Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-317
IS 17. országos ílés kiadási előirányzatát tetemesen szállíthatja, niig viszont a vasutak jövedelmezőségét nagy mérvben emelheti. Ezeket vagyok bátor a minister urnak becses figyelmébe ajánlani. Az ország rokonszenvesen fogadta kinevezését, óhajtom, hogy azt ilynemű" reformok által megtartani és gyarapítani iparkodjék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor közlekedési minister : T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Csak egy-két szóval óhajtanék, ha a t. ház megengedi, azokra válaszolni, a miket az előttem szólott t. képviselő ur felhozott. (Halljuk! Halljuk!) Mindenek előtt ki kell jelentenem, hogy ezen költségvetés készítésébe és Összeállításába is befolytam és hogy ennek következtében ezért s minden részleteért a felelősséget elvállalni és m'ndazt, a mi abban van, igazolni képes vagyok. A másik, a mit meg kell jegyeznem, az, hogy én teljes komolysággal veszem a kormánynak azon ismételten tett igéretét, hogy különösen ezen tárcza fontos feladatait az ország pénzügyi helyzetével számolva, kívánja végrehajtani és hogy itt ennek következtében egyik mérv- és irányadó tényező: a pénzügyi helyzet. (Helyeslés.) Nagyon természetesen következik ebből, hogy minden oly kiadás, a mely elhalasztható vagy felesleges — bár ez utóbbi cathegoriát nem ismerem — mellőztessék. A képviselő ur jóakaró figyelmeztetéseit oly adatokkal volt szives illustrálni, melyek szintén rászorulnak arra. hogy helyesbítessenek. A mi a felügyeletet és az útiköltségeket illeti, azokra csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ismételten a lehető legmesszebbre ható intézkedések történtek arra nézve, hogy az ilynemű költségek minimumra, leszállittassanak. De egy administratio keretében, a mely oly sok és soknemü feladat megoldására van hivatva, a mely annyi közeg felett rendelkezik, ily ezélú kiadásokra mindig szükség lesz. A kérdés csak a körül forog, hogy ezen kiadások, mint már bátor voltam említeni, a lehető legszükségesebb körre szoríttassanak s ez megtörtént. Másfelől pedig nem találom indokoltnak, hogy épen az állami tisztviselőktől, a kiknek jelen helyzetükben oly sok teendőt kell végezniök, azt követeljük, hogy hivatalos székhelyeiken kivül teljesített teendőikért semmi díjazást ne követelhessenek. Épen ugy nem zárható ki, hogy jutalmak adassanak azoknak, a kik azt tényleg megérdemlik és csak annyit mondhatok komolyan és határozottan, hogy valamint a többi tárczánál, ugy ennél is a lehető legnagyobb gond fordíttatott és fordittatik arra, hogy ezek a díjak és jutalmak a lehető legszűkebb korlátok közé szoríttassanak. (Helyeslés johbfelől.) Az útiköltségekre nézve meg kell vallanom, hogy nem-csak az államvasutaknál, hanem atárcza egyéb ágazatainál is évenkint túlkiadások fordulfebrmér 9. 1SS7. 7 1 nak elő, ugy az állami építészeti, mint a folyammérnöki hivataloknál; de méltóztassék figyelembe venni, hogy számba véve a megyei hálózatot is, több, mint 40,000 kilométernyi úthálózat tartozik az államépítészeti hivatalok gondozása alá és hogy az illető tisztviselők ugy az állami, mint a megyei s általában a törvényhatósági utakat tartoznak beutazni s ezekre vonatkozó terveket készítem. Ezek egyenkint talán nem valami különös feladatot képeznek, de igen sokneműek és nagy számúak s e teendők végzésénél az illető tisztviselők költségeit meg kell téríteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Ugyanez áll a folyammérnöki hivatalokra nézve is. Egyebet nem említek erre vonatkozólag, mint azt, hogy a vízjogi törvény azt rendeli, hogy minden egyes szabályozási területre ministeri megbízottak rendeltessenek s kérdem, lehet-e ezek működését ingyen kívánni ? Hisz épen azért, hogy ez ne kerüljön egyes kiküldetések esetén annyiba, tisztán csak rendesen alkalmazott királyi mérnökök bízatnak meg e tiszttel. És itt most mindjárt kitérhetek arra, a mit a t. képviselő ur felhozott és a mit a kormány nevében határozottan visszautasítok, hogy tudniillik a kormány biztosokul bukott képviselőket alkalmazott volna a kormánypárt kebeléből. (Halljuk! Halljuk!) Erre vonatkozólag szerettem volna concret eseteket hallani, mert ugy általánosságban nem lehetek orientálva. Ez állítás ellen tehát kereken tiltakozom és ismételve visszautasítom.(Élénk helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék eoncret esetet felhozni, melyekben ilyesmi történt volna. (Ugy van! jobbfelől.) Tekintsük orba, A maros tiszaszabályozási munkálatoknál, tehát a legnagyobb és legfontosabbaknál, az illető kormánybiztos, a ki a reá bízott teendők végzéseért teljes elismerést érdemel, egyik érdemes képviselőtársunk, mindenki ismeri. (Élénk helyeslés jobbfelől) A Rába és Rábcza szabályozási munkálatainál, melynek költségei az államot nem terhelik, a megye egyik legkiválóbb birtokosa, a főispánok egyik legtekintélyesebbje működik, mint kormánybiztos, (Ügy van! a jobboldalon) kiknek erélye és tekintétye azon munkálatok czékzertí végrehajtásának garantiáját képezik. (Tetszés jobbfelől.) A temes-l;égaszabályozási munkálatoknál a ministeri kormánybiztos Hertelendy főispán, egyike a legtekintélyesebb torontáli földbirtokosoknak, (Ugy van! a jobboldalon.) Hol vannak tehát azok a biztosok, a kiket a kormány ugy alkalmaz, mint a képviselő ur monda, vagy a kiknek kenyeret kell adni? (Tetszés jobbfelől.) És követelhetjük-e ezen uraktól, hogy e nagy fontosságú teendőket saját költségükön végezzék? (ügy van! ügy van! a jobboldalon.) Ugyan kérem, én figyelemmel kisérem és ismerem másutt is a hasonirányú teendőket és szeretnék tudni példát arra, hol kívánják meg az