Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-308
$0$. enaágtt fllés január 57. 1S87. 269 akkor, mikor kizárólag 5—6 pályára van szorítva, a mikor mindenki, a ki kijárta az iskolát, jóformán csak orvos, ügyvéd, mérnök, vagy hivatalnok lehet. Méltóztassék oda hatni, hogy a magyar középosztály számára a foglalkozási körök oly nagy sokasága nyíljon, mint más országban, hogy leljenek foglalkozást a nagy és közép iparban, a mtíiparban, a kereskedelemben, a tengerészetben. És különösen egy nagy pálya van, melyet más nemzeteknél a fiatal emberek nagyon szeretnek; a nemzeti hadsereg. (Élénk helyeslés a szélső talon.) De vájjon hiszi-e a t. képviselő ur, hogy lehet vágyat kelteni egy tősgyökeres magyar ifjúban arra, hogy az osztrák-magyar hadseregben szolgáltatot vállaljon, hogy azt pályának válassza? Hiszen önök maguk, hiszen a honvédelni minister ur is folyton panaszkodik, hogy azért nincs elég magyar tiszt, mert az, ha szerét teheti, mindjárt elmegy. Természetes, mert ahhoz, hogy ott maradjon, az kellene, hogy ott hazáját találja, (Élénk •tetszés a szélső balon.) En tehát mindezeknél fogva, t. ház, miután t\z egész vita folyamán egyetlen egy oly módot, vagy eszközt sem hallottam a túloldalról fel említtetni, mely a legkisebb reményt is nyújtaná a kibontakozásra , sőt miután még inkább megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy a mi pénzügyi lmjainkon másként segíteni nem lehet, ha csak közgazdasági teljes önállóságunkat és függetlenségünket ki nem vívjuk, ép ugy, mint nem lehet segíteni politikai dolgainkon a teljes politikai függetlenség kivívása nélkül: én újból ajánlom határozati javaslatomat a t.háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Mielőtt Horánszky képviselő úrra kerülne a sor, a házszabályok értelmében személyes megtámadásra kivannak válaszolni Ugron Gábor, Horváth Gyula és György Endre képviselő urak. (Halljuk!) Ugron Gábor: T. ház! Tegnap családi körülmények miatt nem lehetvén jelen az ülésen, nem tehettem meg személyes kérdésben észrevételemet; ezért most kell a t. háztól engedelmet kérnem, hogy ezeket megtehessem. (Halljuk! Halljuk ! a szélső baloldalon.) A ministerelnök ur megjegyzésére nem fogok válaszolni; mert azon támadások után, melyeketa ministerelnök úrral szemben intéztem; aki tudom, hogy midőn a közpályán csapásokat osztogatunk, készen kell lennünk rá, hogy szintén csapásokat kapjunk, hisz én is a szerint csináltam meg e téren költségvetésemet, mint a t. kormány a magáét, hogy mindig több legyen a kiadásom mint bevevésem. (Tetszés és éljenzés a szélső baloldalon.) Hanem egészen más lapra tartozik az, a mit Hegedűs t. képviselő ur tegnap mondott; (Halljuk!) mert könnyű annak koplalási politikát hirdetni az előadói székből, a ki már a sok kenyérből akkora halmot rakott maga elé, hogy a kenyér sokkal magasabb, mint az ember maga. (Zajos helyeslés a~ szélsö baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Ezen részről nem támadta meg a képviselő urat az előadó (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások! De e részben is támadott '.) Ugron Gábor: Megjegyzéseket tett. (Felkiáltások a jobbóldalon: Nincs megjegyzéseknek helye !) Elnök: Személyes kérdésben ismét személyes támadásokat nem lehet mások ellen intézni, hanem csak válaszolni a személyes megtámadásokra. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy bal a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: Azt mondotta az előadó úr, hogy még meg sem töröltem a számat s már is átmentem a 48-as elvek fejtegetésére. T. képviselő ur meg alig nyeli le az egyik zsíros falatot, még meg sem törli a száját, már is másik után fut. (Zajos helyeslés és tetszés a szélső baloldalon. Nayg mozgás a jobboldalon.) Ha az én felszólalásomban volt, harag és indulat, annak részben az előadó ur az oka, mert megvallom őszintén, mindig felforr bennem a vér, midőn látom, hogy férfiak, kik az osztrák államvasutak igazgatótanácsában ülnek, a magyar országgyűlés pénzügyi bizottságában a magyar államvasutak élete halála, haszonbérbeadása és eladása, fölött akarnak határozni; (Zajos helyeslés a szélső baloldalon) ha látom, hogy oly férfiak, a kik bizonyos pénzintézetek igazgatótanácsában kölcsön üzleteket kötnek az állammal és a pénzügyi bizottságban helyben hagyják az üzletet (Igaz! Ugy vart! a szélső halon. Mozgás a jobboldalon) s aztán itt kezdenek üzletről beszélni! Az ily eljárás beleütközik a képviselő állásba, az 1875: I. t.-czikk 2. §-ába, mely az incompatibilitásról szól. Igenis, az ilyen nem az én ízlésem. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Persze, mert az étvágy még nem mindig az ízlés. Egészen más hangulatban tartanám beszédemet, ha mindig eszembe jutna Shakespeare szentivánéji álma s annak egyik lángelméjüleg alkotott személye, Botom, a takács, a ki vállalkozik arra, hogy elmondja a prologot, elmondja az epilogot, eljátsza a Priamus szerepét, eljátsza a Thysbe szerepét, kész mint szépen világító hold, kész mint ordítozó rettenetes oroszlán is szerepemi és végül is játsza azon sárfal szerepét, a melyen a nyilas, a repedés, a deficit esik. (Élénk derültség és tetszés a szélső baloldalon.) Ez az, a mit ^személyes kérdésben megakartam jegyezni. (Elénk helyeslés és tetszés nyilatkozatok a szélső baloldalon ) Horváth Gyula: T. képvisel őház! (Halljuk !) Én nem személyes kérdésben, hanem szavaim, illetőleg beszédem érteinkének helyre igazítása végett bátorkodom felszólalni. (Zaj. Hall uk!) Helfy Ignácz igen tiszteit képviselőtársam azt
