Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-335
98 336. országos ülés inárezins 2. 1887. hogy az uzsorakérdés egyike a legfelkapottabb kérdéseknek a mai napság. De én nem az érzelmekre, én a meggyőződésre, a lelkiismeretre kívánok hatni e kérdésnél mindenkivel szemben; ugyan azért csakis azon egyet bátorkodom még constatálni, hogy ezen ügy, a melyet előadtam, sokkal nagyobb fontosságú, mintha egyes ember állana egy uzsorával szemben ; mert itt egy nagy vidéknek az existentiája van megtámadva, egy igen begyakorolt, rutinirt uzsorás által. Az uzsora felfogásom szerint a társadalomnak legveszedelmesebb fenéje és ha általában a törvény szigorával kell az uzsorásokat sújtanunk, akkor ezen elmondott esetben még fokozattabb erélylyel kell azt az igen t. minister urnak tennie, En tehát ezen ügyben a következő kérdést vagyok bátor az igen t. igazságügyi minister úrhoz intézni (olvassa): Interpellatió az igazságügyminister úrhoz! Tekintve azt, hogy Percsi Márton több sárréti birtokos társaival a végett nyújtott be panaszos kérvényt már a múlt év november havában az igazságügyminister úrhoz, hogy a debreezeni királyi törvényszéknél Weinberger Mihály elleni bünvizsgálat folyama alatt felmerült szabálytalanságokat és visszaéléseket méltóztassék szigorú vizsgálat tárgyává tétetni: Kérdem 1. van-e szándéka a minister urnak vizsgálatot rendelni el az iránt, hogy Weinberger Mihálytól foglalt könyvek a vizsgálóbíró vagy az ügyészség őrizete alá voltak-e helyezve és hogy kinek a hivatalos mulasztása következtében történhetett raeg, hogy ezen könyvek ellopattak? i. Van-e szándéka a minister urnak constatálni, hogy a királyi országos főügyész ur illetéktelenül avatkozott bele azon vizsgálati ügybe és hogy azon intézkedések, mely szerint utasította a törvény szünete alatt a szüneti alögyészt, hogy a vizsgálat alatt álló vádlottak szabad lábra helyezését a vizsgálat befejezte előtt szemben a királyi ítélőtábla letartoztató határozatával rögtön indítványozta: ellenkezik a bűnvádi eljárás szabályaival ? 3. Végül, van-e szándéka a minister urnak ezen közérdekű és nagyfontosságúnak mondható ü gy gyo rs és haladéktalan befej ezésére a debreezeni királyi törvényszéket utasítani ? Elnök: Az interpellatió közöltetni fog az igazságügyminister úrral. Következik ugyancsak Pap Elek képviselő ur második interpellatiója. Pap Elek: T. ház! A múlt 1886. év deczember 18-án az akkori pénzügy minister úrhoz bátor voltam egy kérdést intézni és pedig azon alkalomból, hogy daczára annak, hogy az 1881. LXII. *örvényezikk világosan megadja azon kedvezményt mindazon ártéri birtokoknak, a melyek oly társulatba tartoznak, a melynek védművei kiépítéséhez az 1886. évi árviz vagy későbben bekövetkezett nagy vizek miatt újabban, legalább annyi költséggel voltak kénytelenek járulni, mely egynegyed részét a befektetett alaptőkének meghaladja, hogy ha azok 1868-ban adómentesek voltak, továbbra is 1884. január 1-től adómentességben része sitté ss ének. S daczára annak, hogy ilyen községek és birtokok az alsó-szabolcsi társulatban igen számosan vannak ott, van például Nádudvar, Püspök-Ladány, Tisza-Füred, Nagy-Ivány, Karczag, Túrkeve, Mezőtúr, Dévaványa, mely községek és azok birtokosain évente több mint 40,000 forint illetéktelen adóval vannak megróva és pedig a miatt, mivel a törvénynek ezen világos intézkedése rajok nem lett alkalmazva. Mondom, deczember 18-án bátor voltam kérdezni, hogy a törvénynek ezen intézkedését szándékozik-e a pénzügyminister ur a fent sorolt községekre alkalmaztatni és ha igen, szándékozik-e intézkedni arra nézve, hogy a már jogtalanul befizetett adó nekik visszatérittessék és 1887. január 1-től pedig csakis annyi adóval rovassanak meg, a mennyit ők a törvény értelmében kötelesek fizetni. Meg tettem ezen interpellatiómat a múlt év végén azért, mert mint mindnyájan, tudjuk az adókezelésekre vonatkozó szabályok és törvények értelmében, az 1887-re kivetett adók már február havában végrehajtás utján hajtatnak be az adófizető polgárokon, tehát hogy legyen a t. minister urnak elegendő ideje intézkedni. Tiszteletteljes kérést intéztem arra nézve, hogy 1887-ben már a jogtalan adókivetés szüntetettessék meg. Mindennek daczára nem történvén semmi, sőt interpellatiómra sem lehettem szerencsés választ nyerhetni; ennélfogva szükségesnek tartottam, hogy ismételve megújítsam az akkor indokolt interpellatiómat és megkérjem a most már iijabban nyert pénzügyminister urat, remélve, hogy ő talán kegyesebb lesz irántam és azon vidék iránt, melynek érdekében bátor voltam szavamat felemelni és interpellatiómat megtenni. Tehát interpellatiómat bátor leszek felolvasni. (Halljuk! Olvassa). Interpellatió a pénzügyminister úrhoz. Tekintve, hogy még a múlt év deczember hó 18-án az iránt tettem kérdést a pénzügyminister úrhoz, hogy karczag-kisujszállási turkevei, mezőtúri,dévaványai,nádudvari,püspök-ladányi és tiszafüredi községek és lakosok ártéri birtokait, melyek az alsó-szabolcsi ártérbe tartoznak, a törvény által biztosított adómentességben szándékozik-e részes síteni; és tekintve.hogy az illető érdekeltekre jogtlalanul ezen neheztelt adók ez évre is ki lettek vetve, kérdem vagyok bátor, van-e szándéka a pénzügy-
