Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-348
1 252 34 «« orszAgo* w Ismervén a házszabályokat, tudom, hogy a ministernek joga van felszólalni mindannyiszor, a hányszor a felszólalást indokoltnak és szükségesnek találja és tudván, hogy interpellatio adatott be, fentartottam magamnak a felszólalást akkorra, mikor az interpellatióra válaszolandó leszek, (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondásoka szélső baloldalon.) A pénzügyi bizottság részéről benyújtott határozati javaslatra nézve már kijelentettem, hogy azt elfogadom, de a Hoitsy képviselő ur által benyújtott határozati javaslatra nézve kérem a t. házat, hogy azt ne méltóztassék elfogadni. A törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a t. háznak elfogadásra ajánlom, (Helyeslés jobbfelöl) Herman Ottó: Személyes kérdésben kérek szót. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások a szélső bal oldalon. Halljuk! Halljuk!) Ha az igen t. honvédelmi minister ur ükként fejezte volna ki magát, hogy ő mindazokra, a miket előhoztam, felelni nem szándékozik, nekem az ellen sem személyes kérdésben, sem semmiképen megjegyzésem nem volna, de ha a t. minister ur odáig megyén, hogy jelzőket használ, olyan jelzőket, melyek a legsúlyosabbak közé tartoznak, (Igaz! ügy van ! a szélső baloldalon) tudniillik tsz anarchisticus és socialisticus jelzőt és megbélyegez még chaoticussal is, hát akkor én azt hiszem, ha nem egyéb, már a parlament méltósága is megköveteli, (Zajos ellenmondások jobbfelől. Derültség) hogy méltóztassék ezt bebizonyítani. Különben, t. ház, ha a t, honvédelmi minister ur azt, a mit én meggyőződésem szerint kifejtettem a ház előtt, ilyen jelzőkkel illeti, hát én nem vagyok hajlandó ezt ő tőle túlkomolyan venni, mert ha elvárom is bármely más ministertől, hogy a parlamenti vitatkozás rendiéhez szorosan tartsa magát, a szónokló katonákkal szemben megállok azon a positión, melyet egykoron Edelsheim-Gyulai báróval szemben a Pester Lloyd elfoglalt, a midőn reá citálta József császárnak egy mondását: Meine liebe Remetei*, Machen's íieber Hemeter. (Élénk derültség a szélső baloldalon.) Elnök: Arra figyelmeztetem a képviselő urakat, méltóztassanak megkülönböztetni azt, ha valaki személyesen támadtatik meg, attól, ha beszédjére valamely jelző mondatik, meri ez minden házban és minden képviselő részéről megtörténik, a nélkül, hogy ezért mindjárt érzékenykedésre lenne ok. (Helyeslés jobbfelől.) Most az előadó urat és Hoitsy Pál képviselő urat illeti a szó. Dániel Ernő előadó : T. képviselőház! Maga a törvényjavaslat több oldalról lévén megtámadva, a támadásokkal szemben kötelességemnek tartom a pénzügyi bizottság álláspontját a t. ház előtt jelezni. (Halljuk!) in márezim 28. ISS7. Mindenekelőtt Horánszky Nándor t. képviselő ttr némely aggodalmakat fejezett ki, a melyeket a 36. §-nak oly módon való szövegezése kelt, a mint ez a törvényjavaslatban foglaltatik. T. képviselőház! Erre nézve a pénzügyi bizottság már jelezte álláspontját jelentésében, a hol azt mondja, hogy ugy a magyar törvényhozásnak azon joga, hogy az özvegyekre és árvákra ellátás czímén fordított szükségletető szavazza meg,valamint a magyar számvevőszéknek azon kötelessége, hogy az engedélyezett nyugdíjakat és ellátási igényeket controllirozza, semmi által nem szenvedhet csorbát. Ez egy világos álláspont. A pénzügyi bizottság ugy is fogta fel, hogy «zon szövegezés, melylyel a törvényjavaslat 36. §-a bir, ezen állásponttal egyáltalán nincs ellentétben; sőt a t. képviselő ur által kifejezett azon aggodalom, hogy a 36.szakasz szövegezése olyan értelmezésre, a mint mondani méltóztatott, adhatna okot, magától elesik, mert abból, hogy e tekintetben semmiféle világos intézkedés nem foglaltatik a törvényjavaslatban, helyesen csak azt következtethetni, hogy a Magyarország törvényhozását, valamint a többi közeget megillető jog, mely alkotmányunkban van lefektetve, semmiképen nem tangálható, semmik ép e\^ csorbát nem szenvedhet. Csorbát szenvedhetne igenis akkor, ha a törvényben és az ellenkezőre nézve foglaltatnék valamely intézkedés. Különben, ha majd a 36. szakasz tárgyalása alkalmával a t. képviselő ur vagy — a mint jelezte — bíirátjai közül valaki erre vonatkozó módosításait a t. ház elé fogja terjeszteni, akkor leszünk abban a helyzetben, hogy a módosításokat megbíráljuk és a bírálathoz képest a 36. §-t fenntartsuk vagy megváltoztassuk. Előre is kijelenthetem, hogy ha a módosítás olyan lesz, mely a szöveget világosabbá teszi, a nélkül, hogy a szakasznak meritorialis intézkedéseit érintené, nem látok semmi akadályt, hogy ily módosításhoz hozzá ne járuljak. Nevezetesebb támadásokban részesült a törvényjavaslat Hoitsy Pál és Herman Ottó képviselő urak részéről, a kik a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadták el, Inmem egy határozati javaslatot nyújtottak be, illetve támogattak, a mely ugy szól hogy igenis a magyar honvédtisztek és legénység özvegyeiről és árváiról legyen gondoskodás, de a közös hadseregbeli tisztek és legénység özvegyeiről és árváiról ne legyen gondoskodás. Mindenekelőtt Hoitsy képviselő ur egy prineipialis álláspontra helyezkedik, arra az álláspontra, hogy mi neki a közös hadsereg, ő arról tudni nem akar, ennélfogva semmi oly intézkedéshez, a mely a közös hadsereg lételét megerősíteni, azt tovább fejleszteni képes volna, hozzá nem járul. Ez egy világos álláspont és az ő helyzete és
