Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-318
$6 Sn. cmá?** tiles fefcraár 16, 1S8T. mondom, hogy a magyar államvasutaknak minden vonala olyan, melynek feltétlen birása különös közgazdasági vagy forgalmi haszonnal járna. Ott van például az eszék-villányi vonal, annak absolut becset tulajdonítani nem lehet. Ha fenforogna esetleg a jövőben eset, hogy ilyen vonalra nézve hasonló kérdés merülne fel, én a magam részéről abban nagy szerencsétlenséget nem látnék, ha egy ily vonalnak jobb értékesítése lehetségessé tétetnék oly czélból, hogy annak ára más sokkal fontosabb és hasznosabb vasúti beruházásra fordittathassék. (Helyeslés a jobbőlalon.) Ez azonban nem jelent semmiféle feltett elidegenítést vagy bérbeadást. (Helyeslés a jobboldalon.) Igen behatóan . foglalkoztam külföldi példákkal és azt hiszem, minden egyes országnak saját speciális viszonyai azok, melyekből leginkább lehet következtetést vonni azon forgalmi és közgazdasági politikára, a mely saját jól felfogott érdekében a kormány által követendő. Ez iránt a t. képviselőházban ne legyen kétség. A mi a fegyelmet illeti, melyre a t. képviselő ur hivatkozott, őszintén megvallom, én erre különös súlyt helyezek nemcsak az államvasuti igazgatásban, hanem egyáltalán az állami igazgatás minden ágában. (Helyeslés jobbfelől.) Sajnálattal constatálom, hogy igen számos kísérlet történik, a mely ezen fegyelem meglazításához vezetne, a mely kísérletekkel minden felelős ministernek komolyan számolni kell. (Helyeslés jobbfelől.) És ha szabad itt egy kitérést engednem meg magamnak, épen ezen szempontokból igen nagy óvatosság szükséges, hogy itt a képviselőházban ventilláltassanak olyan személyi kérdések, melyek a kormány alkalmazottjaira vonatkoznak. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Nem mondom, hogy igazságtalanságok, törvénytelenségek itt fel ne hozassanak, hiszen ez minden képviselőnek jogában áll és megtörténik más parlamentekben is; de minden esetre az a határ, a meddig menni szabad, minden egyes képviselő részéről igen-igen megfontolandó. Azt hiszem, a közszolgálat érdeke nem pártkérdés s ennek a szempontnak minden egyes képviselőre nézve egyáltalán irányadónak kell maradnia. (Helyeslés jobbfelől.) Ez azonban legkevésbbé sem involválja — sőt azt hiszem, ez a feltevés teljesen kizártnak tekintendő — hogy a kormány, a mint a képviselő ur méltóztatik mondani, a jelesebb tehetségek érvényesítésének meggátlásával, átlagos tehetségekkel vagy tisztviselőkkel kívánna dolgozni; ellenkezőleg, minden czélzat és minden törekvés odavan irányozva, hogy a lehető legtehetségesebb tisztviselők töltsék be a hivatalokat. Hiszen minden ministerre nézve saját felelőssége szempontjából csak kívánatos lehet, ha oly tisztviselőkre fcámaszkodhatík, a kik tehetséggel, házassággal oldják meg feladatukat; de e mellett azt hiszem, a legkiválóbb tisztviselő is kell, hogy megtartsa a szolgálati fegyelmet, ez a sine qua non-ja a qualificatiőnak arra, hogy valaki állami tisztviselő lehessen. Egészen természetes tehát, ha a törekvés oda irányoztatott, hogy jó erőkkel lássuk el az állami szolgálatot. Ez különösen a közlekedési ügynél nagyfontosságú. A posta és távirdánál például oly idegenkedést tapasztalok a közszolgálat terére lépő ifjúságnál, a melyet, megvallom, magamnak megmagyarázni nem tudok; pedig kívánatos volna, hogy a legtehetségesebb ifjak lépjenek erre a térre is. A kormányon nem múlik, hogy ez megtörténjék és hogy ha ez programm kell, hogy legyen, akkor mondhatom, hogy ez a kormánynak elejétől fogva követett programmja. Kérem ezen nyilatkozatot tudomásul venni és a tételt megszavazni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnöki T. ház! A tétel nem támadtatván meg, azt hiszem megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa).Fentartási és üzemi kiadások: a) Pályafentartás és felügyelet 5,296,938 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Állomási és menetszolgálat 2.047,996 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző {olvassa): Vontatási, mííhelyi és kompátkelési szolgálat 4.764,095 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Ányagszertári szolgálat 54,500 frt. Gosztonyi Sándor; T. ház! Én nem kivánok az államvasutak ügyébe most ezúttal belenyúlni és nem is kívánok az e részben történtek felett kritikát gyakorolni; egyszerűen három kérést intézek az igen t. minister úrhoz, (Halljuk!) a mely három kérés a következő: Méltóztassék az igen t. minister ur az államvasutaknál most nem létező, de előbb létezett úgynevezett IV-ik vasúti osztályt visszaállítani, A IV. vasúti osztály mélyen a nép érdekébe vág, hogy azok, a kik oly magas contingenssel járulnak a véradóhoz, mint a legalsóbb néposztály, hogy azok legalább ezen kedvezményben részesüljenek. Én tehát azon kérést intézem a t. minister úrhoz, hogy méltóztassék a negyedik osztályú kocsik járatását elrendelni. Második kérésem, hogy méltóztassék figyelembe venni, hogy az államvasutaknál eddig dívott szokás egyáltalában nem szolgál az illető utasok kényelmére, hanem valósággal kényelmetlenségére. Mig az osztrák államvaspálya mindent elkövet arra nézve, hogy az illető utast kellő kényelemben részesítse, a második osztályú coupeékat fütteti, addig a magyar államvasút Il-ik osztályú kocsijai nincsenek fűtve és az utasok majdnem megfagyni kénytelenek. És midőn valaki