Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-353

353. országos ülés április 19. 1887. 29 í pontból ítélni van hivatva. És a tárgyalás közben vagy ülésben elkövetett g nyomban való megtorlást igénylő esetek kivételével e kérdés más biró hatáskörébe czélszerűen nem utalható. Az ügyvéd gyakran jön oly helyzetbe, hogy épen az eltiport jog hatályos megvédése szempontjából talán erősebb kifejezéseket kénytelen használni. Ha ezen kifejezés az ügytől elvontan a megvédendő jogérdektől eltekintve ítéltetik meg, ha tisztán grammatikai értelemben vétetik a kifejezés lehet, hogy az előzményekre való tekintet nélkül, a büntető eljárás szabályai szerint ridegen ítélő biró sértésnek fogja találni; de ha az teljes vonatkozásában az esethez, ha az előzményekhez, a megvédendő jogérdekhez viszonyítva vétetik a kifejezés bírálat alá, akkor a fegyelmi bíróságnak, az ügyvédi kamarai testületnek és az a felett őrködő euriai bíráskodásnak véleménye talán más lesz. Talán azt fogják találni, hogy az ügyvéd csak lelkiismereti kötelességét teljesítette, a védelmi szabadság korlátait túl át nem hágta, igy tehát nem büntethető. Ezen elvet látom én lefektetve a törvényjavaslatban. És megvallom, nem értem, hogy midőn a törvényjavaslat ily elveken mozog, épen egy ügyvéd képviselőtársam, Olay Lajos mondj*a azt, hogy a törvényjavaslatnak 2-ik és 3-ik szakasza még rosszabbat akar a jelen helyzetnél és hogy az egész javaslat — e kifejezéssel élt — olyan, mint akár semmi. Én megvallom, igen fontos elvi előlépési látok a fent jelzett irányban a javaslatban, továbbá látom, hogy a javaslat 4. szakasza olyan igen flagrans sérelmeken kíván segíteni, melyek orvoslását az ügyvédek társadalmi állása múlhatatlanul, sürgősen megköveteli. Ennélfogva a javaslat ellen aggályaim nem lévén, azt általánosságban épen ugy, mint az 1-ső, 2-ik és 3-ik §§-at részleteiben elfogadom. A mi Olay t. képviselő ur azon aggályait illeti, hogy bizonyos tekintetben a törvényjavaslat szerint az állapot rosszabb lesz, mint az eddigi, még pedig azért, mert mint magát kifejezte, ille tékszabási közegek és fináncok fognak az ügyvédre bírságot szabhatni: azt hiszem, ily eset e törvény életbeléptetése után is csak a legkivételesebb esetekben fordulhat elő, még pedig azért, mert a közigazgatási hatóságok és közegek csak az előttük folyó tárgyaláson és ülésen fognak a törvényjavaslat szerint e joggal bírni. Az ügyvéd hivatása — egyes rendkívüli eseteket kivéve — nem az, hogy a fináncok és illetékszabási hivatalok előtt tárgyaljon és ott feleket képviseljen. Az ügyvédi hivatás e hatóságokkal szemben rendszerint csak beadványokra szokott szorítkozni és nem terjed ki szóbeli tárgyalásra is. A beadványokat pedig a törvényjavaslat világosan kiveszi a közigazgatási hatóságok és közegek competentiája alól és oda tereli, a hol az ügyvédi védelem, szabadság igazságos méltatást fog találni. T. képviselőtársam, Olay Lajos még a tekintetben is sérelmesnek látja a törvényjavaslatot, hogy mint mondja, általa az ügyvédi önkormányzat semmit sem nyer, mert a törvényjavaslat rendeli, hogy ha az illető közeg, vagy hatóság bűntett, vagy vétség esetét látja fenforogni, a büntető eljárás megindítását kérheti. Ennélfogva tehát az illető közeg, vagy hatóság kezébe lenne letéve az ügy sorsa, mely nem fogja azt sohasem a fegyelmi bírósághoz áttenni, hanem mindig bűntettnek, vagy vétségnek minősítve az esetet, a büntető eljárás megindítása iránt fog intézkedni. Ezen feltevés először is nem fog bekövetkezni. De ha lennének is oly elfogult közegek, melyek igy cselekednének, nem elég az, hogy ők az illető kifejezésben büntettet, vagy vétséget lássanak, mert ha nincs az benne, hiába teszik át az iratokat a büntető bírósághoz. A büntető bíróság meg fogja mondani hogy itt uyoma sincs bűntettnek, vagy vétségnek és az ügyet a rendes útra, az ügyvédi kamara elé fogja terelni. Igy tehát ez az aggály sem jogosult. Nem akarok azzal, a mit a t. képviselő ur a részletekre nézve mondott, bővebben foglalkozni. Csak azt hangsúlyozom, a mit már Győry Elek t. képviselőtársam is mondott, hogy az a segítségi mód, a melyet ő indítványoz, e törvényjavaslat keretén egyáltalában kívül esik. Nem arról van most szó, hogy a büntető törvénykönyv életbeléptetését tárgyazó törvény vétessék revisio alá, nem arról van szó, hogy a kihágási ügyekben a birói hatáskör újabb megfontolás tárgyává tétessék, hanem szó van egyedül és kizárólag arról, hogy némely eminens sürgősségű kérdésre szorítkozó szakaszszal az ügyvédi rendtartás módosíttassák, hogy némely sürgős orvoslást igénylő sérelmek részben már ezúttal orvoslást nyerjenek. Azért ezt elejteni és egy más ezen törvény keretén belül nem is érvényesíthető módosítást javaslatba hozni helyesnek nem tartom, ennélfogva tartózkodom ezúttal attól is, hogy érdemileg ezen módosítás lényegére nyilatkozzam, kijelentem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat kérdéses szakaszait változatlanul elfogadom, (Helyeslés jobbfelöl.) Hódossy Imre í T. képviselőház! (Halljuk!) Olay Lajos t. képviselőtársunk módosítványára vonatkozólag óhajtok röviden néhány észrevételt tenni. (Halljuk!) Kijelentem, hogy ma nem a kormány általános igazságügyi politikája lévén napirenden, hanem csakis ezen javaslat, én azokra nem reflectálok, a miket az igazságügyi nisusra, az igazságügyi politika általános irányára nézve tisztelt barátom mondott, hanem kizárólag ezen törvényjavaslatra vonatkozólag kívánok nyilatkozni.