Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-327

52*2, orsiásros tlés február 21. 1SS7. 307 Iákra is. (Helyeslés.) Higyje meg a t. minister ur, több áldást fog működése hozni, ha a népnevelést jobban előmozdítja. (Helyeslés.) Előbb felemlítem, hogy Németországban a fősúly az olvasókönyvekre van helyezve. Hogy ismét ne az én igénytelen személyemnek nézetét vagy tanácsát fogadja el a minister ur, bátorkodom a franczia nemzetre hivatkozni. A múlt héten képviselőtársaim egy része a franczia, másik a német iskolák mellett harczolt; én mind a kettőt felemlítem. Hivatkozom arra, hogy a franczia minister kiadta azon rendeletet, mely szerint Francziaország elemi iskoláiba a mezőgazdaságtan mint kötelező tárgy hozassék be, sőt hogy az egyetemeken is tanszék állittassék erre, ha nem hiszi nekem a minister ur, (Élénk derültség) győződjék meg róla. Azért hivatkozom erre, t. ház, mert hiszen hazánk is földmívelő ország és azt a sok kincset, a mi a megélhetésre, adóra g a többire szükséges, leginkább a föld adja; azért ha oda törekszünk, hogy a földmívelő nép nevelése tökéletesebb legyen, akkor a vagyonosodást, a közjólétet fogjuk előmozdítani; (Helyeslés) s azért a minister ur bármennyire szereti az egyetemeket, és a középiskolákat, kell hogy legédesebb, legszebb kötelességének tekintse a népnevelés előmozdítását, (ügy van!) mert az által eszközöl legtöbbet, ha a nép között terjeszti a világosságot, itt nemcsak a népnek, hanem hazánknak felvilágosodását fogja eszközölni áldásos működésével. A költségvetésben egyszersmind a polgári iskolákra is 360,000 frt van előirányozva. Én ngy látom, hogy hazánkban ezen polgári iskoláknak nincs tökéletes létjoguk, czéljuk. Megmondom, hogy miért nincs. A mint ugyanis a polgári iskolát végzettek pályára lépnek, állást keresnek, nem tudnak boldogulni, mert a hova folyamodnak, megjelenik ott a középiskolát végzett növendék érettségi bizonyítványnyal, az egyetem növendéke még több qualificatióval és miután ezek több qualificatiót mutatnak fel, amazok nem kapnak állást. Ez az oka, hogy a polgári iskolák ötödik, hatodik osztályában már alig vannak növendékek. De hát az következik-e ebből, hogy a polgári iskolákat bezárassa a minister ur? Nem uraim! Fordítsa ezen polgári iskolákat arra a czélra, melyre nagy szüksége van hazánknak; oly vidékeken, a hol a földmívelést tizik, alakítsa foldmívelési iskolákká, (Helyeslés) a hol földmívelés nincs, kereskedelmi iskolákká. (Helyeslés.) Mert látjuk uraim, Izrael fiai boldogulnak, (Élénk derültség) hadd boldoguljanak a szegény magyar nemzet fiai is. (Helyeslés!) Neveljünk ne csak arakat, léha urakat, a kiknek nem tetszik a munka, hanem neveljünk embereket a hazának, a kik a földmívelést, kereskedelmet előmozdítják és saját boldogságukat megalapítják. Ilyen körülmények között tehát, hogy at. ház türelmét ne fáraszszam hosszas felszólalásom által, arra kérem a t. közoktatásügyi minister urat a nép érdekében.hogy tűzzön ki az elemi iskolák részére oly olvasókönyvre pályázatot, melyből mindent, de mindent megtanulhat a földmíves nép, a mire szüksége van. Legyen az úgyszólván egy káté, egy nagy tükör, a melyből ő mindent lásson és megtanulhasson, a mire szüksége van és a gyermek, midőn a könyvet haza viszi, az apja is elolvassa és megtanulhatja a mire szüksége van. Hogy ilyen könyvet kiadni igen könnyű, azt igazolja, hogy a minister ur maga is elismerte. És a szükséges költség is meg van rá, hiszen itt 18 ezer forint van előirányozva tankönyvek és taneszközök előállítására. Ha ilyen pályázatot ir ki, biztosíthatom a házat, hogy lesznek igen sok honfiak, a kik kitűnő könyvet fognak irni. Ismételve kérem a t. minister urat, hogy mindazt, a mit előadtam, méltassa becses figyelmére és a mit abból jónak lát, a haza népének javára igyekezzék érvényesíteni. (Élénk helyeslés halfélől.) Lukáts Gyulai T. ház! A miért most felszólalok,azt talán a horvát-szlavón ministerium költségvetésének tárgyalása alkalmával mondhattam volna el; de mert a Horvátországban lakó magyar lakosság népnevelési viszonyairól akarok valamit elmondani, azt hiszem, nagyon beilleszthető lesz a közoktatásügy minister ur költségvetésének keretébe. T. ház! Van nekünk egy nemzetiségi törvényünk, a mely, hogy jó-e, rossz-e, megérett-e a revisióra vagy sem, megtartatik-e vagy sem, arról szólani ez alkalommal nem tartom opportunusnak. De azt mégis merem állítani, hogy e nemzetiségi törvény Magyarországon lakó horvát ajkuakkaí szemben, sokszor a magyarság rovására egész a byperloyalitásig megtartatik. Például a Muraközben, a Mura s a Dráva balpartján, Zala és Somogy megyében levő horvát községekben, mint tudjuk, az oktatási nyelv kizárólag a horvát, pedig a lakosság nem oly nagyon követeli azt magának, mert gondolkozására nézve épen olyan magyarok, mint mi vagyunk, magyarok voltak akkor is, mikor tettel kellett azt bebizonyítani, midőn Jellachich csapataival szemben ezen horvát lakosok karddal is védelmezték a magyar hazát. A mi kis culturájuk van, az is magyar, mert hiszen a költemények, horvát nyelvre fordított magyar költemények, népdalaik is magyarból vannak fordítva és azokat magy ar áriával éneklik. A Murának innenső partj án levő lakosság legnagyobb része,sőt a férfiak majdnem kivétel nélkül beszélik a magyar nyelvet és daczára annak ott az oktatási nyelv a horvát. 39*