minister tette. Felvilágosításul bátor vagyok kijelenteni, hogy 1883-ban is magában az igazságügyi bizottságban és értekezletek alkalmával egyebütt is merültek fel ellenkező nézetek és bátor vagyok magamra is hivatkozni, hogy én is azok közé tartoztam, kik az első folyamodása bírákra nézve ezt a törvényjavaslatot nemcsak áldásosnak nem mondották, de határozottan károsnak mondották. Fenyvessy Ferencz: Miért szavazta meg ? Körösi Sándor; Nem emlékszem rá, megszavaztam-e, (Derültség) azt a napló fogja megmondani ; de a mint én tudom — talán rosszul emlékezem reá — a t. párt, a melyhez a t. képviselő ur tartozik és ő maga is ezt a törvényt megszavazta. Fenyvessy Ferencz: Most is megszavazom. Körösi Sándor: Akkor hát egy hajóban evezünk és nines mit egymásnak szemére vetnünk. Felvilágosításul csak annyit jegyzek meg, hogy én akkor sem voltam a törvényjavaslat mellett, most pedig, miután az, nézetemhez képest módosíttatott, határozottan helyeslem, pártolom és elfogadom. (Helyeslés jóbbfelöl.) A t. képviselő ur azt mondotta, hogy ez a törvényjavaslat helytelen azért, mert különbséget tesz a birák között, holott biró akár elsőfolyamo dású, akár felsőfolyamodású, mindig csak biró. Én is azt mondom, hogy nem helyes a birák között különbséget tenni; azonban ő ugyanazon perczben ugyanazt a következetlenséget követte el, a midőn azt mondotta, hogy ha már különbség tétetik az elsőfolyamodású és a felsőfolyamodású birák között, akkor tétessék további különböztetés a budapesti elsőfolyamodású birák és az ország egyéb biräi között; nevezetesen a budapesti bírákra nézve az 1869: IV. t.-cz. 18. §-a legyen érvényes, azaz a két hónapi szünet, a többi vidéki birákra nézve pedig legyen hat hét. Én ezt helyesnek nem tartom és ha ily módosítvány adatnék be, azt részemről nem pártolnám, mert én külön pogácsát a budapesti bíráknak nem akarok süttetni. Én őket egyenlőknek tartom az ország többi elsőfolyamodású bíráival. Az elsőbirósági biró Budapesten is biró, Debreczenben, Pozsonyban, Veszprémben, Pápán is biró. KÉPVH. NAPLŐ 1884—87. XVI KÖTET. A mi már azon nézetét illeti, hogy helytelennek tartja, ha a felsőbíróságok szünideje két hóban, az elsőbiróságok ssünideje pedig hat hét legyen, gondolom ezt mondta, részemről e különbséget helyesnek tartom. Helyesnek tartom e rendelkezést azért, mert a törvénykezésnek folytonossága tulaj donkép az elsőbiróságoknál van, a mennyiben a pernek előkészítő cselekményei az elsőbiróságnál történnek, ott történnek a bűnügyekben a vizsgálatok, a büntető és polgári ügyekben a tanúkihallgatások. Ezeknek nngy kár nélkül nem lehet egy óráig sem szünetelni. Helyesnek tartom, hogy a felsőbíróságok tagjai hoszszabb ideig szünetelhessenek, mint az elsőbiróságok tagjai, mert az elsőbiróságok tulajdonképen csak a per előkészítési cselekményeivel vannak elfoglalva, mig a felsőbíróságok a perekben folytonosan érdemleges ítéletet hoznak. Ezért a felsőbb bíróságok működése sokkal nehezebb, mint az eisőbiróságoké, mert ezt az érdemleges ítélethozatal megköveteli, hogy a birák 9 órától délután 2 — 3 óráig folytonosan ülésezzenek naponként, mig az elsőbirósági bírák szabadabban mozoghatnak s működésük sem tart 9 órától 2-ig, hanem csak déli 12 óráig. Nagyobb fáradsággal járván a. felső bíróságok működése, mint az első bíróságoké: több időre is van szükségük. Ezenkívül a felső bíróságok tagjai rendszerint öregebbek és törődüttebbek, mint az első bíróságok tagjai s ennélfogva hosszabb szünidőre van szükségük. Azt a két heti szünidőt tehát a t. ház a törvényjavaslat elfogadásával bátran megadhatja a felsőbb bíróságoknak. A mondottak alapján részemről a törvényjavaslatot úgy, a mint van a maga valóságában, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés jóbbfelöl.) Teleszky István: T. ház! Csak egy pár uagyon rövid megjegyzésre vagyok bátor szorítkozni azokra nézve, a miket Fenyvessy Ferencz képviselő ur előadott. Nevezetesen azt állította a t. képviselő ur, hogy a most előterjesztett törvényjavaslat a bírói alaptörvényt sérti meg. Ez az, a mi ellen én részemről tiltakozni vagyok kénytelen. Az 1869-ik évi IV-ik törvénycrikk igaz, a bírónak igényt ad hat heti szabadság-időre, de abban a törvényben az nincs benne és helyes törvényhozás és igazságszolgáltatási politika szempontjából benne sem lehet, hogy a biró ezen bt hetet önkénye szerint veheti ki, hanem ellenkezően e részben az új rendtartás megállapításaira történik hivatkozás. Mi volna akkor, ha egy törvényszéknek valamennyi birája ilyen absolut jog mellett ugyanazon időben akarná szabadságidejét kivenni. De az ügyviteli rendtartás azon szakasza, melyre a képviselő ur hivatkozott világosan és 40