Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-330
330. orseágos Illés február 24. 1887. 9 ezen szakaszai hajtassanak végre. Ezt mindegyik minister mereven visszautasította, sőt Háromszék megyében Labonfalva községében történt, hogy — erről az igazságügyminister nr is meggyőződhetik az ottani irattári adatokból — szintén ebben az irányban az erdélyi gazdasági egylet, stb. léptek fel, de a pénzügy minister ur merev ellenmondására semminemű eredmény nem következett be és igy a tagosítás előre nem haladhatott. T. képviselőház! Igen sajnos jelenség, hogy a t. igazságügyminister ur nem győződhetnék meg ennek a valóságáról, egy 6 évvel ezelőtt hozott törvény végrehajtása érdekében s hogy itt a képviselőházszine előtt határozati javaslattal kell utasítani a kormányt. De ennek meg van a maga oka. Talán méltóztatnak többen emlékezni, hogy részint az erdélyi birtokosok több izben memorandumot, részint szakférfiak által tüzetesen kidolgozott tervezeteket adtak be, melyek azonban egyik másik minister irattárában alusszák az igazak álmát, de hogy valami intézkedés történjék, arról szó sincs. Épen azért, t. ház, szükségesnek tartom ezen telekkönyvi betéteknek, tagosítási ügyeknek gyorsabb lefolyását sürgetni és erre a t. minister ur, illetve a kormány figyelmét felhívni, hogy miután az eddigi 6 évi tapasztalatok meggyőzhették arról, hogy az 1880: XLV. t.-ez. életbeléptetése óta, daczára a számos kiadott ministeri rendeletnek, több hiány, hézag és oly intézkedés merült fel, melyeknek részint visszavonása, részint újakkal pótlása kétségtelenül szükségessé vált és hogy ezt a t. igazságügyminister ur ezeket belátva, bizonyára nem is fog késni azon hiányokat szakértő birák, ügyvédek és mérnökök meghallgatásával reformálni, ha azt akarjuk, hogy a birtokviszonyok rendezése valahára az erdélyi részekben is megtörténjék. Azt, hogy mennyire van igazolva szüksége különösen ezen állami hitelműveletek rendezésének, mutatja az, hogy a pénzügyminister az igazságügyministerrel egyetértve, 1882-ben augusztus 26-án, 2144. sz. a. már az előbb 3149/1880-ban kibocsátott rendelete kapcsán azt az utasítást adta ki az adóhivataloknak, hogy miután tapasztaltatott, hogy több törvényszéknél a birtokrendezési alapból előleget adatnak ki a törvényszékek utalványára akkor is, midőn az alapban semmi sincs, (Derültség) ennélfogva meghagyja, hogy csak addig adjanak azon alapból, mig az illető érdekeltektől behajtott összegekből van ott valami. Ez maga is kézzelfoghatóvá teszi azon intézkedést, hogy itt hitelműveletekre, állami előlegek adására, miután előbb utóbb behajtatnak ezen összegek késedelmi kamatokkal együtt s mulhatlanul szükség van. Ez lenne az, a mivel addig is, mig a minister a szakértőket meghallgatja, a hiányokon javíthatnánk. Egy másik intézkedés szüksége merül föl a KÉPVH. NAPLÓ 1884 — 87. XVI. KÖTET. körül, hogy ugyanezen tagosítási törvények és rendeletek ezen irányban utasították a törvényszékeket, hogy mihelyt az érdekelt felek a működő mérnökkel a szerződést megkötötték, az azonnal bevezettessék. Először tehát ez az intézkedés volt kiadva. Azonkívül pedig, midőn az előmunkálatok megkezdése végett kiszáll a bíróság, egyúttal kötelessége a költségelőirányzatot elkészíteni s ezt az igazságügyministernek helybenhagyás végett beterjeszteni. Azonban mi történt? A törvényszékek hagyták helybe a mérnökökkel kötött szerződést és vezették be a munkálatba a mérnököket; a költségelőirányzat felterjesztetett a ministeriumhoz, a hol az egy fél vagy egy egész évig maradt. Addig igen természetesen, sem behajtásról, sem előlegről szó sem lehetett s a mérnököt vagy visszahívták, vagy ha valakinek nagy érdeke volt, az adott előleget addig, mig a költségelőirányzat helyben hagyatott. Mi következett most ? A minister ur kiad egy újabb rendeletet 1881. Julius 27-én 2366. sz. a., hogy gyorsabbá tegye az eljárást s azt mondja, hogy a mérnöki szerződés addig, mig azt a minister is helyben nem hagyja, a költségelőirányzattal együtt felterjesztendő és csak akkor lehessen bevezetni a mérnököt, miután mindkettő helybenhagyatott. így tehát akkor, mikor az előbb felemlített intézkedés szerint egy fél év, vagy egy év múlva vezették be a mérnököt, azt most rendesen két múlva vezetik be, hogy kezdje meg a felméréseket. Ily körülmények közt, t. ház, szó sem lehet arról, hogy az erdélyi területen és az ahhoz tartozó részeken a tagosítás és birtokrendezés műve gyorsan és az érdekelteknek megelégedésére — különösen a közhitel érdekeinek megfelelően — bevégeztessék. Ezen említett pontról arra czéloz határozati javaslatom, hogy a minister utasíttassák arra, hogy ezeket az egymással ellentétes rendeleteket hatályon kívül helyezvén, a törvényszékeket hatalmazza fel arra, hogy lehetőleg a mérnökkel kötött szerződés és a költségelőirányzat a törvényszék által helyben hagyatván, a működő mérnök azonnal bevezettessék. T. ház! Miután,, mint előbb is emiitettem azt, hogy a t. igazságügyminister ur a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával ezen eljárást helyeselte, sőt hallgatólag osztotta is a pénzügyminister ur felfogását az erdély részi tagosításra nézve, ennélfogva azt hiszem, semmi anomáliát nem kívánok a t. minister úrtól, midőn a következetesség szempontjából arra kérem, hogy ily határozati javaslatot, mely a tényleges szükségnek megfelel s a tények által indokolt intézkedést foglal magában, elfogadjon. Azt hiszem, t. ház, hogy az, a mit javaslatom kivan, a t. minister ur által igért és a 2
