Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-324

250 8 24- országos ülés haladás és siker éressék el, mint a természet­tudományi szakokban a búvárkodó tanmódszer által, mely a természettani szakok keretében már ma is létezik. Azonban erre helyiségek és felszerelések nevezetesen kézi könyvtárak berendezése szük­séges. Mihelyt a központi egyetemi épület újjá­építésének kérdése meg lesz oldva, lehetséges lesz a seminariumok szükséges felszerelését is elő­segíteni, hogy azok megindíthassák működésüket. Akkor ezen szóban forgó tanszakoknál és első sorban a történelem tanításánál természetesen nagyobb és intensivebb eredmény lesz elérhető. Herman Ottó képviselő ur említett bizonyos orvoskari cursusokat, felhozván, hogy mily busás árakat kénytelenek a hallgatók azok után fizetni. Igaz ugyan, hogy az orvosi facnltáson bizonyos gyakorlati szakmáknak egyes specialitásait nem az illető tanárok, hanem a tanársegédek adják elő és természetesen ezért külön díjat húznak a hall­gatóktól, minthogy ebbeli működésükért az állam­tól fizetést nem kapnak. Hogy ezen speciális gyakorlati szakmákat a tanársegédekre kell bizni, annak oka az, hogy a tanárok, a kik igen el vannak foglalva, nem győ­zik szakmáj ok minden részleteit előadásaikba fel­ölelni. Mindennek daczára az orvosi kiképzés a külföldhöz viszonyítva nem mondható nálunk drá­gának és az ezen cursusoknál fizetett díjakat ellen­súlyozza a tandíjak olcsósága.Erre ecclatans példa az, hogy az orvoskari tanszakokban a köteles collegiumokért nálunk óránként a szabályszerű tanpénz, tudniillik 1 forint 5 krajczár fizettetik, mig például Berlinben a legolcsóbb orvoskari 4 órás collegium hallgatásáért 42 márkát fizetnek, tehát egy órára 10 márkánál több esik, a mi épen 6-szorosa az itt fizetett összegnek. A harmadik egyetem kérdésére egész terje­delmében kiterjeszkedni nem szándékozom s csakis egy-két észrevételt óhaj'tok erre vonatkozólag tenni. (Halljuk! Halljuk!) A tanerők kérdését illetőleg, ugy hiszem Thaly Kálmán képviselő ur említette, hogy a har­madik egyetem felállításának főakadályát az ké­pezi, hogy jelenleg kellő számú és megfelelő tan­erőkkel nem rendelkezünk. Ez, t. ház, némileg cir­culus vitiosus; mert addig, mig a harmadik egyetem felállíttatni nem fog és a mig alkalom arra nem nyilik, hogy többen képezzék magukat az egyetemi tanári pályára, mindig a tanerők hiá nyáról fogunk panaszkodhatni. Egyébiránt e tekin­tetben világos példákat szolgáltatott Hoitsy Pál képviselő ur, a ki felemlített néhány fiatal szak­erőt, a kik külföldön működnek, mert itthon alkal­mazást nem találnak. Mi, F t. ház, minduntalan szem­tanúi vagyunk annak, hogy egyes szakerőket, a kik részben állami költségen is képezték ki magu­kat s a külföldön bővítették tanulmányaikat,a mikor február 17. 1887. azon ponton állanak, hogy az egyetemen alkal­mazhatók volnának, hosszú vergődés után kény­telenek ezen pályával szakítani s egy középtanodai tanszékkel beérni, hol eredeti czéljuktól eltereltet­nek — mert nincs rendelkezésükre álló tér, egy harmadik egyetemen. A mi Helfy képviselő ur azon észrevételét illeti, hogy egy teljes harmadik egyetem felállí­tása időelőtti és czéltalan és hogy csakis azon facultásokat kellene az ország különböző helyein felállítani, melyeknek szükségét ez idő szerint leginkább érezzük, felemlítvén különösen az or­vosi és a jogi facultást: erre nézve bátor vagyok azon észrevételt tenni, hogy lehetséges ugyan és kívánatos is, hogy miután a szükség jelenleg a legégetőbb az orvosi karon, a harmadik egyetem létesítése az orvosi kar felállításával kezdessék meg, de az, hogy elhagyva az egyetemi rendszert, áttérjünk a facultások rendszerére, nem volna indokolható akkor, midőn azon állam, a melyben a facultások rendszere a legtovább tartotta fenn magát és a hol ez leginkább fejlődött ki, Franezia­ország maga is azon ponton van, hogy afaculté-ek rendszerétől egészen eltérjen és elfogadja az egyetemi rendszert, vagyis facultéit egyetemmé egyesítse. A mai felső oktatás fejlődésének általá­nos európai iránya ez s ezért az egyetemi rend­szer elhagyása és az áttérés a facultások rendsze­rére nem volna előrehaladás, hanem visszaesés. Csak ezeket kívántam a t. ház figyelmébe ajánlani. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, hogy ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Maga a tétel nem támadtatván meg, azt hiszem kijelenthetem, hogy a budapesti magyar királyi egyetem személyi járandóságaira és dologi kiadá­saira 602,698 forint szavaztatott meg. Ezzel kap­csolatban azonban Hoitsy Pál képviselő ur egy javaslatot adott be. Hoitsy Pál: Minthogy a t. minister ur meg­ígérte, hogy mihelyt pénze lesz, az általam kivánt intézetet létesíti, határozati javaslatomat vissza­vonom. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző (olvassa): Bu­dapesti középiskolai tanárképezde és gyakorló iskola személyi járandóságai és dologi kiadásai együtt 41,729 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Kolozsvári egyetem személyes járandóságaira és dologi kiadásaira együtt 219,246 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): A kolozsvári középiskolai tanárképző személyi járandóságaira és dologi kiadásaira 14,834 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa):

Next

/
Thumbnails
Contents