Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-334

334 országfts ülés márczius 1. 1SS7. 93 a pénzügyi tárczát ideiglenesen vezető mmisternek is kötelessége mindazzal komolyan foglalkozni és mindazt komolyan előkészíteni, a mi szükséges arra, hogy a bár túlzottan festett, de létező bajok orvosoltassanak. (Egy hang a szélsőbalon • Ha tudja!) Természetesen, t. ház, csak ha tudja, mert ha nem tudja, nem segít rajta, ha nem provisorie, de vég legesen vezeti is azt. (Tetszés jobbfelöl.) E tekintetben, hogy ideiglenes vagy végleges, ugyan nincs különbség. Azt hiszem, hogy a parlamenti felelősség szempontjából is igen furcsa volna más tekintet alá venni a provisorius ministert; mert azt hiszem, hogy a mig ott van, bár ideiglenesen, épen ugy felelős, mintha véglegesen neveztetett volna ki. Én, t. képviselőház, ismétlem, nemcsak mert az alkalmat nem tartom arra valónak, de mert az általános helyzet sem arra való részletes pénzügyi programmal a t. képviselő uraknak nem szolgálhatok. Fentartom nézetemet a takarékosságról, a mint kifejtettem; fentartom nézetemet az iránt, hogy az indirect és fogyasztási adók jövedelmeinek fejlesztésével kell és lehet pénzügyi bajainkon segíteni és biztosítom a t. képviselőházat, (Halljuk! Halljuk!) hogy bárki fogja a legközelebbi választások után, esetleg egészen más ember, átvenni a pénzügyministerium vezetését, mindezen irányokban ott oly munkálatokat fogtálaim, melyeket — meglehet, mert azok, a kik most csináltuk, nem tudtunk hozzá — el fognak vetni, de a melyek arról, hogy komolyan foglalkoztunk ezen ügyekkel, tanúságot fognak tenni. Ha pedig mi leszünk azok, kik az ügyeket tovább fogjuk vezetni, akkor biztosíthatom a t. képviselő urakat arról, hogy ugy az administrativ utón egyes hatáskörökben tehető intézkedések megtörténtéről jelentést tenni, valamint törvényhozási utón teendők előkészítéséről a legközelebbi költségvetés előterjesztése alkalmával positiv javaslatokkal előlépni szerencsénk lesz. Polónyi Géza: A választások előtt! (Zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselő urak, nem mindenki gondol mindig csak a választásokra. (Derültség és tetszés a jobboldalon. Mozgás a ssélsö balon.) Utalhatok, mert ezt kiemelni méltóztattak, egész ministeri pályafutásomra. (Zaj halfelöl.) Sok hiba lehet benne, miért nem? Emberek vagyunk, de hogy még eddig, mióta ministerelnök vagyok, ha ugy tetszik, a választásra legkedvezőtlenebb törvényjavaslatok mindig a választás előtti ülésszakban hozattak be, erről tanuskodnak a ház irományai. (Élénk helyeslés jöbbfelöl.) Ezt mellesleg megjegyezve — ismétlem, ily positiv javaslatokkal fogunk bizonynyal előlépni és még azt is megmondom a képviselő uraknak, hogy ha én fogom az ügyeket vezetni, azon javaslatok szorítkozni fognak —ugy, mint ma is kifejeztem— a közvetett és fogyasztási adók utján a jövedelmek növelésére. De épen azon két adónemet, melyet a képviselő urak mindig emlegetnek, hogy nem a választások előtt, majd azután: azon javaslatot nem fogják érinteni. (Mozgás.) De ismétlem azt is, mit hasonlókép egyenesen kimondtam, hogy én arra Ígéretet, hogy soha Magyarországon az egyenes adó, a föld és házadó emeltetni nem fog, nem teszek és nem tehet senki sem itt, sem a választások előtt, a ki lelkiismeretesen akar eljárni. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Es most végezetül, t. ház, legyen szabad kifejeznem azon meggyőződésemet, azon alapuló reményemet, (Halljuk! Halljuk!) hogy ha Európa békéje megóvatik, mint hiszem és reményiem, hogy raegóvatik, nem ugyan ugy, mint azt az ember óhajtaná, lefegyverzéssel — mert hisz ha es lehet séges volna, akkor nem sok baja volna a pénzügyministernek, de megóvatik csak annyira, mint a múltban volt, hogy újabb és újabb, váratlan, de el nem utasítható követeléseket a véderő nem támaszt, kifejezem meggyőződésemen alapuló azon reményemet, hogy Magyarországnak oly sötétre festett financiáit a jövedékek helyes kezelése, a fogyasztási és indirect adók körül tett intézkedések utján nem nagyon hosszú idő alatt lehet a deficit legnagyobb részétől, (Zajos ellenmondás balfelöl. Halljuk ! jóbbfelől) vagy egészétől mentesíteni. Igen csodálkozom, ha a képviselő urak ezt tagadják. Mert ha azt mondják, mint Apponyi t. képviselő úrtól hallottam — helyes felfogással az ő szempontjából, hogy lehet, de azok nem képesek rá, a kik ott ülnek, azt értem; de ha az ember elvontan a kormánytól, az országról beszél és erre mondja, hogy lehet és önnök erre zúdulnak fel — engedjenek meg, (Zajos ellenmondás balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Nagy saj. Mozgás) ez nagy gondolatlanság és még azt is megmondom, mert annyit beszélnek a koiteskedésről, hogy korteskedés, (Derültség) mert utoljára igazat mondani mindig a legjobb. Ha bárkinek két emberrel van dolga — mondjuk, hogy a két párt két ember —s az egyik azt mondja: komoly bajod van, de hiszem, hogy segíthetek rajta; a másik azt mondja, olyan a bajod, hogy senki sem segít — no ugyan, akkor kihez fordul az illető? (Derültség jóbbfelől.) Engedje meg a t. ház, még csak azt jegyezni meg, hogy ha szaporodott a magyarállam adóssága és terhe, azzal szemben áll mindaz, a mi ugy 1867. mint 1875 óta történt és jót állók érte, hogyha bárki, egy pártelfogultságtól nem vezetett igen egyszerű józan eszű embert kérdeznénk: nem szeretnél-e vissza menni oda, a mi 1867 előtt és í875-ben volt, mert akkor kevesebb adót fizettél? az bizonyára azt fogja mondani, hogy nem; mert a mit kaptam többet ér, mint a mit vesztettem. Hiában beszélnek (Ellenmondás lalfelől. Ugy van! jóbbfelől) a képviselő urak s hála istennek,