Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-326

282 326. országos ülés február 19. 1887. Kétséget nem szenved, t. ház, hogy ezen összeg igen tetemes, azonban bátor vagyok a t. háznak figyelmét azon körülményre felhívni, hogy már akkor, mikor a törvényhozás a népfelkelésről szóló törvényt meghozta, tisztában volt magával az iránt, hogy ezen törvény újabb kiadásokat fog szükségesekké tenni és már azon törvényjavasla­tának tárgyalása alkalmával jelezte a t. honvédelmi minister ur azt, hogy körülbelől 7 millióra fog rúgni a népfölkelés felszerelésének beszerzése. S habár ezen összeget rendes, normális viszonyok közt már a törvény meghozatala alkalmával kellett volna a t. honvédelmi minister urnak rendelkezé­sére bocsátanunk, mégis tekintettel az ország pénzügyi helyzetére, tanácsosnak látszott akkor a kormány előtt is, hogy ezen Összeget ne vegye egyszerre igénybe,hanem hogy az 1 Óévre felosztva, évenként 700,000 forinttal adassék neki rendel­kezésre. Ugyanily értelemben nyilatkozott a t. honvédelmi minister ezen évben is a honvédelmi tárcza tárgyalása alkalmával a pénzügyi bizottság előtt, A különbség tehát az akkori és a mostani álláspont közt csak abból áll, hogy vájjon azon összegek, a melyeknek felajánlása 10 évre volt felosztva, ily módon, vagya mint a törvényjavaslat mondja, egyszerre adassanak a honvédelmi minister ur rendelkezésére. A kérdés tehát az : mi teszi szükségessé azt, hogy ez összeg most egyszerre adassék rendelke­zésre? (Halljuk!) Ezen kérdésre a választ megadja egy tekintet az európai helyzetre. Bármerre tekintünk, min­denütt azt látjuk, hogy az európai államok bizo­nyos lázas sietséggel felfegyverkeznek és bár monarchiánk egyáltalában nincs támadó háborúra utalva és talán alig érzi Európában egy más állam annyira a béke szükségét, mint épen hazánk: mégis arról jót nem állhat senki, hogy az általános bonyodalomba hazánk fekvése- és létérdekénél fogva mi is bele nem sodortatunk és azt gondolom, hogy az volna a legnagyobb könnyelműség, sőt bűn, hogy ha ily helyzetben az előre nem látható események által meglepetni hagynók magunkat. (Helyeslés.) Kétséget nem szenved, t. ház, hogy nagy áldozat és nagy teher az, a mi az ország vállaira háramlik, különösen a mi viszonyaink közt, a hol kiváló és praeponderáló kérdés pénzügyeink ren­dezése ; már pedig kétségtelen, hogy ezen törvény­javaslat elfogadása által, ha nem is tétetik lehetet­lenné, de mindenesetre egy időre elodáztatik pénzügyeink rendezése és államháztartásunkban az egyensúly helyreállítása. Bármily nagy súlylyal bir azonban e tekintet, a pénzügyi bizottság úgy van meggyőződve, hogy ennél létezik még egy fontosabb tekintet, tudni­illik hazánk épségének, önállóságának, független­ségének biztosítása és fentartása. (ügy van!) Csak ez képezheti az igaz alapját, nemcsak államintéz­ményeink fejlesztésének, hanem egyszersmind pénzügyeink rendezésének is. (ügy van!) ; Ezen szempontból kiindulva, bátor vagyok a pénzügyi bizottság nevében a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés.) Münnich Aurél, a véderő bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk!) Azok után, a miket a törvényjavaslatra vonatkozólag a pénz­ügyi bizottság t. előadója előterjesztett, legyen szabad nekem a véderő-bizottság álláspontját néhány szóval, lehetőleg röviden jeleznem. (Hall­juk! Halljuk!) Természetes, hogy a véderő-bizottság már feladatánál fogva sem tarthatta a törvényjavaslat elbírálásánál és tárgyalásánál első sorban mérv­adónak az általános pénzügyi helyzetet, mert kötelességének tartotta e törvényjavaslat elbírá­lásánál és tárgyalásánál a katonai és védelmi szempontokat is szemügyre venni, mindazonáltal tekintettel az általános pénzügyi helyzetre. Miután pedig a pénzügyi bizottság t. elő­adója a pénzügyi helyzetet már megvilágította, az én feladatom nem lehet más, mint lehető rövid­séggel előadni a véderő-bizottság álláspontját e törvényjavaslattal szemben, tekintettel a katonai és védelmi szempontokra. (Halljuk ! Halljuk!) T. ház ! A szőnyegen levő törvényjavaslat azon költségek megszavazását kéri, melyek nagy részt az 1886.. évi XX. t.-cz.-ben foglalt intézke­dések végrehajtására feltétlenül szükségesek. A t. ház minden tagja előtt ismeretes az összes európai államok azon törekvése, mely a véderő fejlesztésében nyilvánul, sokkal ismeretesebb ez, semhogy bővebben indokolnom kellene azt, hogy már a népfölkelési törvény is e törekvésnek hatása alatt jött létre. De ha ez áll, akkor véleményem szerint nem zárkózhatik el a törvényhozás a jelen viszonyok közt, a midőn teljesen ismerve van az általam jel­zett törekvésből eredő azon. tény, mely szerint az összes európai államok arra ösztönöztetnek, hogy már béke idején oly állapotba helyezzék hadere­jüket, hogy minden eshetőséggel szemben készen álljanak, mondom, akkor nem zárkózhatik el a törvényhozás az elől sem, hogy hazánk véderejét oly állapotba helyezze, melynélfogva az szemben az európai államokkal hátra ne maradjon. (Helyes­lés jobbfélől.) A törvényjavaslatban csak azon költségek kéretnek, melyek múlhatatlanul szükségesek és már az említettem törvényjavaslat intézkedéseiből folynak. Es habár, mint már a pénzügyi bizottság előadója érintette, a népfölkelési törvény alkotá­sánál kilátás volt arra, hogy ezen törvény keresz­tülvitele csak fokozatosan fog pénzbeli áldozato­í kaí; igényelni, mégis indokoltnak tartom a jelen

Next

/
Thumbnails
Contents