Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-338

338. országos ülés zetben, hogy a kellő határon túl menő áldozatokkal ] támogassa a vasutak létesítését. Ezen keretben, mely azt hiszem, az adott viszonyok között a helyi érdekű vasutak crite­riumának legjobban megfelel, fog a kormány eljárni és reménylem, hogy a viszonyok meg fogják igy is engedni, hogy ebbeli törekvései sikertelenek ne legyenek. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök : Minthogy általánosságban senki sem kivan szólani, az egyes vasutak czímei fog­nak felolvastatni. Szathmáry György jegyző (olvassa): A mátrai helyi érdekű vasút engedélyokmányának kiegészítő részét képező s a nováki szárnyvonal építése és üzletére vonatkozó „Függelék'-et. Elnök: Ha senki sem kivan szólani, követ­kezik a 296-ik számú jelentés. Szathmáry György jegyző (olvassa): a budapest-szentlőrinczi keskenyvágányú helyi érdekű vasútról szóló jelentést. Elnök í Ha senki sem kivan szólani, követ­kezik a 297-ik számú jelentés, Szathmáry György jegyző (olvassa): A hajdunánás büdszentmiháíyi helyi érdekű vonal engedélyezésére s ezzel összefüggőleg a debreczen­hajdunánási vasút 1883. évi Julius hó 20-án kelt engedélyokmánya némely határozmányainak mó­dosítására vonatkozó s az említett engedélyokmány kiegészítő részét képező „Függelékéét Elnöki Ha senki sem kivan szólani, követ­kezik a 327-ik számú jelentés. Szathmáry György jegyző (olvassa): A Varasdtól Lepoglaván és Ocurán át Goluboveezig vezetendő helyi érdekű vasútnak az ocura-szt.­jakabi szárnyvonaláról szóló jelentést. Elnök: Ha senki sem kivan szólani, követ­kezik a 367-ik számú jelentés. Szathmáry György jegyző (olvassa): A budapest-soroksári gőzraozdonyú helyi érdefeí vasútról szóló jelentést. Elnök: Ha senki sem kivan szólani, követ­kezik a 394-ik számú jelentés. Szathmáry György jegyző (olvassa): A nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasútról szóló jelentést. Elnök: Ha senki sem kíván szólani, követ" kezik a 417-ik számú jelentés. Szathmáry György jegyző (olvassa): A Kun-Szent-Mártontól—Szentesig vezetendő helyi érdekű vasútról szóló jelentést. Elnök: Ha senki sem kíván szólani, követ­kezik a 416. számú jelentés. Szathmáry György jegyző (olvassa): A héjiasfaíva-székelyudvarhelyi helyi érdekű vasútról szóló jelentést. Elnök: Ha ehhez sem kivan senki szólani, azt hiszem, hogy a t. ház méltóztatik a bizottság javaslatának alapján a jelzett vasutakra nézve a márezins 8. 1887. \ 35 ministeri előterjesztést tudomásul venni és ennek következtében ezeket a főrendiházhoz is hasonló tudomásul vétel végett átküldeni. Következik a közlekedésügyi bizottság 438. számú jelentése a közmunka- és közlekedésügyi minister ur által benyújtott „nyitravölgyi vasút­ról" szóló 350. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság elő­adóját. Darányi Ignácz, a közlekedési bizott Ság előadója: T. ház! A közlekedési bizottság tárgyalás alá vette a nyitravölgyi vasútról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat ezélja az, hogy a nagysurány-nyitrai, tótmegyer-nagysurá­nyi és nyitra-nagytapolcsányi másodrendű vasutak és a nagytapolcsány-béliczi helyi érdekű vasút engedély-okmányai „nyitravölgyi vasút" elneve­zés alatt egyesittessenek és hogy ez engedély­okmányok egymástól eltérő pontjai ugy üzleti, mint adósság és egyéb feltételek tekintetében egységesittessenek. Miután különböző engedély­okmányok egységesítéséről volt szó, természetes, hogy ezen czél elérése szempontjából egyik részen az államnak, másik részen pedig az osztrák­magyar államvasut-társaságnak kellett engedmé­nyeket tenni. A közlekedési bizottságnak hivatása az volt, megvizsgálni, hogy ezen engedmények nem egy­oldalúak-e, hogy egyfelől szolgáltatás, másfelől ellenszolgáltatás kellő arányban van-e egymással és hogy ez a t. kormány által kellően mérlegelve lett-e és minthogy a közlekedési bizottság ugy találta, hogy ugy a páíyafentartás, valamint a postaszállítás, nemkülönben a fuvarbérek meg­szabása, az adózás és a pályabeváltás tekintetében való megállapodások az általam imént előadott szempontnak megfelelnek, ennélfogva ezen tör­vényjavaslatot a t. háznak általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlja. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t„ házat, méltóztatik-e a „nyitravölgyi vasútról" szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfo­gadtatik s igy következik a részletes tárgyalás. Először a czím. Szathmáry György jegyző (olvassa a csímet, az 1—24. §-okat, mely eh észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részletei­ben is el lévén fogadva, végmegszavazása a leg­közelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a képviselőház számvizsgáló I bizottságának jelentése, az 1886. évi január 1-től

Next

/
Thumbnails
Contents