Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-330
830. országos ülés február 24. 1887. 19 vitására vannak jó hatással. Az igazságügyniinister urnak is hasonló nyilatkozatával találkozunk ina és az 1878: V. törvényezikk 27. §-ának módosításáról beadott törvényjavaslat fölött mondott beszédében. Mindenesetre kedvező, t. há,z, hogy egyik országos intézetünk fölött két ministernek kedvező véleményével találkozunk. De ha ez igy van, t. ház, a mit kétségbe vonni nem akarok, legyen megengedve, hogy azon kérdésemet, melyet már a múlt évben volt szándékom megtenni, de a melyet a volt igazságügyminister gyöngélkedő állapotára való tekintettel elmulasztottam, egy kéréssel megtoldva intézhessem a t. igazságügyminister úrhoz. (Halljuk! Halljuk!) A kérdést egy folyamodványból merítem, a melyben kérve volt, hogy egy bizonyos egyén az aszódi javító intézetbe vétessék fel. E kérvény háromszor lett az igazságügyminister úrhoz felterjesztve és ugyanannyiszor lett onnan visszautasítva, indokolva az intézetnek túltömöttségével. Kérdésem következő: vájjon csakugyan oly annyira túl tömöttek-e a javító-intézetek, hogy a kérvényezőket ezen oknál fogva keli visszautasítani. Ha igen, széndékozik-e az igazságügyminister ur ezen a bajon segíteni és mi módon? Ha már most tekintem azt, hogy a megboldogult igazságügyminister ur is elismerte a javítóintézetek túltömöttségét és hogy az igazságügyminister ur is hasonló nézetben volt, midőn az 1878: V. törvényezikk 27. §-ának módosítására vonatkozó törvényjavaslatot beterjesztette, én ugy vélem, hogy a válasz aligha lehet más, mint az intézet túltömöttségének constatálása és a baj orvoslásának niegigérése. Csak kérdésem harmadik részére nézve nem vagyok tisztában, mert több mód áll rendelkezésre a baj orvoslása végett. A minister ur segíthet a bajon vagy az aszódi intézet kibővítésével, vagy egy már meglévő épületnek megvételével. Ha tehát nem csalódtam volna a minister ur válaszában és ha csakugyan kegyes lenne megígérni a baj orvoslását, akkor kérem méltóztassék a baj orvoslásának utóbbi módját választani, még pedig két indokbói. Először időkímélés tekintetéből, mert annyi bizonyos, hol valamely baj orvoslásáról van szó, ott minden legcsekélyebb időmulasztás is a baj orvoslásának hátrányára esik; de kérem ezt még azon okból is, mert e tekintetben csakugyan óhajtandó volna, hogy javító intézeteink az ország különböző részein legyenek felállítva. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Már e két ok is elég arra, hogy javaslatba hozzam Gömör megye Pelsőcz városában levő megyeház megvételét, (Helyeslés a szélsőhaloldalon) mint olyant, mely egy javító intézet czéljának minden tekintetben megfelel. Én nem adok be e tárgyban írásbeli javaslatot, mert jól tudom, hogy mi sorsban részesülnek az ezen oldalról beadott javaslatok, (Ellenmondás jőbbfelöl) de másrészről nem íidom be azért, mert én bizom az igazságügyi minister ur ügybuzgóságában. (Helyeslés.) Megtettem volna én e szóbeli javaslatomat még akkor is, (Halljuk! Halljuk!) ha netalán e tárgyban a t. ház áldozatkészségét kellett volna igénybe vennem és azt hiszem, annál inkább tehetem azt most, midőn a javító-intézetek fejlesztésére az alapot az 1878-ik évi V. törvényezikk 27. §-ának módosításában, mint már elfogadott törvényben látom letéve. Lehet, hogy talán lesznek, a kik mai felszólalásomra azt fogják mondani, hogy haza beszélek ; (Derültség) én azokat csak arra kérem, méltóztassanak megkülönböztetni azt, hogy én nem a választókerületem, de igenis a megye és különösen a javító-intézetek jól felfogott érdekében beszélek. A tételt különben elfogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöki Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tétel maga nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy ;i 373,760 forint megszavaztatott. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Bevétel 373,760 forint. Elnök: Megszavaztatok. Beöthy Algernon jegyző (olvasta): Telekkönyvezés. Rendes kiadások: XX. fejezet, 10 czím. Kiadás 7,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Az 1886. évi XXVIII. törvényezikk alapján alkalmazott birák személyi járandóságai és törvények szerkesztése. Rendes kiadás: XX. fejezet, 11. czím. Kiadás 18,700 forint. Elnök: Megszavaztatik. Beöthy Algernonj egyző (olvassa) •• Nyugdíjak. Rendes kiadások; VI. fejezet, 11. czím. Kiadás 919,231 forint. Olay Szilárd: T. ház! Az 1885-ik évi nyugdíjtörvény az igazságügyi minister ur által még mai napig sem lett végrehajtva. Minthogy köztudomású tény az, hogy bíróságainknál számosan vannak alkalmazva, kik 65 éves életkorúkat elérték s ismét számosan vannak alkalmazva, kik 40 évi hivatalos, működésüket betöltötték s minthogy e biró urak közül számosan megértek a nyugdíjra de az igazságszolgáltatásnak is terhére vannak, én az igazságügyi minister nrhoz azon kérést intézem, méltóztassék az 1885-ik évi nyugdíjtörvényt kérlelhetlenül, de ismert igazságszeretetével végrehajtani és azon biró urak közül csak azokat tartani meg a jövőben állásukban, kik kitűnő képességük és ernyedetlen szorgalmuk által arra magukat képeseknek bizonyították. A tételt magát elfogadom. (Helyeslés a szélső balfelőh)
