Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-325
385. országos ölés febraár 18. 1887. 279 íme, t. ház, a t, minister ur elnöklete alatt tartott értekezleten mondatik az, hogy a felekezeti iskolák ellen általánosságban áll azon vád, hogy a tandíj szaporodás:; kedvéért elnézés által a növendékeket saját iskolájukhoz édesgetik. Legyünk igazságosak, t. ház és nézzük, hogy ezzel szemben mit mond ezen ministeri jelentés, midőn a középiskolák eljárását bírálja, épen ezen szempont, tudniillik a szigorúság szempontjából. íme a 148-ik lapon a következő feljegyzést találom. (Olvassa) : Mig az állam rendelkezése alatti középiskolákon 1000 közül 830 végzett sikerrel, és az állam vezetése alatt levőknél 744, a felekezetek autonóm fenhatósága alatt levő intézeteknél 1000 jeletkező közül csak 719 tett kielégítő eredménynyel szóbeli érettségi szolgálatot." T. ház! Vagy ez a kimutatás nem igaz, amit nem merek mondani, vagy a minister ur elnöklete alatt tartott értekezlet kijelentése nem felel meg a valóságnak; mert e kettő egymással homlokegyenest ellenkezik, (ügy van! a szélső baloldalon.) E kijelentés egyfelől azt mondja, hogy a tanár a tanulókat odakecsegteti saját iskolájába azzal, hogy elnéző iránta, másfelől kitünteti, hogy a raegbukottak legnagyobb száma ugyanazon felekezeti iskolákban van. E kettő egymással össze nem egyeztethető, (ügy van! a szélső baloldalon.) De van ennek egy magyarázata t. ház. Ugyanitt találjuk ezen jelentésben kitüntetve, hogy a reformáltaknál mintegy beállott a gymnasiumi tanfolyamra menő növendékek számának szaporodása. Ez itt leli magyarázatát az általam felolvasott idézetben, hogy oly szigorral járnak el a legtöbb intézetnél a tanárok. Én magam találkoztam oly tanárokkal, a kiktől mikor eljárásokra figyelmeztettem őket, azon választ nyertem : „hiszen én nem buktattam meg többet 25 százaléknál. Hát még ez is sok?" Lehet, t. ház, hogy van osztály, a melyben 25% nem sok, de egyre másra mint egy kulcsot állítani fel és a tanulók 25°/ 0-át megbuktatni, e.z nemcsak sok, de valósággal kegyetlenség. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) De mindez miért történik? Azért, mert a gymnasiumba való tódulását az ifjaknak — mint többször hallottam említtetni — meg kell gátolni. Ennek én más megoldását találom. Én a szigorúságnak nem vagyok ellene, sőt barátja vagyok, megkövetelem ezt, de megkövetelem a gymnasium kezdőosztályaiban. A VI. és VII. osztályban azt a túlszigort kifejteni nem tartom opportunusnak, mert ily módon neveljük azon szellemi proletárokat, a kik bizonyára hazánknak sok kárt tesznek. (Helyeslés.) Ha még a második vagy harmadik \ osztályban bukik meg a gyermek, ugy más pályát választhat; de ha a VII. vagy VIII. osztálybeli 17—18 éves ifjak dobatnak el oly könyelműen, ezek már nem tanulhatnak meg kapálni. (Ugy van! a szélső baloldalon) Ezekből lesznek a proletárok, a kiknek eltávolítását magam is óhajtom. (Helyeslés balfélől.) Már Veres József t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy a középiskolák az ország határán mint megannyi végvárak vannak gyűrű alakjában elhelyezve és az ország közepe, a nagy magyar Alföld e tekintetben hátrányban van. Én, t. ház, nem akarom ezen intézkedést megtámadni, de ha ezen költségvetést comproinissumnak kell tekinteni, akkor ezen compromissumból ki kell vonni azon következtetést is, hogy még nagyon sokára jön el azon idő, a mikor az állam pénzügyi helyzete meg fogja engedni, hogy a nagy magyar Alföld hasonlat láttassák el középiskolákkal mint a felső vidék. De mi következik ebből, t. ház? Nem az, hogy a magyar Alföld egyes községeiben azon apróbb gymnasiumokat, a melyek eddig fennállottak, persequáiják és megszüntessék,mielőtt helyettök más, de jobb középiskolák állíttatnak. Ha tudunk jobbakat állítani, ám szüntessük meg azokat inkább ina, mint holnap; én szívesen megnyugszom benne; de azt, hogy jelenlegi helyzetünkben azon iskolák megszüníettessenek anélkül, hogy helyettök jobbak állíttatnának, nem tartom a magyar nemzetiség érdekében fekvőnek. Azok az apró gymnasiumok, méltóztassanak megengedni, de én köztök éltein és így ismerem, még sok jó szolgálatot tehetnek. Ez egyik-másik kis gymnasiumban helyben egyik-másik földmíves embernek gyermeke olcsón tanulhatott, ha jó tehetsége volt felkereste a felsőbb gymnasiumokat és lett belőle a hazának művelt fia. Ha pedig nem volt tehetsége, ment az ekeszarvához s méltóztassanak megnézni, jó polgárai a hazának. Azt tapasztalva és látva, minden más vidéken felállítani középiskolákat, a nagy magyar Alföldön pedig megszüntetni az apróbb gymnasiumokat, helyettük másokat nem állittani, legfölebb arra kényszeríteni a várost és az egyházat, hogy polgári iskolákat állítsanak, vagy hogy adósságra adósságot halmozzanak, hogy iskoláikat megtarthassák elmerüljenek egyház. város és község s eladósodva sem az egyik, sem a másik kötelességet ne teljesíthessék: ez nem fekhetik a magyar nemzetiség érdekében. Én tehát arra kérem a minister urat, hogy ha ezen költségvetés compromissum, méltóztassék a szerint is eljárni s méltóztassék azon kis gymnasiumok helyett jobbakat felállítania nagy Alföldre, vagy pedig a mig ez nincs módunkban, megbékülni velők, hogy azok is élhessenek és teljesíthessék tovább is a haza iránti szolgálataikat. (Helyeslés a a szélső baloldalon.) Egy ellen azonban, t. ház, a mi Veres József t. képviselő ur beszédében foglaltatik, tiltakoznom kell. 0 fölállította és kimutatta számtanilag, hogy az izraeliták mily nagy számmal lepik el
