Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-351

I 2g0 351. országos ii kélyre, mint az urak, (Nendtvich Károly felé mu­tatva) hogy feltegye, hogy ilyesmit fel lehet előtte hozni. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és szélsőbal némely padjain.) De a mi e komikumhoz tartozik — mert komikum is volt előadásában — az az, hogy azok nyújtanak az országnak hitelt ég hogy a 70 millió kölcsönt a máramarosi vuklis zsidóktól kaptuk. Próbálja meg a képviselő ur. (Élénk derültség. Felkiáltások a bal- és szélső baloldal némely padjain: Egy banda az! Egy húron pendülnék!) Hányan fognak még beszélni ? Azután még egyre kérem a t. képviselő urat és ez az, hogy ha már oly keresztényi érzülettel viseltetik a zsidók iránt, ne fogja rá a párisi haute fináncéra, hogy az zsidó. Mert vannak ugyan egyes zsidó tagjai, hanem legnagyobb része nem az. (Ellenmondások a bal- és szélső baloldal némely pad­jain.) Ez tökéletesen ugy van, a mint mondom, akárhányszor kiáltanak közbe a képviselő urak. A közbekiáltás nem bizonyít mást, mint azt, hogy a házszabályokat nem tisztelik. (Helyeslés jobb­felöl.) A„ Journal des Débats"-t ne tegye felelőssé mind azért, a mi Fraucziaországban történik; hiszen az a szegény lap oly jóhiszemű royalista volt, hogy azt a 1848-iki fordulatot, higyje el a képviselő ur, nem idézte elő, sem mást nem idézett elő, a mi az előtt történt. Ne bántsa tehát a sze­gényt csak azért, hogy aztán bánthassa a Lloydot. (Helyeslés a jobboldalon.) Én itt ismét egy oly pontra jövök, hol hatá­razottan tiltakoznom kell; mert a képviselő ur a „Journal des Débats"-ról beszélve, azt mondotta, hogy azt minden kormány kénytelen volt subven­tionálni és igy jővén át a Lloydra, ugy látom azt akarta érteni, hogy tehát minden kormány subven­tionálta és subvencionálja a Lloydot. Hát én tar­tozom a Lloydnak azzal, hogy kijelentsem, hogy én ugy tudom, hogy sem az ezelőtti kormányoktól, —- de arról biztosíthatom — sem a mostani kor­mánytól sem nem kapott, sem nem kért soha egy krajczárnyi subventiót? (Helyeslés jobbfolöl) Rácz Géza: Hát azok a drága hirde­tések? (Zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök: Én hirde­téseket az „Egyetértésiben is olvasok. (Élénk derültség a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és szélső bal némely padjain.) És megengedjen a képviselő ur, de talán nem helyes azért, mert személyesen haragszik, haragszik pedig azért, hogy sajtópört akasztott, mint mondja—én nem tudom—(Derültség jobbfélől) a Lloyd szerkesztője a nyakába, oly módon valakit, a ki a magyar publicistikának és a magyar törvényhozásnak mindenkor tekintélyes tagja volt, gyanúsítani és pellengérre állítani akarni. (Helyes­lés jobbfélől.) Továbbá, ha tudja a képviselő ur — én ugyan nem emlékszem oly esetre — hogy, a mint ő te április 2. 1887. | monda, a Lloyd ő Felségét megtámadta volna s aligha fog rá emlékezni bárki is; de azt meg­tudhatná a képviselő ur, hogy olynemü meg­támadtatás esetében sajtópert csak a megtáma­dottnak engedélyével lehet indítani; azok pedig bizonyára fölül érzik magukat azon, hogy ha valaki által megtámadtattak volna is, azért sze­mélyes boszút álljanak a megtámadom (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezek azok, a miket megjegyezni kötelessé­gemnek tartottam. Különben kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Fel­kiáltások: Tudomásul vesszük!) Nendtvich Károly: T. ház! A minister­elnök ur azon állítására, hogy jelenleg Felső­Magyarországon a bevándorlás nem történik azon arányban, mint ezelőtt, bátor vagyok azt felelni, hogy ez — legalább az én tudósításaim szerint—• nem áll, (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsőbal némely padjain) minthogy maga a „Dzienik Varsovszky" czímü lap azt mondja, hogy 1885-ben 20,500 és annyi zsidó lett Bukovinából és Oroszországból kiutasítva és azok legnagyobb része G-alicziába és Magyarországba költözött. Természetesen, mert a mint a kiutasítottak G-alicziába érkeznek, a már Galicziában lakó zsidókat tovább tolják Magyar­országba. (Zajos derültség a jobboldalon.) Az tény, hogy a zsidó mindig bizonyos mennyiségű keresz­tényt igényel, hogy ő azokból megélhessen. (Derültség.) Épen azért gyakran megtörténik az. mint jelenleg olvastam, hogy a Bécsben és Austriá­ban lakó zsidók mindenféleképen akadályozzák a galicziai zsidók Bécsbe való bevándorlását, mert ezekben veszedelmes concurrenst látnak. Arra, hogy ezek a népet ki nem fosztják és hogy a kormány ezt semmi módon meg nem engedné, csak azt kérdezem, hogy mikép volna képes a kormány megakadályozni azt, hogy a felső-magyarországi tót ne menjen be a pálinkás­bódéba és ne igyék ott annyi meg annyi pálinkát? Méltóztassanak elhinni, hogy ez az ottani nép romlásának főtényezője. Ha a t. ministerelnök ur meggyőződést akar szerezni az iránt, hogy a nép ott csakugyan teljesen tönkre van téve, méltóz­tassék felutazni Felső-Magyarországra és méltóz­tassék a népet megnézni ott, méltóztassék elmenni Mármaros, Zemplén, Sárosba és méltóztassék megnézni azt a népet, mily állapotban van! Méltóztassék megtekinteni az ujonczozás ered­ményét és látni fogja a ministerelnök ur, micsoda állapotba jutott ezen nép. Már a múlt alkalommal elmondottam, micsoda hatása van a pálinkaivásnak egyes emberekre. Nemcsak teljesen tönkre teszi az embert szellemi­leg, de még tönkre teszi testileg is. Említettem, hogy ismerek egy családot és pedig egy igen fiatal házaspárt, melynek 12 gyermeke volt. j (Általános zajos derültség.) Én utóvégre fiatal

Next

/
Thumbnails
Contents