Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-351
278 55 '- országos tt! hogy mindaz, a mit az amerikai államok újabb időben a bevándorlóit munkások ellenében törvényhozási és kormányzati utón tettek, a legszélesebb körben kihirdettessék, a népnek tudomására hozassék. Továbbá intézkedés van téve az iránt is, hogy a kikről, midőn a vasútnál jelentkeznek, alaposan feltehető, hogy kivándorolni akarnak, azoktól útlevél követeltessék, ha nincsen, visszautasittassanak, útlevél pedig ilyeneknek ne adassék. Továbbá miután csakugyan érkeznek nagy mennyiségi! felszólítások a kivándorlásra mindenféle nyelven, intézkedés van téve az iránt is, hogy a mint azok kiosztatnak, mert hiszen postán érkezett lepecsételt leveleket lefoglalni — ezt a képviselő nr is megengedi — nem lehet; de a mint terjesztetnek, nyilvánosságra hozatnak, lefoglaltassanak és minthogy azok némelyik részében felszólítás is foglaltatik az iránt, hogy az illető, a kihez e felszólítás intéztetett, kivándorlókat gyűjtsön és ezért jutalom jeleztetik kilátásba, az ilyenekre a lehető legpontosabb felügyelet is gyakoroltatik, hogy a mennyire a törvénynyel ellenkezőleg a kivándorlás előmozdítására működnek, a törvényben kiszabott eljárás alá vétessenek. Megtörtént és megtörténik mindaz, a mi kormányzati utón lehetséges. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Nendtvich Károly: Igen jól tudom, hogy vannak Európában számos országok, a melyekből a kivándorlás tömegesen történik, de a viszonyok, melyek ottan léteznek, azoktól a viszonyoktól, melyek hazánkban vannak, lényegesen különböznek. A mi országunkról nem lehet azt mondani, hogy itt a túlnépesedés oly nagy volna, hogy azok is, a kik jelenleg ezen országban élnek, nem élhetnének meg és hogy ezen oknál fogva kénytelenek volnának kivándorolni más országokba és keresni más országban hazát. T. ház ! Bátor leszek felolvasni a népesség viszonyát Európa különféle országaiban. (Halljuk!) Belgiumban egy quadraf kilométerre esik Í87 lakos, a Németalföldön 125, Nagybritannia és Írországban 112, Olaszországban 96. Németországban 84, Austriában 74 stb. s nálunk Magyarországban 41. Ebből az következik, hogy Belgiumban csaknem négyszer annyi lakos esik egy kilométerre, Németalföldön háromszor annyi, mint nálunk. Hogy tehát ezen országokban a kivándorlás oly nagy mérvben történik, azt én igen természetesnek találom, mert ott csakugyan a népesedés oly nagy, hogy nem birnak mindnyájan ugyanazon a helyen megélni és azonkívül ott a föld is csak bizonyos részét adja a megélhetésnek s ha ez nincs meg, kénytelenek kivándorolni. De itt Magyarországon nemcsak a szegény nép vándorol ki, de még azok is, a kik kivisznek magokkal 20—30 ezer forintot április 2. 1887. és pedig hazánknak egy igen szerencsés vármegyéjéből, igy például Pozsony megyéből, a mely az országnak legszerencsésebb és leggazdagabb megyéihez tartozik, százanként vándorolnak ki és a mint nekem tudomásom van, elvisznek magokkal 20—30 ezer forintot, keresve magoknak túl a tengeren új hazát. Kérdem én most, hogy miért vándorolnak ki azok, kik vagyonnal birnak s azt elviszik magokkal ? Én azt másban nem kereshetem, mint abban, hogy nincs nekik bizodalmuk arra nézve, hogy azt a keresetet, a mely nekik megmarad, megtartani képesek legyenek. Azt méltóztatott mondani, hogy vannak intézkedések az iránt, hogy a kivándorlás ne történhessek ugy, a mint történt ezelőtt. A kivándorlásokra vonatkozó adatokat, t. ház, Láng Lajos statistikájäból vettem és igy azt hiszem, ezeknek hitelt lehet adni. Az amerikai államokba Hamburgon keresztül kivándorlók száma volt 1871-ben 119; 1872-ben 1,032; 1879-ben 1,518; 1880-ban 6,668; 1881-ben 6,796; 1882-ben 11,602; 1883ban 12,308. Ma pedig ezek száma a legújabb adatok szerint 20,000-re megy. Azok, a kik Amerikába vándorolnak, igen gyakran túl a tengeren válságos helyzetbe jönnek és a legtöbb esetben rosszabb sorsuk van, mint a minő lett volna, ha idehaza maradtak volna. De miért vándorolnak ki tőlünk, t. ház_, nemcsak az amerikai államokba, hanem Erdélyből, Máramaros, Ugocsa és Bereg megyéből Komániába és Bulgáriába? Kétségtelen, t. ház, hogy a felsőmagyarországi megyékben azon tömérdek nyomorúság és szegénység, a mely a népet nyomja, kényszeríti őket a kivándorlásra, mert daczára minden igyekezetüknek és szorgalmuknak, nem képesek annyit szerezni,mint a mennyi a megélhetéshez megkívántatik. Tudom, hogy azok, a kik kivándorolnak, gyakran rövid idő alatt pénzt küldenek haza és ez által hívogatják a többieket is, mert ez látszólag arra mutat, hogy ott jobbak a viszonyok és többet lehet szerezni és nyerni, mint ezen országban, hol kénytelenek nyomorogni és úgyszólván éhen halni, Ennek természetes oka, t. ház, részben abban áll, hogy Felső-Magyarországon az agyonnyomorítás a pálinka által történik, a mely felső Magyarországon leginkább a zsidók kezében van. (Igás! Ugy van! bal/elől.) Ezt nem tagadhatja senki sem. Oka ennek a váltóképesség is, mert az a szokás, hogy még a pálinka árában is, a melylyel valaki a zsidónak tartozik, kénytelen váltót adni. Azután e váltó következtében exequáltatj zsidó és megfosztja tökéletesen minden vagyonától. Ez az egész országra igen nagy szerencsétlenség, mert az ország ez által sok munkáskezet elveszít, melyre pedig Magyarországnak csakugyan nagy szüksége van. Én azt hallottam, hogy felső Zemplén megyében nem kaphatni már munkást, elannyira, hogy az emberek nem képesek földjeiket megműveltetni,
