Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-317

Sí 1. országos illés febrnár 9. lbS7. 7b egy rossz házuk, a mely nem ér 20 frtot és fizetnek utána 6 napnak megfelelő közmunka váltságot a vicinális vasút kiépítési költségei fedezésére, melyen talán soha sem utaznak, sőt nem is látnak. (Igaz! a szélső haloldalon.) Hát egy oly államban, a hol az egyenlő teherviselés nagy elvét minden órában, minden perczben és mindenütt hangoztatjuk s a melynek kormánya a szabadelvüség czége alatt gazdálkodik, meg lehet tűrni ezt a feudális korszakból hátramaradott hűbéri szolgálatot ? Egy pillanatig sem lehet megtűrni, ez ellen az egyenlő teherviselés elve nevében kell tiltakoznunk. Ugyanazért azt hiszem, hogy eljött utolsó órája annak, a raelyban már nem ígéreteket várunk, hanem tetteket követelünk a kormánytól, a mely kormánynak kötelessége arról gondoskodni, hogy az egyenlő teherviselés minden irányban érvényesöljön, a terhet viselő polgárokkal és az adófizetőkkel szemben. (Helyeslés a szélsőbalon.) Annálfogva bátor vagyok felkérni a t. közlekedésügyi minister urat, hogy kegyeskednék a lehető leggyorsabban a közmunkaügynek szerves átalakítása és rendezése czéljából törvényjavaslatot előterjeszteni (Helyeslés a szélsőbalon) és ezt annál is inkább kérem, mert beszédem kezdetén hangsúlyoztatott — jogosult igényeket — csak így lehet kielégíteni; kőutainkat a vasúti hálózatunknak megfelelőleg csak ugy leszünk képesek kiépíteni: szóval a közmunkaügy rendezésétől várom el, biztosan várom, hogy közútaink ki fognak építtetni! Valamint az úrbéri szolgálmányoknak a megbüntetése idézte elő mezei gazdaságunk fejlődését; úgy közmunkaügyünk rendezése fogja előidézni azon szebb jövőt, mely után a sárban czaptató szegény alföldi nép sóvárog. Én tehát nagyon kérem a minister urat, hogy méltóztassék a legrövidebb idő alatt ez iránt törvényjavaslatot előterjeszteni. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Szólásra senki sincsen többé feljegyezve ; ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. képviselőház! Miután Lükő igen tisztelt képviselő ur nem kivan többé ígéretet hallani, hát csakugyan nem tehetek Ígéretet arra nézve, hogy a közmunka-törvényjavaslat ezen ülésszak alatt fogna előterjeszthető lenni, de azt már másutt is említettem és itt is mondom, hogy a törvényjavaslat legnagyobb része kész, sőt e tekintetben még hivatali elődöm enquéte-et is hívott egybe a megyék képviselőiből es hogy a legközelebbi ülésszak folyama alatt azon törvényjavaslat mindenesetre előterjeszthető lesz. Maga a kormány is érzi ennek a szükségét és be ha nem válthatta igéretét, az csak azt bizonyítja, hogy e kérdés megoldása igen nehéz. Épen az a czélzat, hogy ezen törvény az összes törvényhatóságokra j egyaránt kiterjeszkedve, egyöntetűen oldja meg a kérdést, ez fogna talán még nagyobb nehézségeket okozni és azt hiszem, e tekintetben mérvadóul vehető, hogy a törvényhatóságok ezt ma is autonóm hatáskörükben intézik a helyi viszonyokhoz képest és jövőre is a közmunkatörvény végrehajtásában ezen latitudet a megyék részére fenn kellene tartani. (Helyeslés.) Ami azt illeti, t. képviselőház, hogy a kőutak kiépítése tekintetében nem történt volna elég, vagy nem történt volna semmi, ezt kénytelen vagyok tagadásba venni. Nem történt, tán annyi, a mennyit várni kell és mennyi után mindenesetre törekedni kell, de igen sok történt és e tekintetben a kormányt vád nem érheti. A közmunka- és közlekedési ministerium ügyeinek tárgyalása alkalmával rendesen a vasutakra szokott a fősúiy íektettetni és a tárczának ezen része ritkán kerüi szóba, pedig igen figyelemre méltó eredmények érettek el e téren. Csakhogy némileg a hatáskörök összetévesztésére vezetett az előttem szólott t. képviselőur előadása. Az állam gondozza az állami utak legfontosabb vonalait. Statisticai adatokat szolgáitat és correctivumul is fog a t. képviselő urnak szolgálni az indokolás maga. a mely megmondja, mily hosszúak az utak melyek felett, ma az állam rendelkezik. Vannak megyei utak, melyeknek gondozása a megyének kizárólagos teendőit képezi, melyeknek gondozására a megyék közmunkáik jövedelmeit fordítják. Az államköltségvetésben épen etárczánál két czímnél van összeg felvéve, mindkettő hadászati czélokra, még pedig 250,000 írt itt és 350,000 írt a beruházások között. Ennek következtében az állam azon úthálózat keretében, a mely a megyei úthálózatot foglalja magában, főleg azon utak kiépítésére fordította gondját, a melyek hadászati szempontból igen fontosak és mert ezek legnagyobb része a felvidéki határmegyékben fekszik, innen van az, hogy ezen összegek legnagyobb része azon megyék útjainak helyreállítására fordíttatott, így Mármaros, Bereg, Zemplén, Sáros, Trencsén, Turócz, és Bars megyékben csupa igen fontos hadászati utak vannak itt, a melyek nagy része ma már a kivitel stádiumában van. A mi a műtárgyakat illeti, csak arra vagyok bátor figyelmeztetni, hogy három nagy műtárgy épüi most ki százezrekre menő költséggel a Tiszán, tudniillik a csapi, a tekeházi és újabban a vásárosnaményi hid. Ezen három műtárgy a Tiszán volt a legfontosabb és ezek ma készen állnak. E tekintetben tehát igen sokat tett a kormány, amennyiben az ö kötelességében állott, de a. törvényhatóságok májiuk is tettek. A mi a többi közt épen a képviselő ur által említett három megyét, jelesen JászNagy-Kun, Békés és Hajdú megyét illeti, bátor vagyok a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy Jász-Nagy-Kunmegye, amióta fennáll, igen komo-10*