Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-323

321. országos ülés febrtár 16. 1887. 2Í1 jom, melyet azért vagyok bátor kifejezni, mert a tanügygyei gyakorlatilag is foglalkoztam és azt napról-napra figyelemmel kisérem. A túlterhelés a középiskolában igen veszélyes, de ezzel én most nem foglalkozom, mivel már mások beszéltek róla. A túlterhelés a népiskolában is veszélyes, de a mit ennél is veszélyesebbnek tartok: az a ferde irányban való oktatás. A mostani irány a népiskolát a középiskolára előkészítő foknak tartja, a helyett, hogy nevelné a gyermeket az életre, az életben használható ügyességre és értelmi fejlettségre. Egy pár példával illustrálom felfogásomat. Elkinozzák a szegény falusi gyermeket a nyelvtan részleteivel, kiható-, beható raggal, alhanggal, felhanggal, azzal, hogy Afrika valamely országában hol lakik az angol consul, mi a délkör, a rákfordító, bakfordító. A helyett, hogy megtanulná azt, a mire szüksége van a falusi embernek, megtanítják csillagászatra, más világrészek ismeretére és nem tanítják meg arra, a mi neki szükséges, az a magyar gyermek jobban tud magyarul, mint a tanítója, jobban tud, mint az akadémikus nyelvészek. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsőbal némely padjain.) Mert azok még most is vitatkoznak egymással, orthologusok és neologusok, a kik még most is zsidóktól akarják megtanulni a magyar nyelvet. (Derültség.) Az a magyar fiu beszélni mindenesetre magyarabban tud, mint tanítója, mert a ki egyszer irodalommal foglalkozott, az a mostani általános nyelvromlás, germanisálás és mindenféle „ismus"októl megrontott nyelvérzékkel beszél. Részemről sokkal szükségesebbnek, sokkal általánosabb hasznúnak tartanám, ha tanítanának a népiskolában irást, olvasást, számvetést alaposan, (Helyeslés a szélső báloldalon) azután a valláserkölcsöt, az ország földrajzát és történetét, az idegen országokról és földrészekről csak a legszükségesebbet s ezek helyett inkább egy kis egészségtant, gazdaságtant, állatgyógyászatot, hogy az a gyerek ne törődjék azzal, hogy milyen mély a tenger Afrika partjain, hanem tanulná meg, hogy a rossz vizet hogyan lehet ihatóvá tenni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ismerem a minister ur practicus érzékét, ismerem buzgalmát és remélem, hogy hatáskörében igyekezni fog — mert nem annyira a tanrendszer, mint a tanítók hibája ez — őket utasításaival arra vezetni, hogy ne paragraphusokat tanítsanak, hanem olyan tudományt adjanak a népfelfogás körébe, a melynek csakugyan hasznát veszi. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azokra nézve, miket előttem szólott t. képviselőtársam mondott, legyen szabad egy pár felvilágosító számadattal szolgálnom, melyekkel bizonyítani akarom a magam részéről azt, hogy ebben a kérdésben is teljes joggal és igazsággal tüntethetjük fel antisemita felfogásunknak helyességét. (Halljuk!) Azt a fegyvert veszem itt kezembe, a miben a zsidók legerősebbek: a számokat, a statistieát. Azt hiszem, ez egyszersmind a legpártatlanabb azok számára, kik a számokat megértik, ezekből önként foly maga a következtetés is. (Halljuk!) A népiskolai zsidó tankötelesek száma 1869. óta 34,000-rel szaporodott; a kilenezszer annyi római katholikusé szintén csak épen ennyivel; 1869. óta az iskolába járók száma a zsidóknál 55,500-zal szaporodott. Ha elképzeljük, hogy hány iskolát kellett volna ennyi tanuló számára állítaniok, be kell vallanunk, hogy ők igen ügyesen csinálták a dolgot és még tanulóik száma 1869. óta 55,500-zal, iskoláik száma csak 22-vel szaporodott, többi gyerekeiket tehát járatják vagy a keresztény felekezetek, vagy az állam iskoláiba. A többi felekezeteknél a következő adatokat találjuk. Az evangélikusok tanulóinak száma szaporodott 11,301-el, a többi felekezeteké pedig már apadt, nevezetesen a görög katholikusoké apadt 26,717-el, a görög keletieké 21,402-vel, a helvét hitvallásuaké 23,830-czal, az unitáriusoké 222-vel. (Mozgás.) Mi ebből a tanulság, t. ház ? A zsidó népiskolai tanulók száma 1869. óta emelkedett 55,500-zal; összehasonlítom egy más felekezettel, a melyre különösen reá lehet mondani, hogy igen csekély töredékét kivéve, magyar elemből áll, az evangélikus református felekezettel. Ennek tanköteleseinek száma pedig apadt 23,830-czal. (Mozgás.) Íme, t. ház, a kit ez a két szám meg nem döbbent, az vesse reánk az első követ; (Igaz! ügy van! a bal- és szélsőbal némely padjain) a kinek nincs érzéke a magyar faj fejlődése és haladása iránt, az kárhoztasson el bennünket. De a kilátja, hogy a zsidóság a magyar faj rovására mennyire szaporodik és hogy a zsidóság a magyar faj pénzén taníttatja gyermekeit; az legalább is enyhe lesz irántunk ítéletében. Ily rohamosan szaporodott a zsidóság. Tehát 16 év alatt 41°/<>-os emelkedés. Az iskolába járók a zsidóság 14°/°-át teszik, de iskolát már csak 3% arányában tartanak, tehát 11%-át a tanulóik számának szívesen átengedik a felekezeti és az állami intézeteknek. Vagyis az eredmény az, hogy a zsidó nép, melyről mindenki tudja, hogy a kereskedésben, az iparszabadság kiütése óta az iparnál, vállalkozásnál, a legújabb időben már a földbirtoknál is igen nagy vagyoni erőre kapott: szerezni tud, de a culturalis czélokra áldozni nem akar. Azt szintén ki lehet számokkal mutatni, hogy mennyit takarít meg ez úton évenként. A t. cultusminister ur kimutatása szerint egy népiskola 1,347 forintba kerül évenként; a zsidó nép tehát megtakarít e téren tanulói arányában számítva körülbelő 1 1.700,000 forintot egy év alatt. Azt hiszem, hogy ha abban az arányban venne a zsidóság részt, mint a többi felekezetek a culturalis intézetek