Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-328
330 S2S. orsBág«s öléä íebrnár 22. ISS7. 328. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1887. évi február hó 22-én. Péchy Tamás, később gr. Bánffy Béla elnöklete alatt Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés egy beérkezett kérvényről. Az állandó igazoló bizottság jelentése Visontai Kovách László igazolásáról. Az 1887. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. {Igazságügyministerium.} Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Bedékovich Kálmán, Trefort Ágoston, b. Fejérváry Géza, gr. Széchényi Pál, Fabiny Theophil, Baross Gábor, b. Orczy Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órákor.) Elnök! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Tibád Antal jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat Beöthy Algernon, az azok ellen jelentkezőket Tors Kálmán jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Tibád Antal jegyző (olvassa az 1887. évi február hó 21-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnöki Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Reviczky Jánosnak Irányi Dániel képviselő által beadott kérvényét, melyben a fenyőszú kártékonyságáról fennállott téves tan ledöntése által szerzett érdemeiért némi segély vagy jutalom megadatásáért esedezik. Ezen kérvény kiadatik a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Földváry Miklós, az állandó igazoló bizottság előadója: Van szerencsém bemutatni az állandó igazoló bizottság jelentését, mely szerint Visontai Kovách László, Gyöngyös város választókerületében megválasztott képviselőt a bizottság a szabályszerű 30 nap fentartásával igazolandónak találta. Elnök: E szerint Visontai Kovách László a szabályszerű 30 nap fentartásával igazoltnak jelentetik ki. Több bejelentés nem lévén, következik a napirend, vagyis az igazságügyministerium 1887. évi költségvetésének részletes tárgyalása. Margittay Gyula: T. képviselőház! Miután az igen t. igazságügyi minister ur tegnap tartott beszédében— kivévén a fenyítő esküdtszéki eljárás behozatalát, melynek sürgetését azonban minden alkalommal kötelességemnek tartom s kivéve a szenvedő váltóképesség megszorítását, melyre nézve lesz szerencsém a t. ház elé egy határozati javaslatot benyújtani — körülbelől mindazt, a mit ez oldalról kívánatosnak tartunk, elmondotta s azoknak szükséges voltát részéről is hangsúlyozván, életbe léptetését ígérte. Nem látom szükségét annak, hogy a mit a t. minister ur önként megigért, egy hosszú beszédben még én is kérjem s a t. házat fölösleges ismétlésekkel untassam, azokat tehát mellőzve, egyedül az általam benyújtandó határozati javaslat rövid indokolására szorítkozom. Ezen határozati javaslat pedig, mint mondám, a szenvedő váltóképesség megszorítását indítványozza, a mennyiben a most fönnálló váltótörvény népünket anyagi pusztulással fenyegeti. T. ház! Elösmerem ugyan, hogy ezt a határozati javaslatot, jogászi szempontból tekintve, lehet pro és contra vitatni, de mivel én itt e ház, ban nem jogász, hanem népképviselő vagyok, tekinteten kivül hagyom a merev jogi szempontokat s csupán azt nézem, hogy a nemzet zömének, a népnek, mik az érdekei. S ha ezen érdekek
