Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-357
310 357. országos ülés április 2(i. 1887. nak azon birák, kik a törvényszékeknél alkalmasak arra, hogy mint kipróbált telekkönyvi referensek ezentúl mint egyes birák intézzék az ügyeket, mert albirákká nem nevezhetném ki őket, megfosztatnám attól, hogy a meglevő birák, kik bebizonyították, hogy az e téren való működésre alkalmasak, továbbra is alkalmaztassanak azon a téren, melyen teljesen beváltak. Én tehát, t. képviselőház, kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot a határozati javaslat mellőzésével az igazságügyi bizottság által beterjesztett szövegben általánosságban elfogadni, (Helyeslés jobbfelöl.) Fenyvessy Ferencz: T. ház! Minthogy indítvanyomat vissza akarom vonni, nem akarok az előttem szólott képviselő ur és minister ur beszédeinek minden pontjára észrevételeket tenni. Én cak egy érv előtt hajlok meg: hogy t. i. malmost nincs elég idő eszmém keresztülvitelére. Remélve, hogy a t. minister ur előbb-utóbb be fogja látni indítványom helyességét, melyet elismert Teleszky képviselő ur, visszavonom indítványomul. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Fenyvessy képviselő ur visszavonván határozati javaslatát és az előadó ur sem kívánván szólni, kérdem a t. házai, méltóztatik-e „a kir. törvényszékek telekkönyvi hatóságánál az ügyeknek egyes birák által való elintézéséről" szóló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság javaslata szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? Igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ez elfogadtatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a czímet, mely észretétel nélkül elfogadtatik; olvassa az 1 § i). Matuska Péter előadó: T. ház! Ezen szakaszban egy nyomdahiba van, amennyiben az első sorban ezen szótól: „az" a harmadik sor ezen szaváig: „kivételével", a mi zárjegy között mondatik, mint önálló intézkedés a szakasz végére tétetett, innen tehát kihagyandó. (Általános helyeslés.) Elnök: T. ház! Az előadó úr azon módosítást hozza javaslatba, hogy a mennyiben a 2. bekezdésben tökéletesen ugyanaz mondatik, a mi az 1. bekezdés 1., 2. és 3. sorában zárjegy között mondatik s a mennyiben ez esakis nyomdahiba folytán maradt itt benn, az eredeti szövegből törlendő. (Helyeslés.) Azt hiszem, méltóztatik a t. ház az előadó ezen módosításával az 1. §-tel fogadni ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 2., 3., 4., 5. és 6. §§-okat, melyeit észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnöki E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az igazságügyi bizottságnak 506. számú jelentése: „a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról" 4?8"2íT~sz7 alätt^beädött' törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a jelentést méltóztatik felolvasottnak tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Matuska Péter, az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! Az 1«83 : XXXIII. t.-cz. a bíróságokra nézve két havi szünidőt állapított meg: Julius, augusztus havában az ország összes bíróságainál szünetel az ügyek rendes menete. Már ezen törvénynek, mint törvényjavaslat, nak benyújtása alkalmával, az akkori igazságügy minister kijelentette, hogy' ezen javaslat próbaképen nyujtatik be s hogy a gyakorlati élet fogja bebizonyítani, alkalmas-e, vagy sem nálunk ezen törvénynek behozatala? És kétségtelen, hogy ezen törvénynek, mint törvényjavaslatnak, akkori behozatalát is leginkább a Budapesten székelő felsőbb bíróságok szorgalmazták s hogy azok életviszonyainak tekintetbevételével hozatott be. A tapasztalat igazolta azt, hogy a törvényhozási szünidő behozatala az egyes bírákra nézve nem volt ezéiszerű, mert az egyes birák helyzete nem volt mindig alkalmasan összeegyeztethető azzal, hogy ők Julius és augusztus havában élvezzék a szabadságidőt; másrészt pedig épen azért, mert | az első folyarnodáftú bíróságoknál, ugy mint a I járásbíróságoknál sok helyt csupán egy bíró van alkalmazva és az első folyamodása törvényszékeknél is igen sok helyt kevés a birák létszáma, azon anomália és a jogkereső közönségre nézve azon jogsérelem következett be, hogy a szabadságidő I felhasználása folytán ezen szünet valósággal négy I hónapig tartott. A kir. tábláknál és a kir. Guriánál ellenben a | törvénykezési szünidő behozatala azt eredményezte, j hogy a nyári hónapokban a birák nagy része táI vol lévén, az ügyeket esak úgynevezett vegyes I tanácsokban lehetett elintézni és igy azon czélj szerűségi tekintet, hogy a felsőfokú forumoknál az | ügyeket szaktanácsok intézzék el, csorbát szenve| dett, a mennyiben a birák távolléte miatt az illető tanácselnökök csak nagy nehezen tudtak egyes ( esetekben szaktanácsot összeállítani. Ez oknál I fogva az igazságügyminister ur a törvénykezési j szünidőre nézve most azon javaslatot terjeszti a t. I ház elé, hogy a törvényhozási szünidő, mely az 1883 : XXXIII. t.-czikkben állapíttatott meg, az első folyamodású bíróságoknál: a járásbíróságoknál és a törvényszékeknél szüntettessék meg, ellenben a kir. táblákra és a Curiára nézve tartassák fenn; az időre nézve azonban azt a változtatást javasolja az igazságügyminister ur — és ehhez az igazságügyi bizottság is hozzájárult — ! hogy az ne két hónapra, hanem csak 8 hétre
