Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-315

JA 3 IS. orsz&goi ülés hogy esetleg e tekintetben a jövő országgyűlés belátása szerint intézkedhessek. Hát, t. képviselőház, az igen t. ministere]nök urnak ez az érve egyáltalán alappal nem bir, (Ugy van! a szélső bálon) mert a törvényhozás már is intézkedett a földadóra nézve, hogy annak összegét, annak kivetési mérvét és arányát illetőleg meg legyen kötve különösen a kormánynak a keze s meg legyen a törvényhozásnak a keze kötve addig, mig nem merülnek fel oly körülmények, a melyek indokolttá teszik a változtatást. A t. ház méltóztatik tudni, hogy az 1875: VII. t.-cz., a mely a földadó catasterről intézkedik, 2. íjában azt rendeli, mihelyest az új földadó cataster'alapján az adókivetés életbe lép, a földadó azon évtől kezdve — és az igen t. pénzügyminister urnak ezt figyelmébe ajánlom — hogy a földadó azon évtől kezdve a tiszta jövedelem után minden földrészletre külön adótörvény által megállapítandó százalékban rovatik ki. A felolvasott törvénybeli intézkedés hatályon kivül helyeztetett az 1881 : XL t.-cz. %. §-a szerint, a melyben kimondatik, hogy az egyéni felszólalások után a pénzügyminister az adoszázalék megállapítása végett törvényjavaslatot terjeszt elő. Nohát, t. ház, a catasterre' vonatkozó felszólamlások teljesen be lettek fejezve, a törvény által arra hivatott országos bizottság munkálatát befejezte, erre nézve a jelentés megtörtént és megállapittatott, hogy az ország összes ingatlanának tiszta jövedelme mily összeget képvisel. Ezen törvény értelmében már most elérkezett ideje annak, hogy az adószázalék, tudniillik, hogy egy catasteri tiszta jövedelmi o. é. forintra hány száztóli mérvben vagy nagyságban rovandó ki a földadó, törvényben megállapittassék. Miért látta ezt szükségesnek a t. ház, illetőleg a magyar törvényhozás? Azért nem, hogy le legyen kötve a törvényhozás keze, a mint az igen t. ministerelnök ur felhasználta azt érvül, de azért, hogy tájékozva legyen az egész nemzet, különösen tájékozva legyen a földbirtokosok óriási zöme a jövőt illetőleg arra nézve, hogy mily teherrel áll szemben; mert hiszen máskülönben épen az a földbirtokos a legkevésbé tehet számítást a jövőre nézve, hogy haszonbérbe vagy kisebb birtokosoknak feles mívélésbe, vagy különösen a t. ministerelnök ur által hivatkozott nagyobb mérvű földvásárlásokba belemenjen-e vagy sem ; mert ha nem számolhat a jövőt illetőleg arra nézve, hogy milyen terhei lesznek neki a föld után, akkor nem tehet számítást és akkor egyáltalában nincs biztos alapja annak, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó zöme a nemzetnek gyarapodjék, hogy szorgalma, munkája alapján remélhesse vagyoni erősödését, (Ugy van! sisélsö bal felöl.) Hivatkozik a t. ministerelnök ur arra, hogy épen az alföldön — említi Békés vármegyében február 7.1S8Í fi is — nagy földvételek történnek; a mezőgazdák részéről egyes latifundiumok megvétetnek nagy áron és feldaraboltatnak. Ez teljesen igaz, csakhogy nem igy áll a dolog magában odaállítva, hogy megveszik és feldarabolják, hanem ugy áll, hogy megveszik azon remény fejében, hogy 5—10 év alatt vagy esetleg amortisationalis kölcsön segélyével 30—40 év alatt talán sikerül annak az ingatlannak az árát kifizetni. De nagy kérdés, hogy sikerül-e ? Van reá eset, hogy nem sikerült és az illetők, kik belementek, tönkrejutottak és tönkre tették családjukat. Már most azért, mert esetleg az a földmíves nép szorgalmas, takarékos és megvonja magától a legkisebb kényelmi czikket és helyzetet is, hogy magának és családjának, utódainak helyes ösztönéből kifolyólag vagyoni alapot szerezzen: ezt felhasználni arra, hogy esetleg még nagyobb földadóval sújtassanak, sem nem méltányos, sem nem igazságos nemcsak, hanem veszélyezteti a jövőt annyiban, mert ép abból a jobbágyi kötelékekből nemrég felszabadított alsóbb sorsú munkás, földmíves népből lehet várni Magyarországon helyes törvényes intézkedés mellett egy erősen kifejlett polgári osztályt, a mely a nemzet jövőjét biztosítsa. (Élénk helyeslés balfélől.) T. képviselőház! Annyival inkább indokolt és a törvényhozás intentiója is az volt, hogy megállapittassék ez a földadó százalék a törvényben, mert a zárszámadások szerint az igen t. pénzügyminister ur, a ki az 1883. évi XLVI. t.-cz. 1. §-a szerint felhatalmazást nyert 26 millió földadót kivetni s behajtani, ennél tisztességes összeggel nagyobbat hajtat be évenkint. (Halljuk!) Ez nem jogos, se nem helyes, se nem méltányos. (Ugy van! balfélől.) Ha meg lenne állapítva az ország összes ingatlanai tiszta catasteri jövedelmére vonatkozólag, hogy minden forint után hány százalék esik, akkor ezt a — meglehet nem szándékos — visszaélést nem követnék el; nem venne be százalékokat a földbirtokosoktól oly összeg gyanánt, mely összegre a törvényhozástól meghatalmazást nem nyert. (Ugy van! balfelöl.) T. képviselőház! Még csak röviden arra vagyok bátor figyelmeztetni az ezen kérdés iránt netán érdeklődőket, hogy a catasteri tiszta jövedelem megállapításakor, a mely ugy történt, hogy minden apró tényező: kézi erő, napszám, különböző gabonák ára egybevetésével mondhatták meg, hogy körülbelül mi egy ily vagy oly mivelési águ holdnak jövedelme ; azon időben egészen mások voltak a mezőgazdasági helyzetek, viszonyok, azóta egy nagy gazdasági válság következett be, melyet elismer mindegyikünk, melynek nyomása alatt ismerte el az imént a t. ministerelnök ur azt, hogy a földet nagy teher sújtja és azóta különösen leszállt a gabonának, a jószágnak, a haszonmarhának az ára ugy, hogy mondhatni, hogy kevesebb