Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-337

112 S37. orsíágo* filé* márexlns 5. IS*?, Imre 129, Lükő Géza 130, Molnár Victor 129, Pogány Károly 129, Pulay Kornél 129, Rónay János 128, Szederkényi Nándor 130, Sziváklmre 129, Stojacskovics Sándor 129, Tibád Antal 129, gr. Tisza Lajos 129, Török Zoltán 129 szavazatot. Elnök: E szerint a jegyzői kar jelentése alapján a közigazgatási bizottság tagjaiul megválasztalak : Bárczay Ödön, Bezerédj Victor, Dacsó Pál, Dőry Dénes, Földváry Miklós, Griinwald Béla, Gulner Gyula, Izákovics Milán, Kiss Pál, LíRtkóezy Imre, Lükő Géza, Molnár Victor, Pogány Karolj, Pulay Kornél, Rónay János, Szederkényi Nándor, Szivák Imre, Stojacskovics Sándor, Tibád Antal, gr. Tisza Lajos, Török Zoltán. A házszabályok némely szakaszainak megváltoztatása tárgyában kiküldött bizottság tagjaiul pedig megválasztattak: gr. Apponyi Albert, gr. Bánffy Bék, Beksits Gusztáv, Csernatony Lajos, Dárdai Sándor, Győry Elek, Horváth Lajos, Irányi Dániel, Ivánka Imre, Kovách László, Móricz Pál, Teleszky István, Tibád Antal, gr. Tisza Lajos, Zichy Antal, A megválasztott bizottsági tagok kötelességük teljesítésére utasíttatnak azzal, hogy mindkét bizottság az ülés után alakuljon meg és az eredményt az elnökségnek jelentse be. Következik az 1885. évi budapesti országos általános kiállítás pénzhiányának fedezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg megszavazni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt megszavazzák, méltóztassanak felállam, (Megtörténik.) A ház többsége megszavazta a törvényjavaslatot és igy az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházhoz át fog küldetni. Következik a pénzügyi bizottságnak 447. sz. jelentése: „a vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatásáról szóló 1875: XX. törvény czikk némely határozmányainak módosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt a tárgyalás megkezdetnék, jelentem a t. háznak, hogy a pénzügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök ur megbízottjául Wekcrle Sándor államtitkár urat jelölte meg, kit a házszabályok értelmében a szólásjog meg fog illetni. Megjegyzem még, hogy a törvényjavaslatba számos sajtóhiba csúszván be, annak második kinyomatása elrendeltetett s a ház tagjai között szintén szétosztatott. Azt hiszem, a t. ház a pénzügyi bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik tekinteni, az általános vitát tehát megnyitom. Az első szó az előadót illeti. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! A szállítási adóra az 1875: XX. törvényezikk hozatott be és az óta már az 1831 . LXI. törvényezikk által változás, illetőleg emelés alá esett. Az 1875: XX. törvényezikk értelmében a személyszállítás 10, a teherszállítás 2 és a gyorsszálíítás 5%-ra voltak megadóztatva. Ezen tételeket az 1881

: LXI. törvényezikk változtatta meg, a mennyiben a teherszállítást 3°/e-ra a személyszállítást 15 és a gyorsszállítást 7°/ora emelte. A jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat ezeken a főbb tételeken több változást csinált, nevezetesen e személyszállítást a pénzügyminister eredeti, javaslata 15-ről 16-ra, a teherszállítást 3-ról 5%-ra, a gyorszállítás adótételét azonban nem változtatja. Midőn a pénzügyi bizottság ezt a törvényjavaslatot s ennek némely intézkedéseit lényegesebb bírálat alá vette, nem csinált titkot magának abból, hogy ez minden esetre a szállításnak, a forgalomnak némi megterhelte tésé vei járt; miután alaposabb számításokat tett, ugy az indokolásból, mint pedig saját számításaiból, maga azon meggyőződésre jutott, hogy a megterheltetés még sem képez oly terhei, hogy akár a forgalmat akadályozza, akár versenyképességünket bármely irányban csökkentse ; minthogy az eredeti törvényjavaslat 1.200,000—300,000 forint jövedelmi szaporulatot helyez kilátásba ezen módosítások alapján. A pénzügyek jelenlegi helyzetében, a bizottság nem zárkózott el azon kényszerű szükség elől, miszerint ezen jövedelmi forráshoz is hozzá nyúljon, illelőleg segédkezet nyújtson annak érvényesítésére. Ha vizsgáljuk ezeket a tételeket, ugy fogjuk találni, hogy ugy a teher, mint a személyszállításra nézve minimalis, igen könnyen elviselhető tételekre oszlik fel, sőt a tapasztalás bizonyítja, hogy a személyszállítástól eltekintve, a concurrentia annyira ki van fejlődve, hogy eddigelé sem érezte meg, illetőleg a teher sem a kereskedőre, sem a fogyasztóra nem volt áthárítva, hanem azt maguk a szállítási vállalatok voltak kénytelenek viselni. Ez oly tapasztalási tény, melyet minden adat megerősít. A pénzügyi bizottság ezen körülményeknek tekintetbe vételével számította azon terheket, a melyek ezen most javasolt emelésből származhatnak és arra a meggyőződésre jutott, hogy a személyszállításnál az emelés 1 forintnyi díjtétel után 0*9 krajezárt, a teherszállításnál pedig a legnagyobb távolságot tekintve, például a gabonaszállításnál, a mely ugy úgyszólván az egész országot átfutja, egész tételében az összes emelés 3 krajezárt alig ér el. Ezek a tételek és számítások tehát azt bizonyítják, hogy magára a szállításra és forgalomra még az esetben is, ha az adó